Továbbra is lassú a helyközi szegmens villamosítása az Európai Unióban

Az ACEA első három negyedévre vonatkozó összesítéséhez hasonlóan az International Council on Clean Transportation (ICCT) is közzétette 2025 első három negyedévére vonatkozó európai piaci elemzését. Fontos különbség azonban, hogy míg az ACEA statisztikái elsősorban a városi és elővárosi autóbuszokra koncentrálnak, addig az ICCT elemzése minden 3,5 tonna feletti buszkategóriát lefed, beleértve a városi, a helyközi (elővárosi, regionális és távolsági), valamint a turista felhasználású járműveket is. A két szervezet adatsorai közötti számbeli eltérések döntően ebből az eltérő módszertanból és szegmenslefedettségből adódnak .

Az ICCT adatai szerint az Európai Unió autóbuszpiacán 2025 első három negyedévében tovább nőtt a zéró emissziós járművek részaránya, ugyanakkor a növekedés üteme egyre markánsabban eltér az egyes szegmensek között. Miközben a városi autóbuszok esetében a villamosítás már domináns szintet ért el, addig a helyközi és turistabuszos szegmensben az emissziómentes hajtások térnyerése továbbra is marginális maradt, és érdemben nem járult hozzá a piac egészének bővüléséhez .

2025 első három negyedévében az EU 27 tagországában összesen mintegy 29 000 új autóbuszt helyeztek forgalomba. Ebből több mint 6 700 darab tartozott a nullemissziós kategóriába, ami 23,0%-os részarányt jelent. Ez érzékelhető növekedés a 2024 azonos időszakában mért 15,7%-hoz képest, ugyanakkor a bővülés nem volt egyenletes a negyedévek között, és 2025-ben már nem mutatott gyorsuló tendenciát.

A zéró emissziós átállás továbbra is egyértelműen a városi autóbuszokhoz kötődik. 2025 harmadik negyedévében a városi buszok 62%-a már zéró emissziós hajtással került forgalomba, ezen belül azonban az akkumulátoros elektromos járművek egyértelműen domináltak, míg az üzemanyagcellás autóbuszok részaránya továbbra is marginális maradt. A helyközi és távolsági szegmensben az emissziómentes hajtások összességében is csupán kis hányadát adták az új átadásoknak. Ugyanakkor az ICCT adatai szerint 2025 első három negyedévében az emissziómentes városi autóbuszok értékesítése stagnált, vagyis negyedévről negyedévre nem mutatkozott érdemi növekedés sem darabszámban, sem piaci részarányban. Ez arra utal, hogy több nyugat- és észak-európai piacon a városi flották elektrifikációja elérte azt a szintet, ahol a további bővülést már nem a technológiai kínálat, hanem a finanszírozás, az infrastruktúra és az üzemeltetési kapacitások korlátozzák.

A városi szegmenssel tehát éles kontrasztot mutat a helyközi és turistabuszok piaca. Ebben a kategóriában az elektromos járművek részaránya mindössze 1% körül maradt 2025-ben. A szegmens döntő többségét továbbra is dízel- és – kisebb arányban – földgázüzemű járművek uralják. Ez jól rávilágít arra, hogy a jelenlegi akkumulátoros technológia hatótáv-, tömeg- és költségkorlátai, valamint az országos töltőinfrastruktúra hiánya továbbra sem teszik lehetővé az elektromos hajtások érdemi elterjedését a regionális és távolsági közlekedésben.

2025 első három negyedévében tovább nőtt a különbség az egyes uniós tagállamok között a zéró emissziós autóbuszok elterjedtségét illetően. Míg abszolút darabszámban továbbra is a nagy piacok határozzák meg az összképet, addig arányait tekintve több kisebb ország jár az élen, ami jól mutatja az eltérő közlekedéspolitikai prioritásokat és finanszírozási modelleket.

A legtöbb villany- és hidrogénbuszt Németországban helyezték forgalomba 2025 első három negyedévében: összesen 1 215 darabot, ami az új buszbeszerzések 25,8%-át tette ki. Jelentős volumenben követte Románia 970 darabbal, ugyanakkor itt a villanyhajtású buszok aránya már 52,8% volt, vagyis minden második új autóbusz emissziómentes hajtással került forgalomba. Olaszországban 844 darab ilyen autóbuszt regisztráltak (22,8%), míg Svédországban 700 darab új jármű jelentett 45,1%-os részarányt. Belgium szintén a meghatározó piacok közé tartozott 660 darabbal, ahol a helyileg kibocsátásmentes buszok aránya 51,9%-ra emelkedett.

Ezek az országok adják az uniós zéró emissziós buszpiac gerincét, ugyanakkor jól kirajzolódik a különbség a volumen- és az arányvezérelt piacok között, míg Németország és Olaszország elsősorban darabszámban meghatározó, addig Románia, Belgium és Svédország már a beszerzések szerkezetében is előrehaladott átállást mutat.

Több kisebb piac esetében ugyanakkor kiemelkedően magas részarány párosul viszonylag alacsonyabb volumenekkel. Dániában 2025 első három negyedévében 300 darab e-buszt helyeztek forgalomba, ami 69,9%-os arányt jelentett. Hollandiában 421 darab új jármű jelentett 60,7%-os részarányt, míg Litvániában 138 darab villanybusz mellett 42,6%-os arányt mértek. Luxemburg továbbra is magas szinten áll (61 darab, 34,3%), ugyanakkor itt már érzékelhető visszaesés mutatkozik a korábbi évekhez képest. Ezekben az országokban a városi autóbusz-beszerzések döntő többsége már elektromos, ugyanakkor a piac mérete továbbra is korlátozott.

Ezzel szemben több tagállamban az elektromos autóbuszok gyakorlatilag nem jelentek meg a vizsgált időszakban. Cipruson és Észtországban egyetlen ilyen járművet sem helyeztek forgalomba, míg Szlovénia útjaira mindössze 7 darab akkumulátoros busz került (3,0%), Horvátországba pedig 9 darab (3,5%). Ezekben az országokban az átállás továbbra is elszigetelt, eseti projektekhez kötődik, és nem beszélhetünk rendszerszintű villamosításról.

Magyarországon 2025 első három negyedévében 34 darab villanybuszt helyeztek forgalomba, ami 7,4%-os részarányt jelent az összes új buszbeszerzésen belül. Ez továbbra is jelentősen elmarad az uniós átlagtól (23,4%), ugyanakkor a közép-kelet-európai régióban már nem számít kirívóan alacsony értéknek, különösen azokhoz az országokhoz viszonyítva, ahol az emissziómentes átállás még csak kísérleti jelleggel van jelen.

6 kép -