Többségben a dízelek, de tovább erősödött az elektromos hajtás Európa buszpiacán

A 2025-ös év első hat hónapja súlyos visszaesést hozott az Európai Unió haszongépjármű-piacán – derül ki az ACEA legfrissebb jelentéséből. A legnagyobb volumenű szegmensek, a kisteherautók és a teherautók kétszámjegyű zuhanást könyveltek el: előbbinél 13,2, utóbbinál 15,4%-os volt a visszaesés. Bár az autóbuszok esetében a csökkenés mérsékeltebb – mindössze 4,4% –, ez is azt jelzi, hogy az ágazat egészére kiterjedő keresleti válság alakult ki. Az EU területén így az év első felében mindössze 18 123 új autóbuszt helyeztek forgalomba, szemben az előző év azonos időszakának 18 964 darabos adatával. Az alternatív hajtások térnyerése sem tudott érdemi fordulatot hozni, bár az elektromosan tölthető buszok részaránya növekedett, a piaci áttörés még várat magára. A kulcsfontosságú feltételek – például a töltőinfrastruktúra kiépítettsége, a támogatási rendszer kiszámíthatósága vagy az üzemeltetési költségek kiszámíthatósága – hiányoznak, ami jelenleg még fékezi az átállást.

Az elektromosan tölthető buszok térnyerése 2025 első felében is az elmúlt évek növekedési trendjének megfelelően folytatódott az Európai Unióban. A tisztán akkumulátoros és plug-in hibrid hajtású járművekből összesen 3915 darabot regisztráltak, ami 26,1%-os növekedést jelent a 2024 első félévében mért 3105 darabhoz képest. Ezzel a technológia piaci részesedése 16,4%-ról 21,6%-ra emelkedett, és így történetében először lépte át a teljes EU-s buszpiac egyötödét.

Ha a statisztikába beleszámítjuk az Egyesült Királyságot, Norvégiát, Svájcot és Izlandot is, akkor az újonnan regisztrált elektromosan tölthető buszok száma eléri az 5892 darabot, ami 38,1%-kal haladja meg az egy évvel korábbi, 4266-os értéket. Ez a tágabb európai piac egészére vetítve 23,9%-os részesedést jelent az alternatív hajtású járművek ezen szegmensében. Bár az összesített új buszregisztrációk száma az EU-ban enyhén csökkent, az elektromos buszok szegmense továbbra is stabil és látványos növekedést mutat, és évről évre egyre nagyobb súlyt képvisel a közösségi közlekedés megújulásában.

A legnagyobb darabszámú elektromos buszregisztrációt 2025 első felében továbbra is Németország produkálta, ahol 105,2%-os növekedés mellett 835 járművet helyeztek forgalomba. Ezzel az ország továbbra is egyértelműen vezeti az európai rangsort. A második legnagyobb piac Belgium volt, ahol az újonnan regisztrált elektromos buszok száma az előző évi 110-ről 523-ra emelkedett, ami 375,5%-os növekedést jelent. Szintén figyelemre méltó volumenbővülés történt Hollandiában (279 darab, +144,7%), Svédországban (460 darab, +4 500%) és Olaszországban (401 darab, +47,4%), jelezve, hogy a nagy nyugat-európai piacokon érdemi lépések történnek az elektromobilitás irányába.

A dízel-elektromos hibridek (beleértve a full és lágy hibrid rendszereket) iránti kereslet viszont jelentősen visszaesett; az Európai Unióban 2025 első felében mindössze 1247 ilyen járművet regisztráltak, szemben az egy évvel korábbi 1932 darabbal. Ez 35,5%-os csökkenést jelent, miközben piaci részesedésük 10% alá süllyedt, 6,9%-ra. Az adatok azt jelzik, hogy a hibrid hajtású buszok átmeneti technológiai szerepe fokozatosan háttérbe szorul, miközben az üzemeltetők egyre inkább közvetlenül akkumulátoros elektromos megoldásokra állnak át.

A különféle alternatív tüzelőanyagokkal – például CNG-vel, LNG-vel, LPG-vel, biodízellel, etanollal vagy hidrogénnel – üzemelő autóbuszokból 2025 első felében 1243 darabot helyeztek forgalomba az Európai Unióban, ami 9,1%-os csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest, amikor 1368 ilyen járművet regisztráltak. A kategória részesedése ezzel 6,9% körül alakul, gyakorlatilag megegyezve a dízel-elektromos hibridek arányával. Az ilyen hajtásláncú típusok elsősorban Franciaországban (502 darab), Olaszországban (573 darab) és Görögországban (58 darab) jelentek meg nagyobb számban, ami arra utal, hogy bizonyos piacokon továbbra is szerepet játszanak a gáz- és bioüzemanyagos megoldások. Uniós szinten ugyanakkor egyértelműen csökkenő pályán mozognak, és mára jellemzően kiegészítő, speciális célú technológiaként vannak jelen a buszflottákba.

A dízelüzemű autóbuszok továbbra is meghatározó szereplői maradtak az európai buszpiacnak, de dominanciájuk fokozatosan gyengül. Az Európai Unióban 2025 első felében 11 718 darab ilyen hajtásláncú járművet helyeztek forgalomba, ami 6,7%-os csökkenést jelent a bázisidőszakban regisztrált 12 557 darabhoz képest. A dízelek piaci részesedése így 64,7%-ra mérséklődött, szemben a 2024 első felében mért 66,2%-os értékkel. Az Egyesült Királyságban ezzel párhuzamosan 4047 dízelbuszt regisztráltak, ami a legnagyobb nem uniós európai volumennek számít, és önmagában meghaladja bármelyik EU-tagállam dízelregisztrációját. Ez az érték az előző évi 3005 darabhoz képest már 34,7%-os növekedést jelent, így a brit piacon a dízelbuszok aránya – legalábbis rövid távon – továbbra is meghatározó maradt. A tendencia ugyanakkor az EU-ban egyértelmű, bár a dízelbuszok még mindig az alapflottát alkotják a legtöbb országban, az alternatív hajtások – különösen az elektromos megoldások – térnyerése fokozatos, de egyre határozottabb átrendeződést indított el a piacon.

A tagállami regisztrációk területi megoszlása jelentős különbségeket mutat. Az EU legnagyobb buszpiaca változatlanul Németország, ahol az év első felében 3042 új autóbusz került forgalomba. Ezt követi Franciaország (2802 darab), Olaszország (2624 darab) és Spanyolország (1932 darab). A négy legnagyobb piac közül háromban csökkent a regisztrációk száma: Olaszországban 24,5%, Spanyolországban 10,7%, Franciaországban pedig 8%-os volt a visszaesés. Németország ezzel szemben viszonylag mérsékelt, 3,2%-os csökkenést regisztrált.

Ugyanakkor több kisebb vagy közepes piac esetében meredek növekedés figyelhető meg, elsősorban az elektromos járművek térnyerésének köszönhetően. Svédországban például 222,4%-kal nőtt az új buszregisztrációk száma, amely mögött elsősorban a 460 darabos elektromos flottaforgalomba állítás áll – ez az érték szembetűnő növekedés az előző évi mindössze 10 darabhoz képest. Hasonlóan látványos bővülés történt Belgiumban (+76,7%), Hollandiában (+64,8%) és Litvániában (+41,7%), ahol szintén az alternatív hajtású típusok erősödése húzta felfelé az összesített számokat.

Magyarországon 2025 első felében összesen 326 új autóbuszt helyeztek forgalomba, ami 2024 első félévéhez képest 17,3%-os növekedést mutat. A hazai piac továbbra is szinte kizárólag a dízelüzemű járművekre épül, ezekből 314 darabot regisztráltak. Bár a statisztikában ismét megjelentek az elektromosan tölthető buszok is – 12 darabos mennyiségük a 2024 első félévében mért nulláról emelkedett erre a szintre –, ez az érték szimbolikus jelzésnél alig jelent többet. A magyar buszpiacon az utóbbi évek 1-2 fellángolásától eltekintve, egyelőre nem beszélhetünk érdemi áttörésről az alternatív hajtásláncok terén. A hazai elektromos regisztrációk aránya messze elmarad az uniós átlagtól, és az időszakosan elindított beruházások nem utalnak strukturális változásra, továbbra is csupán izolált beszerzésekről van szó.