A BKK-nak meg kell fizetnie a tavaly kiszabott 200 milliós bírságot

A Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) 2024. július 22-én elmarasztaló határozatot hozott a Budapesti Közlekedési Központ „Közforgalmi autóbuszvonalak üzemeltetése – C3” tárgyú közbeszerzési eljárásával kapcsolatban. A testület rekordösszegű, 200 millió forintos bírságot szabott ki a BKK Zrt.-re a 2023 őszén elindított, majd az ArrivaBus Kft. győzelmével zárult, 50 darab vadonatúj szóló autóbusszal teljesítendő, 10 éves időtartamú üzemeltetési tender lefolytatása során elkövetett jogsértések miatt. A KDB megállapítása szerint a közlekedésszervező több ponton is megsértette a közbeszerzési törvény rendelkezéseit, ami csorbította az ajánlattevők esélyegyenlőségét és a verseny tisztaságát. A döntőbizottság ugyanakkor tavalyi határozatában kiemelte, nem merült fel olyan körülmény, amely a jogsértés szándékosságára utalt volna.

A C3-as járatcsoportra vonatkozó BKK tendert első körben a B Euro Car Kft. nyerte, ám a közlekedésszervező az ArrivaBus Kft. kifogásai nyomán később módosította korábbi eljárást lezáró döntését, érvénytelenítette a B Euro Car ajánlatát, és végül az ArrivaBus pályázatát választotta ki nyertes ajánlatként. Ezt követően a tender harmadik résztvevője, a Guzkó Kft. – amely az azonos szolgáltatási tartalomra mintegy 10 milliárd forinttal magasabb ajánlatot tett, mint a nyertesnek kihirdetett pályázó – jogorvoslati eljárást kezdeményezett a Közbeszerzési Döntőbizottságnál az 50 csuklós dízelbusz forgalomba állítását célzó C2-es és az említett C3-as jelzéssel hivatkozott járatcsoportok operátori pályázatai kapcsán (előbbit később visszavonta). A kérelmező utóbbi esetében a BKK azon döntését támadta, amely az ArrivaBus Kft.-t hirdette ki nyertes ajánlattevőként, valamint a közbeszerzési eljárás lefolytatása során elkövetett, álláspontja szerint jogsértő gyakorlat miatt is kifogást emelt. Mivel a BKK a korábban benyújtott vitarendezési kérelmét elutasította, a Guzkó Kft. közvetlenül a döntőbizottsághoz fordult.

A KDB az eljárással kapcsolatban egyrészt azt kifogásolta, hogy a részvételi szakasz dokumentumaiban előzetesen nem szerepelt a szolgáltatás részeként szállítandó autóbuszok ütemezett forgalomba állításának pontos időbeli meghatározása. A BKK ezt az ajánlattevőkkel folytatott egyeztetések nyomán, a tárgyalásos szakaszban kívánta rögzíteni. A döntőbizottság álláspontja szerint azonban az ilyen jellegű információk már a részvételi szakaszban is elengedhetetlenek ahhoz, hogy a gazdasági szereplők reálisan fel tudják mérni az ajánlattétel feltételeit, és megalapozottan dönthessenek a részvételről.

A BKK megítélése szerint viszont a részvételi felhíváshoz kapcsolódó általános szerződéses feltételek alapján valamennyi érdeklődő gazdasági szereplő számára egyértelmű volt, hogy a járművek rendelkezésre bocsátásának ütemezése az ajánlattételi szakaszban kerül meghatározásra, végleges formája pedig a tárgyalásos eljárás eredményeként alakul ki. A közlekedésszervező hangsúlyozza, hogy erre vonatkozóan egyetlen jelentkező sem tett észrevételt, kifogást vagy vitarendezési kérelmet. A társaság szerint a részvételi szakaszban ennek előzetes rögzítése nem volt szükséges, mivel az nem befolyásolta érdemben a részvételi szándékot, a tárgyalások során kialakított ütemezés pedig megfelelt a közbeszerzési törvény előírásainak és biztosította a megalapozott ajánlattétel lehetőségét.

Másrészt a hatóság azt is sérelmezte, hogy a BKK a szolgáltatás megkezdésének várható időpontját sem határozta meg. Bár a dokumentumok tartalmazták a szolgáltatás teljes időtartamát, annak kezdete semmilyen formában nem szerepelt bennük. A KDB szerint ez különösen súlyos mulasztás egy olyan közszolgáltatási szerződés esetében, amely ilyen jelentős értékű járműpark biztosítását igényli, hiszen a kezdési időpont ismerete nélkül az ajánlattevők nem tudnak kellő megalapozottsággal felkészülni a teljesítésre. A testület hangsúlyozta, a jogsértés nem az időtartam feltüntetésének hiányában, hanem a kezdő időpont teljes mellőzésében áll.

A Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben hozott határozatában nemcsak 200 millió forintos bírságot szabott ki, hanem megsemmisítette a BKK által kiírt részvételi felhívást, a teljes közbeszerzési dokumentációt, valamint az eljárás során hozott valamennyi ajánlatkérői döntést. A Budapesti Közlekedési Központ 2024 augusztusában azonnali jogvédelem iránti kérelmet nyújtott be, és keresettel támadta meg az elmarasztaló döntést.

A Fővárosi Törvényszék 2025. július 14-én kézbesített jogerős ítéletében azonban elutasította a Budapesti Közlekedési Központ keresetét, és mindenben helybenhagyta a Közbeszerzési Döntőbizottság korábbi határozatát. Az ítélet jogerőre emelkedésével az azonnali jogvédelem hatályát vesztette. A bíróság a BKK-t nemcsak a 200 millió forintos bírság megfizetésére kötelezte, hanem 4 millió forint perköltség viselésére is. A közlekedésszervező közlése szerint a bírságot a megadott határidőn belül a Magyar Államkincstár részére teljesíti.

2 kép -