Nyílt levélben sürgeti az uniós döntéshozókat az európai buszgyártás támogatására a Beulas, a Hess, a Solaris és a VDL

Nyílt levélben fordult az Európai Bizottsághoz és az európai politikai vezetőkhöz négy meghatározó, független európai buszgyártó, név szerint a Beulas, a Hess, a Solaris és a VDL. A 2026. június 8-án közzétett dokumentumban a vállalatok arra figyelmeztetnek, hogy az európai autóbuszipar egyre nagyobb nyomás alá kerül a harmadik országokból érkező verseny miatt. Bár a levél jellemzően „nem európai” és „harmadik országbeli” versenytársakról beszél, egy ponton külön is megemlíti a kínai gyártók piaci részesedésének elmúlt évekbeli gyorsnövekedését az európai zéró emissziós autóbuszpiacon. A gyártók szerint az európai közlekedés villamosítására szánt közpénzek jelentős része olyan vállalatokhoz kerül, amelyek fejlesztési és gyártási tevékenységüket Európán kívül végzik, miközben saját hazai piacukon jelentős állami támogatásokban részesülnek.

A levél aláírói hangsúlyozzák, hogy az európai autóbuszgyártás stratégiai jelentőségű iparág, amely nemcsak több ezer magasan képzett munkahelyet biztosít, hanem az európai innováció, a kutatás-fejlesztés és a technológiai önállóság egyik fontos pillére is. Emlékeztetnek arra is, hogy az Európai Unió és az EFTA-országok az elmúlt évtizedben a világ élvonalába kerültek a zéró emissziós közösségi közlekedés bevezetésében. Az elektromos, hidrogénüzemű és trolibusz-technológiák elterjedését az ambiciózus európai klímacélok, a Clean Vehicles Directive előírásai, valamint a különböző uniós támogatási programok segítették elő.

A gyártók szerint ugyanakkor a piac szerkezete jelentősen átalakult. Míg néhány évvel ezelőtt a piacra kerülő zéró emissziós városi autóbuszok túlnyomó többségét európai vállalatok fejlesztették és gyártották, addig mára a kínai szereplők részesedése meghaladta a 30%-ot az Európai Unió és az EFTA-országok piacán. Az aláírók attól tartanak, hogy ez az arány a következő években tovább növekedhet.

A levél egyik központi eleme ugyanakkor az a megállapítás, hogy egyes Európán kívüli gyártók olyan országokból érkeznek, ahol jelentős állami támogatások segítik az exporttevékenységet (ez alapvetően szintén a kínai gyártókra utal – a szerk.). Az aláírók szerint ez torzíthatja a versenyfeltételeket az európai közbeszerzéseken, és olyan árversenyt eredményezhet, amellyel az európai gyártók egyre nehezebben tudnak lépést tartani. A dokumentum szerint ezek a vállalatok teljes egészében Európán kívül fejlesztett és gyártott termékekkel vesznek részt olyan tendereken is, amelyeket részben vagy egészben európai adófizetői források finanszíroznak. A gyártók szerint ennek következtében az európai közpénzek egyre nagyobb része hagyja el az európai gazdaságot, miközben a hozzáadott érték, a munkahelyek és a kutatás-fejlesztési tevékenység nem Európában jelenik meg.

A nyílt levelet jegyző buszgyártók szerint a probléma már nem kizárólag a városi elektromos szegmenst érinti. A dokumentum külön kiemeli, hogy hasonló folyamatok kezdhetnek kibontakozni a helyközi, valaminz a távolsági- és turistabuszok piacán is. A gyártók szerint az új emissziós követelmények és a zéró emissziós technológiák fokozatos térnyerése ezeken a piacokon is hasonló versenyhelyzetet teremthet, amely hosszabb távon az európai gyártók pozícióit veszélyeztetheti.

A dokumentum szerint ennek következménye nem csupán egyes tenderek elvesztése lehet. Az aláírók úgy vélik, hogy a folyamat hosszabb távon a magasan képzett munkahelyek megszűnéséhez, a technológiai tudás fokozatos elvesztéséhez és Európa gazdasági önállóságának gyengüléséhez vezethet. A levél külön kiemeli, hogy az exportlehetőségek is egyre szűkülnek, miközben a nem európai gyártók egyre nagyobb részesedést szereznek az európai piacon.

Konkrét intézkedéseket várnak Brüsszeltől

A nyílt levél szerzői ugyanakkor nem elégedtek meg a problémák felsorolásával, hanem részletes intézkedéscsomagot is javasoltak az Európai Bizottságnak. Elsőként azt sürgetik, hogy az uniós forrásból finanszírozott buszbeszerzéseknél vezessenek be „Made in Europe” tartalmi követelményeket. Ezek nem csupán az összeszerelés helyét vennék figyelembe, hanem a teljes értékláncot, beleértve a kutatás-fejlesztést, a mérnöki tevékenységet és a beszállítói hátteret is. Emellett azt kérik, hogy az autóbuszgyártást hivatalosan is a stratégiai jelentőségű európai iparágak közé sorolják.

A levél aláírói szerint a közbeszerzési rendszert is módosítani kellene annak érdekében, hogy nagyobb súlyt kapjon az európai hozzáadott érték. Ez nemcsak a járművek közvetlen beszerzésére vonatkozna, hanem azokra a közlekedési szolgáltatási tenderekre és koncessziókra is, amelyek később új autóbuszok beszerzését teszik szükségessé. A gyártók emellett azt is javasolják, hogy a közbeszerzésekben részt vevő vállalatok csak olyan országokból érkezhessenek, amelyek elfogadják és alkalmazzák a WTO közbeszerzési megállapodását (Government Procurement Agreement, röviden GPA).

A dokumentum a szabályozási környezet átalakítását is sürgeti. Az aláírók szerint az önálló európai autóbuszgyártókat már a műszaki előírások előkészítésének korai szakaszában be kellene vonni az egyeztetésekbe, miközben felül kellene vizsgálni a készülő szabályozásokat annak érdekében, hogy azok jobban igazodjanak az ágazat műszaki és gazdasági lehetőségeihez. A gyártók ezen felül a városi és távolsági autóbuszokra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások, valamint az Euro 7-es emissziós szabályozás felülvizsgálatát is kérik. Álláspontjuk szerint az európai szereplők készek a szükséges beruházásokra, ugyanakkor megfelelő fejlesztési időre van szükségük ahhoz, hogy versenyképes termékeket tudjanak piacra vinni.

A gyártók emellett azt is kezdeményezik, hogy az Európai Unió készülő iparpolitikai programjai, valamint a közbeszerzési szabályok tervezett módosításai során külön figyelmet kapjon az autóbuszgyártás. Álláspontjuk szerint az európai szabályozási környezetnek nemcsak a zéró emissziós technológiák elterjedését kell támogatnia, hanem azt is biztosítania kell, hogy az ezekhez kapcsolódó kutatás-fejlesztési, beszállítói és gyártási tevékenységek jelentős része továbbra is Európában maradjon.

A mostani nyílt levél ugyanakkor nem előzmények nélküli. Alig egy héttel korábban az ACEA, az Európai Autógyártók Szövetsége és a kontinens vezető haszonjármű-gyártói szintén az európai döntéshozókhoz fordultak, arra figyelmeztetve, hogy az európai haszonjárműipar versenyképessége és globális pozíciói egyre nagyobb nyomás alá kerülnek. A Daimler Truck, a DAF, az Iveco Group, a MAN, a Scania és a Volvo Group vezetői, valamint munkavállalói érdekképviseletek közös felhívásukban hangsúlyozták, hogy a kontinens ma még vezető szerepet tölt be a haszonjárműiparban, ám ez a pozíció azonban korántsem tekinthető magától értetődőnek. A levél szerint az európai gyártók olyan globális versenytársakkal kerülnek egyre élesebb versenybe, amelyeket kedvezőbb költségszint, eltérő szabályozási környezet és sok esetben összehangolt állami iparpolitika támogat.

Az európai autóbuszgyártók részéről is egyre gyakrabban jelentek meg hasonló kritikák az elmúlt években. Több iparági szereplő korábban nyíltan beszélt arról, hogy a zéró emissziós autóbuszok piacán egyes Európán kívüli gyártók olyan árszinten jelennek meg a közbeszerzéseken, amelyet az európai szereplők rendkívül nehezen tudnak követni. Az európai vállalatok régóta kifogásolják azt is, hogy miközben az Európai Unió jelentős összegekkel támogatja a közösségi közlekedés villamosítását, ezekből a forrásokból egyre nagyobb arányban részesednek olyan vállalatok, amelyek kutatás-fejlesztési, beszállítói és gyártási háttere nagyrészt Európán kívül található.

A most közzétett levél aláírói szerint kérdés ezért nem csak az autóbuszokról, hanem sokkal többről, Európa ipari jövőjéről, technológiai önállóságáról és gazdasági szuverenitásáról szól. Bár a dokumentum a legtöbb esetben nem nevez meg konkrét országokat vagy vállalatokat, a kínai gyártók piaci részesedésének külön említése, valamint a harmadik országokból érkező támogatott versenyre vonatkozó utalások egyértelművé teszik, hogy a levél hátterében elsősorban a kínai szereplők gyors európai térnyerése áll. A független európai buszgyártók ezért arra kérik az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy mielőbb lépjenek fel az általuk tisztességtelennek tartott versenyhelyzet ellen, és teremtsenek kiegyensúlyozottabb feltételeket az európai cégek számára.

4 kép -