Veszélyben a hazai autóbuszgyártás

A Rába és a Volvo együttműködésének leple alatt valójában külföldi autóbuszok érkeznének az országba, ezzel viszont néhány év alatt leépülhet az itthoni gyártói és fejlesztői kapacitás. Az eddigi tervek a Rába-Ikarus-Volvo együttműködésén alapultak, ami legalább nyolcvanszázalékos hazai részvételt jelentene. Arról nem is beszélve, hogy magyar fejlesztési bank nyújtana hitelt külföldi beszerzéshez.

ARC-Ikarus V134-es Egerben

A Rába és a Volvo által megkötött együttműködés esetén a magyar cég emblémájával ellátott, de Lengyelországban összeszerelt autóbuszok érkeznének az országba. Ez azért is kétségbeejtő, mert a hazai autóbuszgyártás és annak háttéripara még mindig jelentős erőforrásokkal és hagyományokkal rendelkezik, ennek ellenére a legjobb esetben is alvállalkozók leszünk, ahol egyébként a magyar iparra építve fővállalkozók lehetnénk – mondta lapunknak Liptai Gábor, a Magyar Autóbuszgyártó Kft. vezetője. Mint ismert, a Rába Jármű Kft. idén februárban kötött megállapodást a Volvo Bus Corporationnal közös gyártásról. Ebből adódóan a napokban a Rába hazai cégek körében beszállítói programot hirdetett: az együttműködésben azzal együtt, hogy a győri cég szállítja majd a futóművet a járművekhez, harmincszázalékos beszállítói programmal számolnak. Erre alapozva évente kétszáz-háromszáz Volvo-Rába autóbusz készülhetne, ami háromszáz hazai munkahely létrehozatalával járna együtt.

Liptai Gábor közölte: magyar gyártású autóbusznál ezzel szemben a hazai beszállítói hányad elérheti a nyolcvan százalékot, a felépítmény esetében pedig a 95 százalékot. Mindez a munkahelyek megőrzését és új munkahelyek teremtését eredményezi a gyártónál és a háttériparban működő cégeknél egyaránt.

Mint azt Princz Ferenc, az Ikarus Járműtechnika Kft. igazgatója lapunknak elmondta, változatlanul fenntartják azon szándékukat, ami a Rába-Volvo-Ikarus együttműködésében készülő autóbuszokra épül. Eredetileg ugyanis erről kezdődtek meg a tárgyalások. Az itthon épülő autóbuszokhoz az Ikarus készítette volna – a Rábával együttműködve – a felépítményt, azaz a járművek karosszériáit, a futóművet a Rába, az alvázat pedig a Volvo szállítaná. Ebből adódóan tavaly az Ikarus vezetése előrehaladott tárgyalásokat folytatott Stefan Guttmannal, a Volvo üzletfejlesztési alelnökével Volvo-alváz és Ikarus-karosszéria összeépítéséről. Így a Volvo Magyarországra szállított egy alvázat a minősítés érdekében.

A szakértők megállapították, hogy az Ikarus karosszériája minimális módosítás után alkalmas a Volvo alvázra épített komplett autóbusz gyártásához. A Volán vállalatokat érintő beszerzési tilalom miatt azonban az autóbusz megépítése nem valósult meg. Vagyis a magyar tervezésű és építésű jármű azért nem lett szériaérett, mert nem volt piac, és nem azért, mert nincs értékelhető járműgyártás Magyarországon. A mára kialakult helyzet azonban nemcsak az Ikarust és a magyar járműgyártókat, de még a Volvo vezetését is meglepte – tette hozzá Liptai Gábor.

A Rába-Volvo együttműködési megállapodáskor nem véletlenül mondta Stefan Guttman, hogy végre egy olyan ország, ahol a buszvásárlás nem piaci nacionalizmus szerint zajlik. Vagyis simán beengedi külföldi gyártók termékét, azzal együtt, hogy jelentős erőforrásokkal rendelkezik ezen a területen. A hazai gyártás azért is indokolt lenne, mert a Volán társaságok járműbeszerzései minden bizonnyal a Magyar Fejlesztési Bank hiteléből valósul majd meg. Jelen álláspont esetén viszont nagyrészt a Volvót és külföldi munkahelyeket támogatunk magyar pénzből. A közeljövőben ugyanis évente nyolcszáz-kilencszáz autóbusz cseréjére lenne szükség Magyarországon.

Eddig mindössze egy példány készült az ARC-Ikarus V187-esből, mely jelenleg Budapesten közlekedik

Az itthon kifejlesztett autóbuszcsalád ugyanakkor teljes mértékben magyar mérnöki szellemi termék, műszaki megoldásaiban egyenértékű a nyugat-európai vezető autóbuszgyártók termékeivel. Ez a hazai erőforrás még rendelkezésre áll, ugyanakkor ha a gyártásban egy külföldi vállalat lesz a meghatározó, néhány év alatt leépülhet. Normál esetben minden itthon készülő autóbusz – figyelembe véve az adott évre vonatkozó előállítási mennyiséget – a gyártás és a háttéripari együttműködés együttes figyelembe vételével csaknem öt munkavállaló foglalkoztatását biztosítja, és újabb három munkahelyet jelent a magyar kutatóintézeteknél, valamint a járművek javítása és pótalkatrészek gyártása területén dolgozóknál.

Emellett az itthoni termelés utat nyit az autóbuszok exportjának, ugyanis egy-egy terméket először itthon kell megmérettetni, aztán kerülhet jó eséllyel külföldi piacra. A hazai járműgyártás legújabb fejleménye, hogy megkezdődött Székesfehérváron a szegedi Ikarus-Skoda troli prototípusának gyártása, a 13 tagú flotta első darabja várhatóan augusztusban érkezik a Tisza-parti városba. A trolibuszok az Ikarus és a Skoda együttműködésében készülnek – előbbi a karosszériát, utóbbi a hajtásrendszert szállítja –, a csuklós, önjárásra képes trolibusz gyártása európai uniós támogatással valósul meg. A jármű kategóriájában a legmagasabb színvonalat képviseli. Utastere és vezetőfülkéje légkondicionált, végig alacsony padlós, és hét kilométert képes megtenni felső vezeték nélkül, a legkorszerűbb lítiumionos akkumulátorok segítségével.

Fórián István a 2010-ben megalakult Magyar Autóbuszgyártó Klaszter elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, hogy ki kell használni a hazai ipar lehetőségeit, és a minél nagyobb hazai hányad elérésére kell törekedni. Szerinte a Volvo-Rába együttműködési projektben is harminc százaléknál lényegesen nagyobb hazai részesedést lehetne elérni. Magyarországon az elmúlt években megrendelés hiányában sajnos beszűkült a hazai piac, viszont ennek ellenére mind a fejlesztői, mind pedig a gyártókapacitás rendelkezésre áll. Vannak zászlóshajói a hazai autóbuszgyártásnak. Ebből teljesedhet ki az összefogás lehetősége – tette hozzá.

(Magyar Hírlap Online)