A Greenpeace szerint példaértékű Magyarország helyközi közösségi közlekedése

Nyolcadik helyen végzett hazánk helyközi közösségi közlekedése a Greenpeace 30 országot, az EU-s 27-eket, Norvégiát, Svájcot és Nagy-Britanniát, valamint ezek fővárosait rangsoroló jelentése alapján, amely azt vizsgálta, hogy mennyire hozzáférhető a károsanyag-kibocsátás és a felhasznált energia csökkentésének egyik legfontosabb eszköze, a közösségi közlekedés. A szervezet szerint a legtöbb európai országban a közösségi közlekedés még túl drága ahhoz, hogy az embereket az autóról való átállásra ösztönözze, de van néhány ország, köztük Magyarország is, amely példával szolgálhat a fenntartható közösségi közlekedéssel és közel jár a klímajegy megvalósításához – derül ki a napi.hu által szemlézett Greenpeace tanulmányból.

A nemzetközi környezetvédő szervezet 30 európai országban és fővárosaikban azt vizsgálta, hogy mennyire járnak közel az úgynevezett klímajegy, vagy klímabérlet bevezetéséhez. A klímajegy célja annak ösztönzése, hogy minél többen válasszák a közösségi közlekedést, ezzel csökkentve az egyéni közlekedés károsanyag-kibocsátását. Ez ugyanakkor csak abban az esetben lehetséges, ha a közlekedési szolgáltatások egyszerűen és megfizethető áron hozzáférhetők minden társadalmi réteg számára. A szervezet rangsora azt értékelte, hogy van-e országos havi vagy éves jegy az összes, vagy majdnem az összes közösségi közlekedési eszközre, mennyibe kerülnek ezek, vannak-e szociális kedvezmények és mennyire magas a jegyek áfája. Az olyan szempontokat, mint a szolgáltatások minősége, a járműpark állapota, a járatok sűrűsége, vagy éppen a menetidő, nem vették figyelembe.

Luxemburg (100/100 pont) és Málta (88/100 pont) végzett az élen, mindkét országban díjmentes a közösségi közlekedés, Máltán csak az expressz távolsági buszjáratokra és a kompra szóló jegyekért kell fizetni. A harmadik helyen Ausztria (81/100 pont) végzett 3 eurós klímajegyével, Németország (69/100 pont) pedig negyedik helyen landolt, amit elsősorban a nemrég bevezetett, havi 49 eurós Németország-jegynek köszönhet. Őket Ciprus (63/100), Spanyolország (62/100) és Svájc (58/100), majd Magyarország követi a nyolcadik helyen 54/100 pontos értékeléssel. A top 10-be Hollandia (46/100) és Észtország (45/100) fért még bele.

Magyarországot azon az országok között említi a Greenpeace, amelyek közösségi közlekedése példával szolgálhat a többi európai állam előtt. Hazánkon kívül Ausztria és Németország kapott hasonló értékelést.

Fotó: MÁV

A kedvező megítélés elsősorban a májustól bevezetett vármegye- és országbérleteknek köszönhető. Az egyszerűen és olcsón hozzáférhető, országosan vagy nagyobb régiókra érvényes egységes jegyek már megvalósítanák a klímajegy kritériumait, ám csak az áfa csökkentése mellett. Kedvezőnek tartják emellett, hogy széles körben igénybe vehetők szociális alapú kedvezmények, például a diákkedvezmény vagy az idősek ingyenes utazása.

Az összképet rontja viszont, hogy a 30 vizsgált ország közül Magyarország is beletartozik abba a hét országba, ahol magas a közösségi közlekedést sújtó áfatartalom. A 27%-os adóval kapcsolatban az elemzés megjegyzi, máshol a luxusórákat és a műkincseket adóztatják ilyen mértékben és javasolja az áfacsökkentést a hozzáférhetőség további növelése érdekében.

Fotó: BKK

A fővárosokat is rangsorolta a tanulmány, eszerint Budapest a 16. helyen végzett, az elérhető 100-ból 79,6 pontos értékelést kapott. A magyar főváros jegyrendszere egyszerű, ám más országokhoz viszonyítva drága, amely a magas áfatartalommal együtt csökkenti a hozzáférhetőséget. Budapest mellett csak két európai fővárosban kapnak kedvezményt az olyan hátrányos csoportok, mint a munkanélküliek. Az álláskeresők ingyenes utazási lehetősége tehát kiemelkedő, de a többi kedvezmény is vonzóbbá teszi a rendszert.

Címlapkép: Volánbusz Zrt.