Jövőre, veletek, ugyanitt – 8. Nemzetközi Buszfesztivál, Tököl

Április 28.-án került megrendezése a 8. Tököli Buszfesztivál. A tavalyi „kiállítószegény” kiállítás után most rendkívül sok kiállító jelent meg. A teljesség igénye nélkül öt hazai gyártó, a Credo, a NABI,  a Molitus,  az Ikarus és a Csaba Metál, valamint több neves külföldi gyártó, mint például az MAN, a Viseon és a Volvo is képviseltette magát.

A reptér bejáratától az érdeklődőket az Ikarus V187-ese és a NABI Compobusa szállította a rendezvény helyszínéig, valamint olykor-olykor besegített a Molitus S91-ese is. A reggeli órákban a nyitás környékén még minden kiállító a járműveit tisztogatta, hogy minél szebben csillogjanak a tököli napsütésben. A rendezvény bejáratán belépve a bőség zavara foghatta el a látogatót azzal az érzéssel, hogy „merre is induljak”, nem véletlenül. Mivel oldalunk a magyar buszgyártással foglalkozik, ezért velük kezdeném az összegzést.

A hazai pálya előnye

CSM Urbanus (a galéria megtekintéséhez kattintson a képre)

A Csaba Metál az egyetlen típusát hozta el, mégpedig az Urbanust. A sok városi és turistabusz környezetében a 7.5 méteres midibusz úgymond eltörpült. A cég szokásához híven a kis busz mellé egy rögtönzött buszmegállót is ácsolt. Az Urbanus a figyelmet futurisztikus formájával hívta fel magára, amit sokan inkább rondának tartanak. A gyártó jelenleg hat darab legyártott busszal büszkélkedhet, amiket a környező országokba sikerült eladniuk. A kiállítás napján is a frissebb Urbanus egy külföldi kiállításon tartózkodott, így Tökölre egy kicsit régebbi, már leharcoltabb darab érkezett. Ami a jármű különlegessége, hogy a kerekeket úgymond száműzték a sarkokba, így rendkívül szűk helyeken is gond nélkül el tud fordulni. A kasztni mozgatásáról egy négyhengeres, 3900 cm3 –es Cummins ISBe motor gondoskodik. Utastér szempontjából álló utasok számára kényelmes a jármű, de az ülő utasok a vandálbiztosságra hivatkozva megint kényelmetlenül utazhatnak régi ismerőseinken, a párnázatlan Kiel üléseken. Az utasok panaszai a hírek szerint a gyáriak fülébe is eljutottak, így a jövőben vastagabban párnázott ülőalkalmatosságokkal látják el a CsM buszait. Ma már egyre fontosabb szerepet kap a sofőr védelme, ennek ellenére nem hogy el lenne zárva az utastértől a vezető munkahelye, inkább kialakítottak mellette egy ülőhelyet, valamint a kerekesszékes utas is a sofőr mellett kapott helyet, ami el is lehetetleníti a sofőr közlekedését. Ezt a problémát azonban egy frissebb példányban már sikerült orvosolnia a tervezőknek. Összességében nem lenne olyan rossz a jármű, de van még bőven hova fejlődnie a többi gyártóhoz képest. Legfőképpen a jármű elejét kéne kívül-belül áttervezni. Mozgás közben nem volt alkalmunk kipróbálni, így menettulajdonságokról nem tudunk beszámolni, ahogyan arról sem, hogy mennyire voltak eredményesek a típuson eszközölt rezonanciacsökkentő intézkedések.

A 900. Credo autóbusz – Citadell 12 (a galéria megtekintéséhez kattintson a képre)

A Credo a nemrég bemutatott FPT motoros Citadelleket hozta, így kettő darab járművel vett részt az eseményen. A két jármű közül éppen a Citadell 12 volt a gyártó 900. legyártott autóbusza, amit a busz matricázása is büszkén hirdetett. Előreláthatólag idén meglesz az 1000. legyártott autóbusza is a legnagyobb hazai autóbuszgyárnak. Az érdeklődés a standjuk iránt idén is jelentős volt, csakúgy mint tavaly. A nap végén lehetőség volt kipróbálni a két sárgaságot, és be kell vallani, nagyon szépen futnak az FPT motorokkal. Az FPT (korábban Iveco) Cursor 8 motorral felszerelt Citadell 19 csuklós jelenleg a Credo termékskálájának legnagyobb teljesítményű tagja. A szóló változatban a Credo BN 12-ből ismerős főegységeket találjuk, nevezetesen az Iveco Tector 6-ról FPT NEP-pé átkeresztelt erőforrást és az Allison T 310 R jelű automataváltót. A nagyobb tömegű Citadellt is meggyőző lendülettel mozgatja a BN 12-ben már jól bevált motor-váltó páros. Az FPT motorokról tudni kell, hogy teljesítik az Euro5-nél is szigorúbb EEV normákat, amit AdBlue adagolással oldanak meg. A tavaly bemutatott Cummins motoros Citadellek után az FPT motoros Citadellekkel is megismerkedhetnek majd a budapesti utasok egy BKV-teszt során, amelyre előreláthatólag júniusban fog sor kerülni. A bemutatott két Citadellről korábban már beszámoltunk, ezért a részletes ismertetőt itt tekinthetik meg.

Speciális röntgenbusz az Ikarus jóvoltából (a galéria megtekintéséhez kattintson a képre)

A rendezvényről az Ikarus sem maradt távol, bár kicsit nehézkes volt buszainak tanulmányozása, ugyanis a helyszínen lévő négyféle járművük négy különböző helyen volt. A tavalyi „nagy busztesztről” ismerős V187 egész nap szállította az utasokat a reptér bejáratától a rendezvényig – mi is ezzel mentünk be. Meglepő volt, hogy 1 évesen, alig futottan mennyire rosszul viselte a reptér „betonkockáit”. Ami csak tudott zörgött, ropogott, csattogott. A Budapestet is megjárt kék-zöld csuklós 8849 cm3 lökettérfogatú, 320 lóerős Cummins ISL motorral rendelkezik, ami dinamikusan mozgatja a járművet.
A rendezvény bejárata mellett parkolt szinte egész nap a Borsod Volán egyik E134-ese. Nem véletlenül parkolt ott, ugyanis mögötte volt az ideiglenesen kialakított buszmosó, ahol 14 óra környékén „Pikáns autóbuszmosás” címszó alatt három hölgy mosta le a koszt a buszról, amit az érdeklődők kívülről-belülről szemlélhettek. A közel negyedórás esemény ideje alatt a jármű kiérdemelhette a Tököl legzsúfoltabb járműve címet.
A cég standján két darab járművet tekinthettek meg az érdeklődők. Az egyik a Máltai Szeretetszolgálatnak készült speciális röntgenbusz volt, a másik pedig egy Viseon C13. Az együtt mutatkozás nem véletlen, ugyanis ez a típus szolgálna alapjául a Ikarus távolsági típusának – ha megvalósul valaha. Fontos megjegyezni, hogy a busz teljes gyártása nem hazánkban történne.
A negyedik eldugott Ikarus egy E127 volt, mégpedig a Liberatus standján.

Molitus S91. Várhatóan ő fogja váltani a budapesti 405-ösöket (a galéria megtekintéséhez kattintson a képre)

Bár a Molitusnak nem volt saját standja, mégis a nap egyik meghatározó szereplője volt, ugyanis minden órában egy látványos vezetéstechnikai bemutatót tartottak a gyártó második legyártott S91-esével. A kis busz parádés fordulékonyságáról a nézők saját szemükkel győződhettek meg. A kasztni mozgatásáról egyébként egy 4,25 liter lökettérfogatú Mercedes-Benz motor gondoskodik, Allison S 2100 váltóval együttműködésben. A busz a tököli fesztiválra a Credo Citadellekhez hasonló dekorációt kapott, orrán és oldalain jókora betűkkel volt olvasható az S91 felirat. Apró formai változtatásként az elsőként elkészült S91-hez képest ez a busz a sofőrablak alá feketítést kapott, így annak alja vizuálisan egy vonalba került a szélvédő vonalával, harmonikusabbá téve az összképet. Az év elején még úgy tűnt, hogy a nyár közepére ilyen buszok válthatják fel a kiöregedett Ikarus 405-ösöket a fontosabb budapesti midis vonalakon, azonban mint ismeretes, a tenderen győztes Orangeways pályázatát a Közbeszerzési Döntőbizottság végül eredménytelennek nyilvánította, így sajnos várnunk kell a fővárosi buszpark megfiatalítására.

Régi ismerősünk, a futurisztikus formájú NABI Sirius (a galéria megtekintéséhez kattintson a képre)

A nagyobb hazai buszgyártók sorából természetesen a NABI sem lóghatott ki. Standjuk, ahol a korán érkező látogatókat a cég képviselői NABI-s pólóval is megajándékozták, közvetlenül a színpad és az ebédlőnek kikiáltott hangár előtt volt, így nem kerülhette el senkinek a tekintetét a kiállított Sirius és 60 BRT Hybrid. A Siriussal az érdeklődők már korábban megismerkedhettek, ugyanis az ország több pontját, köztük Budapestet is megjárta. Fővárosi tesztjéről oldalunk is beszámolt, amiből olvasóink megismerhetik a jármű részleteit.
Az amerikai piacra készült, 60 láb (18 m) hosszúságú BRT Hybrid csuklóst vázállapotban csodálhatta meg a közönség, az USA-ba exportált járművek készre szerelése ugyanis Annistonban (Alabama állam) történik. Az együttállással a jelenlévőknek lehetőségük volt nagyjából összehasonlítani, hogy miben különböznek az Amerikába szállított NABI-k az „Európa specifikus” Siriushoz képest. Az egyik legszembetűnőbb különbséggel a hátsó részen találkozhatunk, a BRT ugyanis nem rendelkezik a jármű hátsó ablakkal, sőt, a komplett hátfal eltérő. Ez a kialakítás lehetővé teszi a kevesebb dobogót, valamint az igen modern hatású hátfal kialakítását, ami nagyon pofásra sikeredett.

Összességében elmondható, hogy a magyar gyártók leginkább a városi autóbuszokra összpontosítanak. Látható, hogy a válság ideje alatt mindenki a fejlesztésben látta a jövőt, aminek az eredményét láthattuk. Ennek ellenére kérdés, hogy ki tud megmaradni a szűkös piacon – legnagyobb esélye erre talán a két legnagyobb autóbuszgyárnak van, az amerikai piacra dolgozó NABI-nak és a piacvezető Kravtexnek.

Jöttek, láttak

Na de mi a helyzet a többi kiállítóval? Kezdjük egyből az egyik legtöbb járművet kiállító gyártóval, az MAN-el.

MAN Lion’s Regio – kategóriájában messze a legszebb a kiállításon (a galéria megtekintéséhez kattintson a képre)

Meglepően aktív kampányt folytattak Tökölön. A látogatókat játékkal és ajándékokkal próbálták a standjukhoz csábítani. Nem is űzték ezt a tevékenységet kispályásan, ugyanis a kiállítás területét több hölgy páros járta, „Bluetooth bekapcs” felirattal ellátott táskával, valamint játékukra felhívó pólóval. A játék lényege az volt, hogy aki az MAN sátor közelébe ment és bekapcsolta a Bluetooth-t a telefonján, egyből kapott egy kérdést, amire ha tudott válaszolni, az MAN-es lányok egy-két ajándékkal jutalmazták az illetőt. Sátrukat nem volt nehéz megtalálni, ugyanis közel nekik volt a legnagyobb, amiben szinte egy kiállítótermet rendeztek be. Na de nem is ez a lényeg, hanem ami a sátor mellett két oldalt volt.
Balra megtekinthető volt az EBSF projekt keretében Budapesten tesztelt MAN Lion’s City GL típusú csuklós városi autóbusz, melyet a Magyarbusz [Info] csapata is nemrégiben kipróbált.
Jobbra a legfőbb látványosság egy MAN Lion’s Regio volt. A Regio elegáns megjelenésével és kiválóan felszerelt utasterével könnyen elcsábíthatja utasait, mi sem tudtunk neki ellenállni, ezért meg is választottuk a kiállítás legszebb helyközi autóbuszának. Ezek mellett megtalálható volt még a kiállító standján három Lion’s Coach és egy régebbi Neoplan Starliner.

SOR BN 12 – szépségtől még messze áll (a galéria megtekintéséhez kattintson a képre)

Az egyik nagy meglepetés a cseh SOR Libchavy volt, aki először látogatott el Tökölre, méghozzá szintén hat busszal. Amit a SOR-al kapcsolatban tudni illik, hogy még 1999-ben tőlük vásárolt győri Kravtex Kft. – a Credo buszok gyártója – licenszet. Ebből máris ki lehet következtetni, hogy a SOR is elsősorban kiskerekű buszairól híres.
A járműfelhozatal lényegében minden rendeltetési célra nyújtott alternatívát. Az intercity kategóriát az LH 12 képviselte. Az elnevezés nem véletlen, ez a busz igen szoros rokonságban áll a Credo távolsági csúcsmodelljével, bár a homlokfal kialakítása jelentősen eltér, és a cseh buszban természetesen nem a magyar beszállítók termékei dominálnak. Szintén elsősorban országutakra készült a cég LC 12 jelű modellje. A SOR elhozta híres-hírhedt „felugró tetős” buszait, a BN 12-t (Vigyázat, ez a típus nem azonos a Credo BN 12-vel, még csak nem is közeli rokonok!), illetve ennek helyközi változatát, a CN 12-t is. Reményeink szerint velük sem fogunk túl gyakran összefutni kis hazánk útjain, annak ellenére, hogy viszonylag piacképesek lehetnek Magyarországon is; a Credo jelenléte miatt azonban mégsem várható tömeges elterjedésük. A kiskerekű paletta mellett a csehek elhozták a két darab „félkiskerekű” (ezeknél a buszoknál csak az első kerekek 19.5”-osak, a hátsók normál, 22.5” méretűek) nagyvárosba szánt konstrukciót, az NB 12-t és az NB 18-at is. Összességében a gyártóról túl sok jót nem lehet elmondani. A kiállított buszok minősége valamint kialakítása hagy bőven kivetnivalót. A kiállítók még arra sem vették a fáradságot, hogy a szemetet kiszedjék a buszból, vagy esetleg a közel egy méter hosszú lelógó szigetelésdarabot visszahelyezzék a légcsatornára.
Sokan kritizálják a Credo-t a kiskerekűek minősége miatt – esetenként jogosan, de azt bátran merjük állítani, hogy a Credo úgymond túlnőtte a mesterét, mind minőségileg, mind a járművek kialakításában.

Igencsak szegényes volt viszont az Evobus felhozatal. Itt a távolsági típusok domináltak, de a cégcsoportot mindössze egy Mercedes-Benz Tourismo és egy Setra S 415 GT-HD képviselte. A már jól ismert típusok sok újat nem hoztak, ennek ellenére az üzemeltetők részéről komoly érdeklődésre tarthatnak számot, ezek a típusok ugyanis Magyarországon sem mennek ritkaságszámba.

Az Irisbus majdnem annyi buszt hozott, amennyit hazánkban évente értékesíteni szokott – az olasz-francia-cseh konzorciumot egy darab Crossway LE képviselte. Ez a busz az átlagot képviselte mind minőség, mint megjelenés terén.

A török Otokar standján két távolsági midibusszal, nevezetesen a Navigo 185 SE–vel és a Vectio 250T-vel találkozhattunk. A kis buszok alacsonyabb árfekvésüknek köszönhetően a magáncégeknél viszonylag komoly érdeklődésre számíthatnak. Hiányoltuk viszont a cég 12 méteres városi alacsonypadlós buszát, a Kent 290 LF-et, ugyanis jó lett volna összehasonlítani a hazai konkurenciával. Mint ismeretes, ebből a típusból négy példány újabban reptérbuszként (REA – „Repülőtéri Expressz Autóbuszjárat”) közlekedik, majd a szerződés lejárta után (2011. június 30.) a Csömör-Budapest viszonylaton teljesít szolgálatot.

A Viseon tököli jelenlétéről már tettünk említést az Ikarusnál. Az MAN csoport érdekeltségébe tartozó német manufaktúra egy C13-ast hozott a kiállításra. Az ezüstmetálra fényezett luxusbusz talán a legszebb busz volt a kiállításon. A busz külseje lélegzetelállító, a formát meghatározó V-motívumok a pazar utastérben is visszaköszönnek. A busz természetesen a legújabb trend szerint LED-es hátsó lámpákkal rendelkezik.

VDL Futura – eleganciában az élen jár (a galéria megtekintéséhez kattintson a képre)

A VDL kissé eldugott standján egy igazi szépséggel ismerkedhetett meg az érdeklődő, méghozzá a nemrég bemutatott Futurával. A művészi formaelemeket felvonultató háromtengelyes luxusbusz várhatóan nem lesz egyhamar gyakori látvány a hazai utakon, így külön öröm volt, hogy a tököli reptéren üdvözölhettük. A stand hátsó felében egy régebbi Ambassadorral is találkozhattunk, bár mi szívesebben láttuk volna utódját, a „Bus of the Year” büszke címet viselő Citea-t.

A Scania ezúttal az Evobushoz hasonlóan távolsági modelljeit helyezte előtérbe, a svéd gyártó standján egy Touring és egy OmniExpress fogadta az érdeklődőket, utóbbi a Pannon Volán színeiben. Voltak, akiknek ez a busz jobban tetszett, mint a rangsorban fölé pozícionált, egyébiránt kínai kooperációban készülő Touring. A Touring megjelenését olyan, manapság egyre divatosabb részletek emeleték, mint a LED-es fényszórók, de az OmniExpressnek sincs oka szégyenkezésre design terén. A fedélzetre lépve mindkét buszban az a kényelem fogadja az embert, ami az ilyen kaliberű, modern buszoktól elvárható.

Volvo 7700 Hybrid (a galéria megtekintéséhez kattintson a képre)

A másik jelentős skandináv gyártó, a Volvo sem maradt távol a tököli kiállítástól. Ők mind városi, mind távolsági kategóriában mutattak valamit. Az igazi érdekességet a 7700 Hybrid jelentette, melyet távolsági társához hasonlóan feltűnésmentes fehér színben csodálhattunk meg. Ugyan a hibrid buszok várhatóan még egy ideig nem fogják ellepni a hazai utakat, jó volt egy ilyen különlegességet a tököli reptér betonján látni. A távolsági diviziót a talán kissé túlságosan is konzervatív formavilágú 9700-as modell képviselte, melyet már a tavalyi kiállításon is láthattunk.

Összességben tehát elmondható az idei buszfesztiválról, hogy a válságból szép lassan kimászva egyre több gyártó és vállalkozó bízik a magyar megrendelésekben, mind határon belülről és azon túlról is. Lehetőségünk volt megnézni gyártóink eddigi fejlesztéseit, ami a pénzügyi helyzetet tekintve nem kis teljesítmény. Ennek ellenére több cég még most sem áll meg ennél az állapotnál és fejlesztenek tovább. A Credo-nál gőzerővel dolgoznak a kiskerekű autóbuszok külső-belső megújításán; a projekt első kézzel fogható eredményét a hírek szerint az év végén láthatjuk először. Az Ikarus szintén a városi modelljei kisebb ráncfelvarrásán ügyködik, a NABI pedig készíti a Sirius helyközi és csuklós változatát.
Látható tehát, hogy már mindenki ugrásra kész a leendő tenderekre. Reméljük sikerül sikeresen zárni ezt az évet is.