Elkaszálta a BVG a berlini trolibuszprojektet

A korábbi hírekkel ellentétben mégsem térnek vissza Berlin utcáira a trolibuszok. A német főváros közlekedési társasága, a Berliner Verkehrsbetriebe (BVG) a napokban a Berliner Zeitung kérdésére megerősítette, hogy a városi szenátussal egyetértésben szép csendben eltemette az erre vonatkozó terveket, és inkább akkumulátoros villanybuszok beszerzésébe invesztál.

Berlinben a harmincas évek óta (az egykori NDK-hoz tartozó keleti városrészben pedig 1951-től) közlekedtek trolibuszok. Az áramszedős üzem nyugaton 1965-ben, míg a berlini fal innenső oldalán 1973-ban szűnt meg, és bár úgy tűnt, hogy öt évtizedes kihagyás után visszatérhetnek a helyiek által Strippenbus néven emlegetett járművek, a sokak által várt reneszánsz egyelőre elmarad. Először 2017-ben lehetett arról hallani, hogy Berlin a környezettudatosság jegyében Spandau városrész legnagyobb utasforgalmú vonalait trolibuszokkal szolgálná ki. Egy megvalósíthatósági tanulmány alapján a helyi M32-es járatot jelölték ki a pilot projekt alanyaként – ez lett volna az első, kísérleti vonal 2025-től -, de az M49, X49 és X34 jelzésű viszonylatokat is alkalmasnak ítélték a villamosításra. A növekvő lakosságú kerület által megkövetelt kapacitásnövelés érdekében duplacsuklós járművekkel számoltak, amelyeket az előzetes pletykák szerint a Van Hooltól szereztek volna be.

Berlin hosszú távon összesen 15 vonalon tervezte a trolibusz-üzem újbóli bevezetését, és összesen 148 kilométernyi felsővezetékes szakasz kiépítésével számolt 235 kilométeres vonalhosszúságon. A forgalmi területek kiszolgálására a német főváros összesen 187 darab – ezen belül 113 darab 18 méteres normál csuklós és 74 darab 24 méter hosszú duplacsuklós – önjáró trolibuszt állított volna szolgálatba. Maga a BVG ugyanakkor a háttérben már az első pillanattól kezdve passzív ellenállást tanúsított a projekttel szemben és semmilyen módon nem támogatta azt.

Ehelyett a BVG-nél kezdettől fogva kétféle megoldásban gondolkoztak: a berlini szenátus nyomására az egyik lehetőséget a már említett önjáró trolibuszok jelentették, amelyek útvonaluk 50-65%-ában felsővezeték alatt haladtak volna, a fennmaradó szakaszokat pedig akkumulátoros üzemmódban tették volna meg. A másik opció, nevezetesen hogy kizárólag akkumulátorokra hagyatkozó villanybuszokat szerezzenek be, a technika kiforratlansága és az akkor még viszonylag kevés elérhető járműtípus miatt lépéshátrányból indult. Mostanra azonban a BVG és a szenátus döntéshozói is úgy látják, hogy a végállomásokon történő gyors rátöltés koncepciója gyorsabban kiépíthető és gazdaságosabb megoldást jelent a felsővezeték-hálózat és a hozzá tartozó tartóoszlopok, alállomások költséges kiépítésével szemben, nem is beszélve az ehhez szükséges komplex tervezési és engedélyezési eljárásokról. A Berliner Zeitung beszámolója szerint a kérdés valójában már 2022 októberében eldőlt, amit az is elősegített, hogy a kívánt duplacsuklós járművek az elmúlt években már akkumulátoros változatban is elérhetővé váltak.

Jelen állás szerint az első duplacsuklós villanybuszok legkorábban 2026-ban jelenhetnek meg Berlin utcáin. A BVG célja, hogy 2030-ra kizárólag lokálisan nulla károsanyag-kibocsátású buszok közlekedjenek a német fővárosban, ám a nagy átállás egyelőre nem halad zökkenőmentesen.

Címlapkép: BVG/IFOK GmbH