Az új személyszállítási törvény felszámolná a buszos és a vasúti közlekedés párhuzamosságait

A napokban a parlament elé kerülő, a helyközi közszolgáltatási feladatokat megrendelő Építési és Közlekedési Minisztérium által átdolgozott személyszállítási törvénytervezet amellett, hogy kiemelt figyelmet fordít a közösségi közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítására, különös tekintettel a vidéki területek esetében, nagy hangsúlyt helyez a költséghatékonyabb közlekedési rendszer működtetésére, azaz a vasúti és autóbuszos párhuzamosságok lehetőség szerinti felszámolására.

Az új szabályozás elsődleges célja, hogy az állampolgárok számára lakhelyüktől függetlenül biztosítsa a közösségi közlekedést, mint alapellátást, lehetővé téve a legfontosabb intézmények – például munkahelyek, iskolák és egészségügyi létesítmények – megbízható és rendszeres elérhetőségét. Ezáltal egyenlő esélyeket teremtve, különösen a vidéki lakosság számára, hozzájárulva a helyben maradás és boldogulás lehetőségéhez.

Az alapellátást az összes helyközi szegmensben, azaz az elővárosi, a regionális és az országos közlekedésben, ha a közlekedési hálózat műszaki állapota lehetővé teszi, minden település számára elsődlegesen menetrend szerinti közlekedéssel kell biztosítani. A megrendelő azonban csak egy közlekedési módot finanszírozna, mégpedig azt, ami az utazási igényeket leghatékonyabban tudja kiszolgálni. Ezáltal megszűnnének a párhuzamosságok az autóbuszos és vasúti helyközi közlekedésben, s mivel nem költ az állam felesleges kapacitások fenntartására, hatékonyabbá válik a közlekedési rendszer. A rendelkezés alól viszont kivételt képeznek a főváros és a megyei jogú városok elővárosaiban 20 km távolságon, vagy 30 percen belüli eljutások, valamint azon viszonylatok, amelyeken a párhuzamosság megszüntetése 50%-nál nagyobb mértékű eljutási idő növekedést eredményezne. Emellett a szolgáltatást megrendelő szaktárca dönthet közlekedési módváltásról, vagy további közlekedési módok alkalmazásáról is, ám a kötöttpályás közlekedést, ahol erre van mód és lehetőség,  előnyben kell részesíteni.

A módosítás szerint napi szinten biztosítani kell a közlekedési szolgáltatásokat az ország minden településéről, így mindenki számára elérhetővé válik a helyi központ (járásközpont, megyei központ). A törvény meghatározza azt is, hogy minden településnek legalább napi háromszor közvetlen járatokkal kell kapcsolódnia a járásközpontokhoz, míg a szomszédos megyei központokhoz és a fővárosba legalább napi kétszeri elérést kell biztosítani. A szolgáltatásoknak hétvégén is elérhetőknek kell lenniük, javítva ezzel a vidéki lakosság mobilitását. Az alapellátás még sztrájk esetén sem sérülhet.

A törvény bevezet egy új fogalmat is, mégpedig a kiemelt közszolgáltatói közreműködő fogalmát. Ez a szervezet olyan támogató feladatokat látna el, amelyek a közlekedés tervezését, felügyeletét, fejlesztését, valamint a működés és utastájékoztatás összehangolását segítik. Kiemelt szerepe, hogy válsághelyzetekben (pl. balesetek vagy műszaki problémák esetén) a közlekedést megfelelően irányítsa, és az utasokat naprakész információval lássa el. A szervezet azonban nem végezhet személyszállítási tevékenységet, csak háttérkoordinátorként működhet.

Címlapkép: Volánbusz Zrt.