Kiegyensúlyozott átállás: biometánnal és villannyal zöldül Párizs 10 ezer darabos buszflottája

Európa legnagyobb autóbusz-flottaátalakítási projektje zajlik jelenleg a francia fővárosi régióban: a térség közlekedésszervezője, az Île-de-France Mobilités (IdFM)  2016 óta következetesen dolgozik azon, hogy a Párizs környéki közösségi közlekedésből teljesen száműzze a dízelüzemű járműveket. A közlekedési hatóság célja, hogy 2030-ra kizárólag tiszta – elektromos, biometános vagy egyéb alternatív üzemanyaggal működő – buszok szállítsák az utasokat a régió mintegy 1900 vonalán. Az IdFM stratégiájának egyik legfontosabb erénye, hogy nem követi vakon a sokszor politikai alapon erőltetett, elsietett villamosítási trendet, hanem tudatosan kombinálja az elektromos és a biogázüzemű technológiákat. Ez a kiegyensúlyozott megközelítés nemcsak az energiabiztonságot erősíti, hanem a fenntartható működést is garantálja. A program így nemcsak járműbeszerzésekre korlátozódik, több tucat buszgarázs átalakítása és új, környezetbarát üzemek építése is folyamatban van, amelyhez példátlan, több milliárd eurós beruházás társul.

A Párizs vonzáskörzetét magában foglaló Île-de-France régió az elmúlt években átfogó energetikai átállásba kezdett a közúti közösségi közlekedésben, amelynek célja a teljes autóbuszflotta dekarbonizációja az évtized végére. A térség közlekedésszervezője, az Île-de-France Mobilités (IdFM) már 2016-ban megkezdte a dízelüzemű járművek kivonását előkészítő munkát, amelyből néhány év alatt a ma is zajló Bus2025 program nőtte ki magát. Ez a kezdeményezés Európa egyik legambiciózusabb fenntartható közlekedési projektje, amely 2029-re teljesen felszámolná a fosszilis hajtású buszokat a régióban, és kizárólag elektromos, illetve megújuló biogázzal üzemelő járművekkel számol.

A közel tízezer járműből álló regionális buszflotta teljes körű korszerűsítése az Île-de-France teljes városi és elővárosi hálózatát érinti. A folyamat 2020-tól gyorsult fel, amikor az IdFM a járműbeszerzésekben is aktív szerepet vállalt; nemcsak megrendelőként, hanem eszköztulajdonosként is megjelent, saját maga vásárolva meg az alternatív hajtású buszokat, amelyeket aztán az üzemeltető cégek használnak. A következő években több ezer dízelbuszt váltanak ki korszerű, nulla- vagy alacsony kibocsátású járművekkel, jelentősen csökkentve a közösségi közlekedés karbonlábnyomát és a városi légszennyezést.

A járműállomány cseréje szorosan összekapcsolódik az üzemeltetési infrastruktúra átalakításával. Az Île-de-France régióban működő 126 autóbuszgarázs közül 2025 közepéig már 65 telephelyen megtörtént az energiaellátási és technológiai átállás. Ezek közül 53-at biogázüzemű, 11-et elektromos hajtású buszok fogadására tettek alkalmassá, míg egy helyszínen mindkét megoldást integrálták. Emellett 16 további telephely esetében nincs szükség külön átalakításra, mivel a járművek közeli nyilvános töltőállomásokat használnak. Jelenleg 26 újabb telephelyen zajlanak a konverziós munkálatok, további 28 projekt pedig előkészítési fázisban van. Az átalakítások során nagy teljesítményű transzformátorokat, villámtöltő berendezéseket és gázkompresszorokat telepítenek, valamint a karbantartó létesítményeket is átalakítják, hogy alkalmasak legyenek az új technológiák befogadására.

A program sajátossága, hogy bizonyos telephelyeket nem kizárólag egyetlen technológia befogadására alakítanak át, hanem vegyes üzemeltetésre is felkészítik őket. Ennek oka, hogy a különböző járatok eltérő műszaki és szabályozási feltételek mellett közlekednek. A sűrű városi forgalomban előnyösebb a teljesen elektromos hajtás, míg a hosszabb, elővárosi szakaszokon a nagyobb hatótávú és gyorsabban tankolható biogázüzem biztosít nagyobb üzembiztonságot. Ezt a logikát követi a nemrégiben elkészült Vélizy telephely is, amely az elektromos infrastruktúra mellé újonnan kiépített biogáz-töltőkapacitást kapott. A beruházás révén összesen 60 új beállóhely létesült lassú gázos töltéssel, valamint egy gyors­töltő pont, így a telep immár párhuzamosan képes mindkét hajtáslánc kiszolgálására. Az átalakítás mögött jogszabályi kényszer is áll; a 70 km/óránál gyorsabb szakaszokon az utasoknak kötelező ülőhelyet biztosítani, ezért a Vélizy és Boulogne-Billancourt közötti járatokra kényelmesebb, autóbusz-kategóriájú járműveket állítanak, amelyek biometánnal üzemelnek. A vélizy-i átalakítás teljes költsége 33,8 millió euróra rúgott, amelyet teljes egészében az Île-de-France Mobilités finanszírozott. Az összeg tartalmazza az új biogáz-infrastruktúra kiépítését, a beállóhelyek átalakítását, a kompresszorok és töltőpontok telepítését, valamint a karbantartási és kiszolgálóépületek korszerűsítését.

A fokozatos átállás részeként 2025 végére a teljes flottában megszűnik a hagyományos dízel (B7) használata is, amelyet átmenetileg részben HVO – hidrogénezett növényi olaj – alapú üzemanyag vált fel.

Az Île-de-France Mobilités energiastratégiájának fő pillére, hogy a jövő buszflottája 70%-ban biogázzal, 30%-ban elektromos hajtással üzemeljen. A program végcélja, hogy 2029-re a teljes régióban megszűnjön a fosszilis üzemanyagok használata, és minden autóbusz tiszta technológiával működjön. A jelenlegi szakaszban az IdFM-flotta több mint fele, összesen 5172 jármű már alternatív hajtású: ebből 2704 busz biogázüzemű, 1138 tisztán elektromos, 1328 hibrid, míg a hidrogénmeghajtás egyelőre csak 2 kocsira korlátozódik, amelyhez a következő két évben további 47 darab csatlakozik. A tervek szerint az évtized végére a teljes hálózat a kijelölt 70–30-as arányban épül majd fel, biztosítva az energiabiztonságot és a fenntartható működést.

A váltás alapját a biometán adja, amely a jövőben nagyságrendileg mintegy hétezer járművet jelent majd a teljes flottában. Ez a technológia a földgázüzemű járművekre épül, ám fosszilis források helyett mezőgazdasági, ipari vagy kommunális hulladék anaerob fermentációjával előállított biogázt használnak. Az így nyert gáz mintegy fele metán, másik fele főként szén-dioxid, amelyet tisztítás után közlekedési célokra használnak. A biometán tehát a körforgásos gazdaság egyik pillére, a hulladékból energia lesz, a melléktermék pedig visszakerül a mezőgazdaságba műtrágya formájában.

Szolgáltatási szempontból a biogázbuszok a dízelbuszokkal teljesen egyenértékű alternatívát jelentenek. Autonómiájuk megegyezik a dízeljárművekével, vagyis egy teljes napi szolgálatot képesek teljesíteni tankolás nélkül, így a menetrend folytonosságát nem befolyásolja a töltés. A tankolás folyamata sem igényel többletidőt, mivel a feltöltés menete azonos a dízelbuszokéval. A technológia több mint három évtizede bizonyított, széles körben alkalmazzák Európa-szerte, így kockázatmentesen integrálható a mindennapi üzemeltetésbe.

Gazdaságilag a biometánbuszok valamivel drágábbak, beszerzési áruk a dízelbuszok mintegy 120%-a. Ezt azonban ellensúlyozza, hogy a fogyasztási költség mintegy 35%-kal alacsonyabb, így teljes életciklusuk során kedvezőbb összköltséget mutatnak. A legfontosabb nyereség ugyanakkor környezetvédelmi oldalon mutatkozik, a számítások szerint egy megtett kilométerre vetítve akár 80%-kal kevesebb üvegházhatású gáz keletkezik, mint dízelüzemben.

Összességében tehát a biometán a szolgáltatás biztonságát, menetrendszerűségét és üzemeltetési megbízhatóságát tekintve a dízellel egyenértékű, ám annál lényegesen tisztább és gazdaságosabb megoldást kínál. Ez éles ellentétben áll a villanybuszokkal, amelyek bár lokálisan teljesen emissziómentesek, továbbra is korlátozott hatótávval és hosszabb töltési idővel küzdenek, így nem minden viszonylaton nyújtanak teljes értékű alternatívát.

Île-de-France régióban 2025 elején mintegy 60 metanizáló üzem működött, és több mint 80 új projekt van előkészítés alatt. Ezek révén a párizsi buszüzemek energiaellátása jelentős részben regionális forrásból biztosítható, ami növeli az ellátásbiztonságot és csökkenti a fosszilis importtól való függést.

A Bus2025 projekt megvalósítására összesen 5,7 milliárd eurót – azaz mintegy 2300 milliárd forintot – különítettek el, amelyből 1,5 milliárd eurót az üzemeltetési infrastruktúra fejlesztésére fordítanak. Ugyanekkora összegből szerez be az IdFM 3800 új, környezetbarát meghajtású autóbuszt, míg a jelenlegi, elsősorban dízelüzemű járműállomány cseréjére 2,7 milliárd eurót különítettek el.

8 kép -