I 50FN BKK

300 milliós bírság az e-busz tenderek miatt: a Közbeszerzési Döntőbizottság szerint a BKK jogsértést követett el

A Közbeszerzési Hatóság Döntőbizottsága április 29-i határozataiban két egymást követő döntésében is jogsértést állapított meg a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) által lefolytatott két közbeszerzési eljárás kapcsán. Mindkét ügy új elektromos autóbuszok forgalomba állítását célozta, ám a testület szerint a BKK súlyos szakmai hibákat követett el a folyamat során. A következmény: egy 100 és egy 200 millió forintos bírság. 

A két eljárás egyaránt Budapest elektromos buszközlekedésének fejlesztését szolgálta az E3 és E4 jelzésű járatcsoportok esetében. Az egyik tender 50 szóló villanybusz, a másik 20 csuklós elektromos jármű 12-12 éves üzemeltetésére vonatkozott, előbbi közel 94, utóbbi mintegy 46 milliárd forintos összértékkel. Mindkét pályázatot az ArrivaBus Kft. nyerte, amely egyedüli érvényes ajánlattevőként szerződéskötéshez is jutott, mégpedig a BYD B12 és B19 típusaira alapozott ajánlataival. A BKK álláspontja szerint az eljárások szabályosan zajlottak le, a Közbeszerzési Döntőbizottság azonban másként értékelte a történteket, miután négy hónappal a szerződések megkötését követően, február 17-én hivatalból vizsgálatot indított egy közérdekű bejelentés nyomán.

A közbeszerzési eljárások során ugyanis elvárás, hogy a részvételi szakaszban az ajánlatkérő minden lényeges információt előre közöljön a pályázókkal. Ezek alapján kell eldönteniük az érdeklődő cégeknek, hogy egyáltalán részt kívánnak-e venni az eljárásban. A BKK azonban csak általános szerződéses és műszaki tájékoztatást adott, és több olyan feltételt is – például a buszok szolgálatba állításának pontos ütemezését, valamint a műszaki követelmények konkrét részleteit – csak az ajánlattételi szakaszban ismertetett, amikor már nem lehetett új jelentkezőknek csatlakozni a versenyhez. Ezzel a Döntőbizottság megítélése szerint a BKK megsértette az átláthatóságot és az egyenlő bánásmódot biztosító jogszabályokat, hiszen olyan feltételeket vezetett be, amelyek befolyásolhatták volna a részvételről szóló döntéseket, ha azok korábban is ismertek lettek volna.

A közbeszerzési törvény a testület szerint egyértelmű; az ajánlatkérő nem változtathat érdemben azokon a feltételeken, amelyeket a részvételi felhívásban rögzített. Ha új követelmények vagy pontosítások kerülnek be a későbbi szakaszba, az sértheti a verseny tisztaságát, különösen akkor, ha ezek a változások jelentősek. A Döntőbizottság megállapította, hogy a BKK nem pusztán részleteket pontosított, hanem olyan lényeges feltételeket közölt utólag, amelyeket már az eljárás elején egyértelművé kellett volna tenni. Emiatt az egyik eljárásban 200, a másikban 100 millió forint bírságot szabott ki. A Döntőbizottság határozatai szerint a BKK-nak a bírság összegét a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül kell befizetnie a Közbeszerzési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, de a BKK közigazgatási pert indíthat a Fővárosi Törvényszéken ugyanezen 15 napos határidőn belül.

A BKK vitatja a döntést

A fővárosi közlekedésszervező cég közleménye szerint megalapozatlan a Döntőbizottság elmarasztalása, és irreálisnak nevezik a kiszabott bírságokat, amelyek egy 2023 decemberében indított közbeszerzési eljáráspárra vonatkoznak. Állításuk szerint a buszok gyártása már folyamatban van, a szolgáltatás pedig 2026-ban indul, és a beszerzést a korábbi, bevált gyakorlat szerint bonyolították le. A társaság hangsúlyozza, hogy az eljárás kiírásakor a Közbeszerzési Hatóság semmiféle kifogást nem emelt, és a résztvevők sem kérdőjelezték meg a pályázatok szabályosságát. A Döntőbizottság utólagosan, több mint fél évvel a szerződéskötést követően támadta meg az eljárásokat, amelyek célja az volt, hogy az ArrivaBus lejáró közszolgáltatási szerződéseinek kiváltásával, magas színvonalú, klímabarát közösségi közlekedést biztosítsanak a fővárosban.

A társaság emlékeztet arra is, hogy a vitatott eljárási gyakorlatot évek óta alkalmazza: a most kifogásolt elemeket 2013 óta minden hasonló közbeszerzési eljárásban feltüntették, és az elmúlt évtizedben ezekkel kapcsolatban nem merült fel probléma. A BKK szerint a Döntőbizottság most ugyanazokra a formai elemekre hivatkozva szabott ki bírságot, mint egy korábbi, 2024-ben lezárult eljárás esetében, amelynél szintén 200 millió forintos büntetés született. Abban az ügyben a társaság bírósághoz fordult, azonnali jogvédelmet kapott, és a bírságot egyelőre nem kellett megfizetnie – a per jelenleg is folyamatban van. A BKK most is hasonló lépésre készül, bírósági úton támadja meg a KDB döntéseit.

A társaság álláspontja szerint a kifogásolt eljárási forma, vagyis a tárgyalásos eljárás éppen azt szolgálja, hogy a közbeszerzés során ne elméleti, hanem gyakorlatban is működőképes ajánlatok szülessenek. Az ajánlattevők a tárgyalások eredményeként pontosított műszaki tartalom alapján tudják megkérni a gyártók ajánlatát, és csak ezt követően képesek megalapozott, végleges ajánlatot tenni. A BKK szerint e módszer kiiktatása a közbeszerzések rugalmasságát, hatékonyságát, sőt, sikerességét is veszélyeztetné, és könnyen vezethetne eredménytelen eljárásokhoz vagy megdrágult beszerzésekhez. A közlekedésszervező bízik abban, hogy a bíróság kimondja, hogy a beszerzések jogszerűen és a közszolgáltatás folyamatosságát szem előtt tartva történtek, és a társaságnak nem kell feladnia azt a gyakorlatot, amely hosszú évek óta lehetővé tette, hogy a budapesti közösségi közlekedés színvonala fenntartható módon fejlődjön.

Címkék