Elkészült a norvég Bussveien BRT-hálózat első csuklós Yutong villanybusza

2026. július 1-től két új, nagy utaskapacitású gyorsbusz-vonal kezdi meg működését a norvégiai Nord-Jæren régióban, Stavanger, Sandnes és Forus városokat összekötve. A Bussveien névre keresztelt hálózat az ország első teljes értékű BRT-rendszereként a forgalom többi résztvevőjétől elkülönített buszfolyosókkal, sűrű követéssel és korszerű, egységes arculatú megállóhelyekkel kínál majd a kötöttpályáshoz hasonló színvonalú közlekedést a térség lakóinak. A vonalcsoportra szánt 23 darab tisztán elektromos hajtású, kifejezetten a buszkorridor sajátos igényeire szabott csuklós autóbuszt a Yutong szállítja, amely közbeszerzési eljárás keretében nyerte el a megbízást. A korábban még sehol nem látott típus elsőként elkészült példányáról a napokban közölt felvételeket a Stavanger Aftenblad napilap. A járművek leendő üzemeltetője, a Connect Bus társaság az új BRT-flotta mellett egyébként további 129 normál kivitelű villanybuszt is rendelt a Yutongtól a tavaly februárjában elnyert térségbeli koncessziójához, amely a helyi járatokon kötelezően elektromos autóbuszok üzemeltetését írja elő.

A Bussveien beruházást és az üzemeltetés előkészítését Rogaland megye közösségi közlekedésszervezője, a Kolumbus (hivatalos nevén Rogaland Kollektivtrafikk FKF) koordinálja, amely a menetrendek kialakításáért, a járműbeszerzésekért és a szolgáltatási színvonal meghatározásáért felel. A projekt korai szakaszában eredetileg 24 méteres duplacsuklós autóbuszok forgalomba állításával számoltak. Ilyen járműveket már 2009-ben és 2017-ben is kipróbáltak Nord-Jærenben, ám tavaly a társaság bejelentette, hogy a túlméretes típusok helyett mégis inkább hagyományos, 18 méteres csuklós autóbuszok alkalmazása mellett dönt. A váltást egyrészt a jóval magasabb beszerzési költségek, másrészt az üzemeltetés gyakorlati nehézségei indokolták, különösen sűrűn beépített városi környezet esetén. (A duplacsuklós autóbuszok alkalmazásának jogi, infrastrukturális és üzemeltetési korlátait térségbeli üzemeltetők, valamint a Solaris és a Hess bevonásával nemrég egy részletes háttéranyagban dolgoztuk fel.)

Fotó: Kolumbus

A Kolumbus képviselői nemrég látogatást tettek a Yutong csengcsoui gyárában, ahol megtekintették a Bussveien hálózatra szánt csuklós villanybuszok legelső példányát. A jármű európai szinten is komoly érdeklődésre tarthat számot, a norvég Stavanger Aftenblad napilap online beszámolójához mellékelt képeken ugyanis egy eddig nem látott BRT-dizájncsomagos típus szerepel, amely a kategóriára jellemző módon a bázismodellétől eltérő, önálló formatervet kapott. A járműről egyelőre nagyon kevés konkrétumot osztottak meg. Az ablaksáv osztásai alapján valószínűleg a Yutong U18 módosított változatáról van szó, a modern villamosokat idéző egyedi, döntött homlokfallal és részben elburkolt B-, illetve C-tengelyekkel (a mellső futómű kerekei csak egy egyszerű dísztárcsát kaptak). Ez a kialakítás vizuálisan elkülöníti a BRT-kivitelt a hagyományos városi autóbuszoktól, egyértelműen jelezve annak speciális rendeltetését, amire ráerősít a szinte teljesen fekete fényezés is – a Kolumbus égisze alatt közlekedő autóbuszok ugyanis többnyire zöld, vagy zöld-fehér színtervvel futnak.

Látványterv: Yutong/Rogaland fylkeskommune

Bár a teljes hosszban alacsonypadlós jármű hivatalosan a nagy átbocsátóképességű gyorsbusz-üzem követelményeit hivatott kielégíteni, a csapott frontkialakítás miatt elöl csak egyszárnyú utasajtónak jutott hely, így az ajtókiosztás 1-2-2-2, bár az első ajtó előtti rész nagy felületű üvegezésének köszönhetően a buszvezető megfelelő kilátása így is biztosított. A gyorsabb utasáramlást segíti a széles közlekedőfolyosó a csuklórész mögött, amit az itteni ülések menetirányhoz képesti 90°-os elfordításával értek el. A Bussveien hálózatra készülő buszok B- és C-tengelye is hajtott (hasonlóan a Connect Bus által megrendelt standard Yutong U18-asokéhoz), ami jobb tapadást és kapaszkodóképességet biztosít, különösen télen. A képek alapján a járművek rendelkeznek majd az Európai Unió átdolgozott általános járműbiztonsági rendelete (GSR II) által előírt balesetvédelmi funkciókkal, a hagyományos külső visszapillantó tükröket pedig digitális kamerák helyettesítik.

Fotó: Kolumbus

A Bussveien rendszer alapgondolata a magyarra „gondolkodj kötöttpályában, közlekedj busszal” mottóként fordítható „Tenk bane, kjør buss” elv, amelynek lényege, hogy az autóbuszos közlekedés felhasználói élménye, megbízhatósága és rendszerlogikája a korszerű villamoshálózatokéhoz váljon hasonlóvá. Az egyenes, felesleges kitérőktől mentes nyomvonalak, a forgalomban következetesen biztosított elsőbbség a többi közlekedővel szemben, valamint a korszerű, tágas járművek együttese olyan szolgáltatási színvonalat teremt, amely érdemben eltér a hagyományos városi buszközlekedéstől. A rendszer közlekedéspolitikai szerepe túlmutat az infrastruktúra-fejlesztésen: a buszkorridor kiépítése a régió legfontosabb válasza a gyakran „zéró növekedési célként” (Nullvekstmålet) emlegetett norvég nemzeti célkitűzésre, amely szerint a városi térségek személyforgalmának bővülése kizárólag a közösségi közlekedés, a kerékpározás és a gyaloglás erősítésével valósulhat meg. Ennek megfelelően a teljes BRT-vonalon forgalmi elsőbbséget élveznek az autóbuszok, ezt követik a gyalogosok és kerékpárosok, majd az egyéb autóbuszjáratok és az áruszállítás, végül pedig az egyéni gépjárműforgalom.

Fotó: Rogaland fylkeskommune

Az új hálózat bizonyos szakaszai már elkészültek, néhány jelenleg is épül, és vannak, amelyek kivitelezését még nem kezdték el. Befejezését követően közel 50 kilométeres hosszával ez lesz Európa leghosszabb BRT-vonalcsoportja, és a térség közlekedési rendszerének gerincévé válik. A hálózat mintegy 75-80%-át elkülönített buszsávok alkotják majd, ami a rendszer megbízható működésének egyik alapfeltétele. A tervezés során a Kolumbus szorosan együttműködik az önkormányzatokkal, figyelembe véve a jövőbeli fejlesztési elképzeléseket. A buszsávok jellemzően körülbelül hét méter szélesek lesznek, ugyanakkor a kialakítás rugalmasan alkalmazkodik az adott terület forgalmi igényeihez és a városszerkezeti környezethez: a legszűkebb szakaszokon kizárólag a buszok számára épül ki az útpálya, míg a gyalogos- és kerékpáros közlekedés mindkét oldalon külön felületen kap helyet. A kivitelezés összetettségét jelentősen növeli az elmúlt 50-100 évben lefektetett közműhálózatok áthelyezése (többnyire a buszsávok alá), amely ugyanakkor lehetőséget teremt zöldsávok és fasorok kialakítására is.

Fotó: Rogaland fylkeskommune

Az átlagosan 500 méterenként elhelyezett megállóhelyek és állomások a rendszer legfontosabb érintkezési pontjai: akadálymentes kialakításúak és korszerű, valós idejű utastájékoztatással rendelkeznek majd, miközben egységes arculatuk egyértelműen jelzi a Bussveien hálózathoz való tartozást. Az állomások többségén fedett várók és kerékpáros kapcsolatok is rendelkezésre állnak, támogatva a kényelmes és kombinált utazási formákat. Üzemeltetési szempontból a rendszer alapjellemzői közé tartozik a magas járatsűrűség (a fő szakaszokon akár öt perces követéssel), a 24 órás üzem, a peron melletti megállás akadálymentes beszállással, valamint a digitális jegyvásárlás. A két fő buszsáv-elhelyezési módszer – a középen, illetve a kétoldalt vezetett kialakítás – kombinálása lehetővé teszi, hogy a BRT-rendszer különböző városi környezetekben is egységes színvonalon működjön.

Fotó: Rogaland fylkeskommune

Nyár közepétől átfogó átalakítás lép életbe a térség autóbusz-hálózatán: a jelenlegi 2-es és 3-as viszonylatokat megrövidítik, helyettük pedig megindul a szolgáltatás a Bussveien rendszer két új gyorsbusz-vonalán, amelyek Stavanger belvárosát kötik össze Sandnes (A jelű járat), illetve Forus Nord térségével (B jelű járat). Az eredeti tervek szerint a BRT-rendszerre szánt Yutong csuklósoknak már az új vonalak indulásával egyidőben rendelkezésre kellett volna állniuk, ám a tavalyi év második felére egyértelművé vált, hogy a szállítás ütemezése módosul. Jelen állás szerint az új BRT-villanybuszok csak november elején érkezhetnek meg Norvégiába, ezt követően pedig még hátravannak a hatósági engedélyezési eljárások és a közúti tesztüzem is. Ennek megfelelően az utasforgalomba állítás legkorábban az idei év végén, de reálisabban csak 2027 elején valósulhat meg, így az átmeneti időszakban a Connect Bus meglévő csuklós flottájának járműveivel biztosítják az üzemet.

Fotó: Kolumbus

Amint azt a bevezetőben említettük, a Connect Bus a 2025 februárjában megkötött újabb autóbuszos közszolgáltatási szerződésének teljesítéséhez a 23 darab BRT-kivitelű csuklós villanybusz mellett további 42 darab Yutong U12-es szóló, valamint 87 darab Yutong U18-as csuklós autóbuszt is rendelt. Ezek gyártása a tervek szerint halad, és a kitűzött céldátumtól kezdődően fokozatosan állnak majd forgalomba a koncesszió egyéb vonalain. A társaság ezen kívül 12 darab dízelmotoros autóbuszt is beszerezett a Setrától, ezek a járművek a Rennesøy térségében kezdik meg szolgálatukat helyközi forgalomban. A helyi közlekedésszervező becslése szerint az új autóbuszflotta üzembe állítása évente mintegy 15 000 tonnával csökkenti majd a lokális CO₂-kibocsátást.

Természetesen a kínai villanybuszok újabb nagyarányú beszerzése ismét felszínre hozta azt a politikai töltetű kérdést Norvégiában, hogy a kínai buszokban alkalmazott technológia jelenthet-e kockázatot a nemzetbiztonságra. Ennek megvitatására a Kollektivtrafikkforeningen – a norvég közösségi közlekedési szövetség, amelynek a Kolumbus is tagja – találkozót kért a közlekedési minisztertől. Bár biztonsági szakértők ezúttal is aggodalmukat fejezték ki, a Yutong visszautasította a vádakat, a Kolumbus vezérigazgatója, Edith Nøkling pedig rámutatott: sem a nemzeti, sem a nemzetközi jogszabályok nem adnak lehetőséget a kínai gyártók kizárására. Ami azt illeti, a norvég közlekedési vállalatok a jelek szerint nem is nagyon szeretnék ezt: a Teknisk Ukeblad adatai alapján a 2024 és 2025 márciusa között lefolytatott közbeszerzések keretében érkező 876 buszból 790-et Kínából rendeltek meg.

Címlapkép: Kolumbus

7 kép -