Németországnak – elsősorban az építőipar és a közlekedési szektor környezetterhelése miatt – nem sikerült a 2013 és 2020 közötti időszakra kitűzött európai uniós klímacélokban rögzített kibocsátási határértékeken belül maradnia, így ennek kompenzálására a saját céljaikat túlteljesítő országoktól, név szerint Magyarországtól, Csehországtól és Bulgáriától vásárolnának szén-dioxid kvótákat – derül ki a német gazdasági- és klímavédelmi minisztérium közleményéből. Az erről szóló szerződést Sven Giegold államtitkár írta alá az Európai Környezetvédelmi Tanács hétfői ülésén, az üzlet pontos részleteit legkésőbb 2023 februárjáig teszik közzé.
A német gazdasági- és klímavédelmi minisztérium közleménye szerint Németországnak több, mint 11 millió úgynevezett éves kibocsátási egységet (Annual Emission Allocation, AEA) kell vásárolnia ahhoz, hogy teljesítse a korábban vállalt határértékeket és megelőzzön egy esetleges európai bizottsági eljárást, valamint az ezzel járó komolyabb bírságot. A közleményt szemléző Telex szerint egyetlen AEA-egység ára jelenleg bő 77 euró körül mozog, így a kvótákat eladó országok együttesen akár több száz millió euróhoz is juthatnak. Azt egyelőre nem hozták nyilvánosságra, hogy ez milyen arányban oszlana meg az érintett tagállamok között.
Az európai kvótakereskedelmi rendszer alapvetése ugyanakkor, hogy az ily módon szerzett bevételeket az eladó országok kizárólag klímavédelmi célokra használhatják fel – és ezen a ponton el is érkeztünk a hír buszos vonatkozásához. A német gazdasági- és klímavédelmi minisztérium szerint ugyanis Magyarország elektromos buszokat vásárolna a befolyó összegből. (A csehek a magánlakások, a bolgárok pedig az iskolák és más közintézmények energiahatékonysági felújítására fordítanák az eladott kvóták után járó plusz forrásokat.)
A címlapkép illusztráció, forrás: BYD