Már 10-ből 6 új városi autóbusz helyileg kibocsátásmentes az EU-ban

Az európai városi autóbusz-piac az elmúlt években látványosan átrendeződött: a zéró emissziós hajtású járművek aránya rövid idő alatt többségi szintre emelkedett az új forgalomba állításokban. A Transport & Environment adatai szerint 2025-ben az Európai Unióban üzembe helyezett új városi autóbuszok mintegy 60%-a már helyileg kibocsátásmentes volt, ezen belül az akkumulátoros elektromos modellek 56%-ot, az üzemanyagcellás járművek pedig 4%-ot tettek ki. Ez jelentős növekedést jelent a 2019-es, a Clean Vehicles Directive bevezetése idején mért, nagyjából 12%-os részarányhoz képest, míg a 2024-es, körülbelül 50%-os szinthez viszonyítva 2025-ben mintegy 10 százalékpontos emelkedés következett be.

A fennmaradó mintegy 40%-os részarány kapcsán a további növekedés üteme kulcskérdés. A 2023–2025 közötti időszakban megfigyelt bővülési dinamika fennmaradása esetén elméletben már a jelenlegi évtized végére, akár 2028 körül is elérhetővé válhatna a teljes, 100%-os zéró emissziós részarány az új városi buszok piacán, ami számottevően megelőzné a 2035-re kitűzött uniós célidőpontot. Ugyanakkor a korábbi növekedést döntően néhány élen járó piac és nagyváros hajtotta, ahol konkrét flottaszintű villamosítási célkitűzések is megjelentek.

A következő években a bővülés súlypontja várhatóan áttevődik azokra az országokra, ahol eddig lassabb volt az átállás üteme. Ebben meghatározó szerepet játszhatnak az autóbuszgyártókra vonatkozó, közelgő CO₂-kibocsátási előírások, amelyek közvetett módon a kevésbé előrehaladott piacokon is ösztönözhetik a zéró emissziós járművek térnyerését. A szabályozás ráadásul nemcsak a városi, hanem a helyközi és távolsági autóbuszokra is kiterjed, így a hosszabb távú közlekedésben is hasonló irányú elmozdulás várható.

Az ACEA legfrissebb adatai szerint 2025-ben összesen 9089 elektromos autóbuszt helyeztek forgalomba az Európai Unióban, ami az összes újonnan regisztrált autóbusz mintegy egynegyedét tette ki. Ez az adat azonban valamennyi szegmenst – a városi, helyközi és távolsági autóbuszokat – együttesen tartalmazza, így a városi közlekedésben tapasztalható elektrifikáció ennél jóval előrehaladottabb képet mutat.

A Transport & Environment értelmezése alapján a városi autóbuszok esetében több tagállam már teljes mértékben elérte a zéró emissziós arányt az új beszerzésekben: 2025-ben Bulgária, Dánia, Észtország, Lettország és Szlovénia esetében az újonnan forgalomba állított városi buszok 100%-a helyi kibocsátásmentes volt. Az adatok értelmezésénél ugyanakkor fontos figyelembe venni, hogy ezek az országok jelentősen eltérő méretű piacokat képviselnek. Míg például Dániában több száz jármű forgalomba állítása mellett alakult ki a 100%-os arány, addig Szlovéniában mindössze néhány darabos, Észtországban pedig egyetlen járműves beszerzés is elegendő volt ehhez.

Hasonló torzítás figyelhető meg a 90% feletti arányt elérő országok – Hollandia, Luxemburg, Finnország, Belgium, Litvánia és Románia – esetében is. Hollandia és Belgium vonatkozásában több száz új városi busz mellett alakult ki a magas zéró emissziós részarány, míg Luxemburgban vagy Lettországban a piac jóval kisebb volumenű, így már néhány tucat jármű beszerzése is jelentős arányváltozást eredményezhet. Ráadásul ezek az adatok kizárólag a 2025-ös év forgalomba állításait tükrözik, így nem feltétlenül jelentenek tartós, többéves trendet, hanem elsősorban az adott évi beszerzési ciklusok sajátosságait mutatják.

Reálisabb kép elsősorban a nagyobb piacok alapján rajzolható ki, ahol a forgalomba állított járművek volumene már kellően nagy ahhoz, hogy az arányok kevésbé torzuljanak. Bár nem uniós tagállam, figyelemre méltó, hogy az Egyesült Királyság került az élre, ahol az új városi autóbuszok mintegy háromnegyede már elektromos hajtású volt; 2025-ben összesen 2856 ilyen járművet helyeztek forgalomba. Olaszország a második helyen végzett, közel kétharmados zéró emissziós aránnyal, és ezzel az egyetlen nagy uniós piac volt, amely az uniós átlag fölé került. Spanyolország 56%-os részaránnyal a harmadik helyen állt, enyhe visszaesést mutatva a 2024-es 57%-hoz képest. Németország esetében az új városi buszok fele volt zéró emissziós, míg Franciaország a nagy piacok közül a legalacsonyabb, 42%-os arányt érte el.

Az elektromos autóbuszok térnyerését jól mutatja az elmúlt öt év statisztikai összehasonlítása. 2019-ben az EU 27 tagállamának átlagában az új városi buszok mindössze 12%-a volt elektromos, míg a hibrid hajtásláncú járművek aránya 14%-ot, a földgázüzemű autóbuszoké pedig 19%-ot tett ki; a piacot akkor még egyértelműen a dízelüzemű buszok uralták 55%-os részesedéssel. Azóta az akkumulátoros elektromos buszok minden évben nagyobb mértékben növelték piaci részesedésüket, mint az azt megelőző évben, ami tartós növekedési trendet jelez.

Ezzel szemben a korábban réspiaci szereplőként pozicionált hidrogénüzemanyagcellás buszok térnyerése továbbra is mérsékelt, részarányuk 2024 és 2025 között 3%-ról 4%-ra emelkedett. Az ilyen járművek többsége Németországban került forgalomba, ahol a hidrogénhajtás már közel minden tizedik új városi autóbusz esetében megjelenik.

A dízel alternatívájaként korábban jelentős szerepet betöltő technológiák ugyanakkor visszaszorulóban vannak. A hibridek aránya 2025-ben 9%-ra csökkent a 2024-es 16%-ról és a 2023-as 22%-ról, míg a földgázüzemű autóbuszok részesedése az uniós piacon 7%-ra esett vissza. Utóbbi technológia ugyanakkor továbbra is erősebb pozícióval rendelkezik egyes országokban, elsősorban Olaszországban és Franciaországban, ahol az új eladások mintegy 23%-át adják.

A folyamat hátterében az úgynevezett Clean Vehicles Directive (CVD) áll, amely az Európai Unió közbeszerzési irányelveként minimális arányokat határoz meg az alacsony és zéró emissziós járművek beszerzésére a közszolgáltatásokban. Az irányelv első szakasza 2021. augusztus 2. és 2025. december 31. között volt érvényben, és tagállamonként eltérő, jellemzően 13,5–22,5% közötti zéró emissziós buszbeszerzési célokat írt elő.

Az összesített, 2021 óta forgalomba állított városi autóbuszok adatai alapján a legtöbb tagállam teljesítette ezeket a célokat, sok esetben a minimumkövetelményeket meghaladó ütemben. Uniós szinten az új városi buszok mintegy 40%-a volt zéró emissziós ebben az időszakban, ami közel kétszerese a CVD első szakaszára meghatározott, átlagosan 21,5%-os célszintnek. Kiemelkedő példa Hollandia, ahol 2021 óta az új városi buszok 99,5%-a már helyi kibocsátásmentes, messze meghaladva a 22,5%-os előírást.

Ugyanakkor nem minden tagállam esetében egyértelmű a célok teljesülése – bár fontos megjegyezni, hogy a megfelelés hivatalosan közbeszerzési adatok alapján értékelendő, nem pusztán a forgalomba helyezési statisztikák szerint. A rendelkezésre álló adatok alapján Csehország, Magyarország, Észtország, Szlovákia és Horvátország esetében merül fel az elmaradás lehetősége. Magyarországon a zéró emissziós városi buszok aránya 10% körül stagnál, lényegében a 2022-es szinten.

Ugyanakkor egyes, korábban lemaradó piacokon is látható elmozdulás, amit a Transport & Environment is kiemel, ugyanakkor ezek az adatok erősen kitettek az adott évi beszerzési ciklusoknak. Csehországban 2024-ben 59, 2025-ben pedig 43 elektromos autóbusz állt forgalomba, ami az adott években már érzékelhető arányt eredményezett, de a piac ciklikussága miatt ez nem feltétlenül jelent tartós trendfordulót. Észtország esetében még inkább torzító a kis volumen, 2024-ben 17 elektromos busz állt forgalomba, míg 2025-ben mindössze egyetlen jármű is elegendő volt a 100%-os arány eléréséhez, ami jól mutatja, hogy az ilyen százalékos értékek önmagukban korlátozottan értelmezhetők.

A Transport & Environment megállapítása szerint a következő évek szempontjából meghatározó lesz a CVD második szakasza, valamint a 2030-ra kitűzött, 90%-os zéró emissziós célérték, amely várhatóan tovább gyorsítja az átállást, különösen a jelenleg még alacsonyabb arányról induló piacokon.

Összességében tehát az adatok értelmezésekor fontos figyelembe venni, hogy az egyes országok közötti összehasonlítás sok esetben torz képet adhat, elsősorban az eltérő piaci méretek és az erősen ciklikus beszerzési mintázatok miatt. Egy-egy kisebb volumenű piacon már néhány jármű is jelentős arányváltozást eredményezhet, míg a nagyobb piacok esetében ezek a kilengések jóval kiegyensúlyozottabban jelennek meg. Emiatt a százalékos mutatók önmagukban csak korlátozottan alkalmasak a trendek értékelésére.

A teljes uniós piacot vizsgálva ugyanakkor egyértelmű irány rajzolódik ki: a zéró emissziós, azon belül is elsősorban akkumulátoros elektromos autóbuszok részaránya évről évre növekszik, és fokozatosan meghatározóvá válik az új beszerzésekben. A különböző technológiák közötti átrendeződés, valamint a szabályozási környezet együttes hatása alapján az elektrifikáció további erősödése várható, még akkor is, ha az egyes piacok közötti különbségek rövid távon továbbra is jelentősek maradnak.

7 kép -