Végleges maradna a buszos módváltás a komlói vasútvonalon, ugyanis az ÉKM felszedetné a vasúti pályát

A MÁV tavaly augusztus 1-e óta, hivatalos közlés szerint további intézkedésig ideiglenesen 10 regionális vasútvonalon, vonalszakaszon vonathelyettesítő autóbuszokkal szolgálja ki utasait a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium elrendelése alapján. A Komlót érintő 47-es vasútvonal esetében az ágazati forrásoktól kiszivárgott, és a vonal sorsát a szívén viselő 47. Komló–Dombóvár vasútvonal blog birtokába eljutott dokumentumok alapján a további intézkedés a vasútvonal Komló és Mecsekjánosi közötti nyílt pályájának és Komló vasútállomás teljes vágányhálózatának felszedését jelentené.

A kiszivárgott információk és dokumentumok alapján az ÉKM által elrendelt intézkedés összesen 7263,5 méternyi vasúti pálya felszedése mellett a hozzá tartozó létesítmények, peronok és útátjárók bontását is magában foglalná. Emellett a Pafféri Zoltán, távozó MÁV-vezér által jegyzett, Bartal Tamás közbeszerzésekért, társaságfelügyeletért és vagyongazdálkodásért felelős helyettes ÉKM államtitkárnak a komlói vasútvonal felszámolását elrendelő határozatára küldött levél arra is utal, hogy az ÉKM teljesen leválasztaná a 22 ezres Komlót a vasúti hálózatról.

A módosítás előtt egyébként a komlói vasútvonalat a regionális hálózaton uralkodó viszonyokhoz képest viszonylag sok utas vette igénybe. A menetrendet az elmúlt években fejlesztették annak érdekében, hogy a viszonylat használhatóbb legyen, és ütemesen csatlakozzon az InterCity-vonatokhoz. A vonat Komló felé jelentősen gyorsabb volt, mint később az azt helyettesítő buszok, a korábbi vasúti menetidő 44-57 perc volt, a buszos menetidő pedig jelenleg 69 perc.

A levél szerint a vasúti infrastruktúra bontása az előkészítést, a közbeszerzés lefolytatását, majd a tényfeltárást, a kivitelezési tervek elkészítését, valamint a hatósági engedélyeztetést követően leghamarabb 2027-ben kezdődhetne meg.

Az érintett vasútvonal-szakasz megszüntetésének folyamata több lépcsőből áll, amelyek középpontjában a bontási munkálatok, a kármentesítés és a jogi ügyek rendezése áll. A jelenlegi információk alapján a vasúti pálya és a hozzá kapcsolódó létesítmények bontási költségei meghaladják az 1,6 milliárd forintot. A bontás költségei tartalmazzák a vasúti pálya és a kitérők eltávolítását, amely önmagában 700 millió forintra becsülhető. Ezen felül, az érintett területen található épületek bontása további 300 millió forintot tesz ki, míg a kármentesítési munkálatok költségei 600-780 millió forint közé tehetők. Ezek az összegek összesítve 1600-1780 millió forintra rúgnak.

Pafféri Zoltán levele kitér arra is, hogy a vonalon ugyanakkor jelentős volumenű tehervonati forgalom is történik. Amennyiben a vasúti forgalom megszüntetésre kerül, úgy annak forgalmát közúton kell majd lebonyolítani. A forgalom volumene a 18 kilométer hosszú, egyvágányú, nem villamosított 47-es számú vasúti mellékvonalon 2023-ban összesen 257 tehervonat volt (oda-vissza irányban), amelyek együttesen 72 609 tonna árut szállítottak. Ezt a mennyiséget körülbelül 2900 rakott (25 tonna hasznos terhelésű) nyerges vontató tudná elfuvarozni, vagyis ezek alapján munkanapokra vetítve napi 23,2 nehéz tehergépjármű megjelenését lehet feltételezni (oda-vissza) a közúton. A MÁV-vezér ezért javasolja, hogy a közutakra terelt jelentős többletforgalmat és annak Komló városára gyakorolt hatását a közúti ágazat értékelje ki; és hogy a hirtelen megjelenő többletkapacitást az úthálózat infrastruktúrája egyáltalán képes-e elbírni, vagy azonnali intézkedések keretében megerősítésre szorul.

A vasútvonal megszüntetéséhez azonban nemcsak a fizikai munkálatokra van szükség, hanem számos jogi és adminisztratív lépés megtétele is elengedhetetlen. Első lépésként a magyar államnak módosítania kell a MÁV-START Zrt.-vel kötött vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződést, hogy megszüntessék a közszolgáltatás nyújtását ezen a vonalon. Ezzel párhuzamosan a közszolgáltatást más közlekedési formában kell biztosítani, amihez új szerződéseket kell kötni az illetékes társaságokkal.

Fontos, hogy a hálózati üzletszabályzatot is módosítani kell, hogy a 47-es vasútvonal hivatalosan is kivezetésre kerüljön. Ezt követően bontási terveket kell készíteni és engedélyeztetni, amihez szükség van a vasúti közlekedési hatósági engedély megszerzésére is. Az engedélyezési eljárás során a vonatkozó kormányrendelet alapján kell eljárni, amely részletesen szabályozza a vasúti építmények építésügyi hatósági eljárásait.

A jogi eljárások részeként az érintett ingatlanok és objektumok jogi helyzetének rendezése is szükséges. Ennek keretében a MÁV Zrt. vagyonkezelési jogát meg kell szüntetni az érintett területeken, ami a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött vagyonkezelési szerződés módosítását igényli. Az ingatlanok további hasznosításáról, például kerékpárút vagy más létesítmények kialakításáról is egyeztetni kell az érintett önkormányzatokkal.

Végül, a vasútvonal kivezetése szükséges az országos vasúti mellékvonalak felsorolásáról szóló kormányrendeletből, és ezzel párhuzamosan a MÁV Zrt. pályaműködtetési kötelezettségét is meg kell szüntetni erre a vonalra vonatkozóan. Mindezen lépések összehangolt végrehajtása szükséges a 47-es vasútvonal megszüntetéséhez és az érintett területek rendezéséhez.

Az értesülésre hétfőn az Építési és Közlekedési Minisztérium is reagált. A magyarázkodó közlemény szerint az ÉKM Komló városát keresztülszelő vasúti pálya kiváltásának vizsgálatát és nem megszüntetését rendelte el, ami különösen érdekes Pafféri Zoltán levelében olvasható első és utolsó mondatok okán, melyek így hangzanak: „A MÁV felé a hivatkozott számon (KAT/7051/2024/TTPPO) elrendelésre került, hogy Komló város területén a vasútvonal kiváltásra kerüljön, a kiváltott területek Komló településnek kerüljenek átadásra.”, és „Kérem szíves visszajelzését, hogy a felsorolt észrevételek tükrében az elrendelt feladat végrehajtását folytassuk-e”.

Közleményükben azt írták, a Baranya megyei település korábbi és azóta újraválasztott vezetése azt kérte a minisztériumtól, hogy Komló városképi, gazdasági és ipari fejlesztési terveinek érdekében vizsgálja felül a település központján átvezető vasútvonal szükségességét, a vasúti területeket pedig adja át az önkormányzat részére. A település vezetője szerint a város szempontjából lényeges, hogy a vasút által elfoglalt, kihasználatlan területek igazi belvárosi hasznosítása megkezdődhessen.

Kiemelték, a helyi általános iskola és óvoda mellett működő kődöntő működési engedélye 2026-ban lejár, ezután a jelenlegi pályaszakasz nem lesz használva. Az önkormányzat az új kődöntő helyének figyelembevételével kérte a minisztériumtól a vasúti pálya módosításának vizsgálatát, döntés az ügyben azonban még nem született.

A minisztérium a közleményéhez csatolta Polics Józsefnek, Komló Fidesz-KDNP-s polgármesterének a szaktárcához írt levelét, amelyben a városvezető emlékeztetett, a bányászat idején a személyszállítás és a teherforgalom nagy kihasználtsággal működött a településen, ma azonban már csak a kőbánya szállít évente változó mennyiségű követ, fát pedig Mecsekjánosi megállóhelyről szállítanak. Az általános iskola és óvoda mellett lévő kődöntő önkormányzati működési engedélye 2026-ig, míg a közlekedés felügyeleti engedély 2032-ig szól.

Komló város szempontjából lényeges, hogy a vasút által elfoglalt, kihasználatlan területek igazi belvárosi hasznosítása megkezdődhessen, ez egy nagyon összetett és komplex, mindenre kiterjedő folyamat lesz

– írta levelében a polgármester. Polics József megjegyezte, a cél az, hogy a belvárosi vasútállomástól a Mecsekjánosi megállóhelyig terjedő szakaszt megszüntessék és ezek a területek fejlesztési forrásokkal együtt az önkormányzat tulajdonába kerüljenek.

A belvárosban így igazi belvárosi kialakítás kezdődhet, melynek eredményeképpen a Komló-Mánfa, illetve a Komló-Magyarszék összekötő úton a tervezéstől függően három vagy négy körforgalommal lehetne szabályozni az új belváros forgalmát

– fogalmazott a helyhatósági vezető, hozzátéve, a felszabadított új részeken szabadidős tevékenységhez használható, vagy az ipari parkhoz csatlakozó gazdasági területeket lehetne kialakítani, illetve egy külön beruházás keretében térségi kerékpárutat lehet fejleszteni.

Fotók: 47. Komló–Dombóvár vasútvonal blog