Lerántotta a leplet novemberben beharangozott, tisztán elektromos hajtású Sigma típuscsaládjának első tagjairól az angol Mellor. A rochdale-i központú cég hat évtizednyi kishaszonjármű-átépítés után egy szinttel feljebb lép, és teljes méretű villanybuszok gyártójaként pozicionálja újra magát, nem titkoltan a legtöbb európai országban kormányzati szinten is támogatott elektromobilitási hullámot meglovagolva. Az első két prototípus hivatalos bemutatóját egy, a járványhelyzet miatt kényszerűen szűkre szabott sajtórendezvény keretében a Millbrook Proving Ground tesztpályán tartották a múlt héten.
Amint azt korábban megírtuk, a Mellor Sigma elnevezés valójában két különböző, idővel egyaránt három-három típust felvonultató párhuzamos terméksorozatot jelöl. A teljes paletta összesen hat alapmodellből áll majd, 7 és 12 méter közötti hosszváltozatokban, 8-19 tonna megengedett össztömeggel, 30-tól 80 főig terjedő utaskapacitással, de a városi és elővárosi specifikációkat, illetve a különféle ajtóelrendezéseket is beleszámítva összesen több, mint húszféle lehetséges variáció közül választhatnak majd a megrendelők. Ezzel az egyik legszélesebb villanybusz-portfólió jön létre Európában a Mellor szerint, magas fokú személyre szabhatóságot kínálva a vásárlóknak. A gyártó korábbi ígéretének megfelelően ezek közül elsőként a Sigma 7 jelű midibuszt és a Sigma 10 fantázianévre keresztelt termetesebb társát vehette közelebbről is szemügyre a szaksajtó a decemberi premieren. Ezekre a bemutató napjától már rendeléseket is vesz fel a Mellor, az első példányokat a tervek szerint 2022 nyarán adják át leendő üzemeltetőiknek. A kínálat fennmaradó négy típusa folyamatosan válik majd elérhetővé a jövő év folyamán.
A tervezői munkát a Mellorhoz hasonlóan a Woodall Nicholson-csoport érdekeltségébe tartozó, szintén egyesült királyságbeli Promech Technologies végezte. Mindkét típus kívülről meglehetősen erős rokonságot mutat a japán EV Motors (EVM) modelljeivel, bár a befoglaló méretek és a műszaki paraméterek is eltérőek. A mérnökök rozsdamentes acél vázszerkezet, kompozit padló és szénszálas erősítésű oldalpanelek alkalmazásával könnyűszerkezetes építésmódot valósítottak meg, amelynek, mint az lenni szokott, több, részben egymásból fakadó pozitív hozadéka van. Az egyik legfontosabb ezek közül, hogy azonos hatótáv eléréséhez a riválisokénál kisebb akkupakk is elegendő, ráadásul a kisebb akkukapacitás egyúttal rövidebb töltési időt és kevesebb energiát is igényel. Az egyes kivitelek olykor jelentősen eltérő felépítése ellenére a buszok közös jellemzője, hogy valamennyiük önhordó konstrukció, és egységesen 160 mérföldes, azaz 256 kilométeres hatósugárral rendelkeznek azon alapelgondolás mentén, hogy mindegyik típusnak alkalmasnak kell lennie az egész napos városi felhasználásra.
A felhozatal legkisebb modellje a 6990 mm hosszú, 2080 mm széles és 3100 mm magas Sigma 7, amely lekerekített formavilágával és a karosszéria végeibe kitolt kerekeivel hívja fel magára a figyelmet. Az első utasajtó a mellső tengely mögött található, az aprócska busz ajtóképlete így 0-1-0 vagy 0-1-1-0 lehet – a prototípus az utóbbival készült. Az egyszárnyú lengő-toló ajtók között alacsony padlószint húzódik, az utastér többi részének megközelítéséhez lépcsőzni kell. A már most elérhető teljes gyári katalógus alapján ez az elrendezés csak a 7 méteres variáns jellegzetessége lesz, a 8 és 9 méteres változatok esetében a mellső tengely elé kerül az ajtó, és a karosszéria szélessége is 2350 mm-re gyarapodik. A Sigma 7 teljes utasterheléssel kereken 8 tonnát nyom a mérlegen, 114 kWh összkapacitású vontatási akkumulátorai 80-95 perc alatt tölthetők fel teljesen. Mozgatásáról 60 kW állandó-, és 135 kW csúcsteljesítményű villanymotorral egybeépített, 17,5″-os Dana EP6 hátsó futómű gondoskodik, a mellső tengely IFS gyártmány (a 19,5″-os kerekekkel szerelt 8 és 9 méteres változatokét a Brist szállítja majd).
A Sigma 10 kereskedelmi néven futó, valójában 10 250 mm hosszú típust szokatlan, de a brit gyártóknál nem példa nélküli arányok jellemzik, lévén, hogy a mellső túlnyúlása hosszabb a hátsónál (előbbi 2400, utóbbi pedig 2100 mm), 5750 mm-es tengelytáv mellett. A 2475 mm széles busz 19,5″-os tárcsaméretű, „kiskerekű” futóművekre épül, elöl a független felfüggesztésű ZF 55 EC jelű egységet, míg hátul a ZF AV 110 hajtott portálfutóművet találjuk – utóbbi eddig nem bizonyult különösebben népszerű választásnak a buszgyártók körében, noha megjelenésekor igazi hiánypótló terméknek szánták. A később érkező, 2550 mm széles Sigma 11 és Sigma 12 modelleket már hagyományos méretű, 22,5″-os futóművekkel szerelik, amelyek ugyancsak a ZF-től származnak majd – érdekes módon a gyári katalógus szerint a hosszabb változatok előre merev hidas futóművet kapnak. A szokásosnál kisebb átmérőjű kerekeket a Sigma 10 esetében is optikai trükkel igyekeztek leplezni a formatervezők: a karosszéria oldalai a demóbuszon nagyrészt lakkfekete festést kaptak, a kerékjárati ívek körüli műanyagelemek pedig azonosak a jövőbeli nagyobb típusokéval, így távolabbról nézve olyan hatást keltenek, mintha a busz hagyományos méretű kerekeken gördülne. A tetőn elhelyezett 210 kWh összkapacitású lítium-vasfoszfát (LFP) akkupakk egy 145 kW névleges- és 250 kW csúcsteljesítményű Dana MD 130B-E központi villanymotort lát el energiával. Az energiatárolók feltöltése egyenáramú töltővel nagyságrendileg 2 óra 15 percet vesz igénybe a gyártó elmondása szerint. A busz legnagyobb megengedett össztömege 16 500 kg.
A kínai CATL-től származó vontatási akkumulátorokat leszámítva a buszokban többnyire vezető európai (Brist, Ventura Systems, Actia, Webasto, ZF) és amerikai (Dana, Wabco) beszállítók termékeit alkalmazza a Mellor, a könnyebb piaci érvényesülés érdekében. A gyártás jelentős részben Kínában zajlik majd, a fényezetlen vázszerkezetek összeállítása mellett a teljes gépészetet is itt kerül a buszokba, míg a készre szerelés a fényezéstől kezdve az ajtók, az ülések és a kapaszkodórendszer beépítéséig az északkelet-angliai Scarborough városában, a Mellor újonnan létesített üzemében történik, amely a tervek szerint 2022 elején kezdi meg működését. A gyártó a kisebb beépülő komponensekre és alrendszerekre három, a vontatási akkumulátorokra nyolc, a vázszerkezetre pedig 15 éves garanciát vállal. Az európai típusbizonyítvánnyal rendelkező Sigma típuscsalád tagjai jobb- és balkormányos konfigurációban is elérhetők lesznek, jelezve, hogy a Mellor komolyan gondolja a korábban belengetett európai partraszállást is.
Fotók: Mellor Coachcraft Ltd.