Ikarus, Magyar gyártók

Átadták Kaposvár két vadonatúj Ikarus 120e villanybuszát

A székesfehérvári Ikarus még tavaly szeptemberben nyerte el a két darab tisztán elektromos hajtású városi autóbusz és a hozzájuk való töltőinfrastruktúra szállításának jogát a Kaposvári Közlekedési Zrt. részére – ez a tender önmagában is megérne egy misét, lévén, hogy csak a negyedik nekifutásra lett sikeres. November végén maga Széles Gábor, az Ikarus elnöke tett közzé fényképeket közösségi oldalán gyártósoron járművekről, januárban pedig Szita Károly kaposvári polgármester is meglátogatta kíséretével az akkor már szinte teljesen kész autóbuszokat. A járművek február végén érkeztek meg Kaposvárra, majd a sikeres műszaki átvételt követően március 5-én délelőtt hivatalosan is bemutatkoztak a nagyközönségnek – a sajtóeseményre a Magyarbusz [Info] is meghívást kapott.

A két vadonatúj, lokálisan zéró emissziós Ikarus 120e autóbusz jelképes átadására hangulatos környezetben, Kaposvár főterén került sor. A városháza előtt megrendezett átadóünnepségen részt vett többek között Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Szita Károly, Kaposvár polgármestere, Gelencsér Attila, a térség országgyűlési képviselője, valamint Széles Gábor nagyvállalkozó, az Ikarus vállalatcsoport elnöke is.

Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter elmondta: a magyar közlekedéspolitika célja a hazai autóbuszpark megújítása. Az országosan meglévő nyolcezer közforgalmú járműből eddig mintegy kétezret sikerült lecserélni, a fennmaradó állomány esetében ez a következő 10 évben várható. A miniszter kiemelte az elektromos közlekedés környezetre gyakorolt hatásának fontosságát,  megismételve a kormányzat célkitűzését, amely szerint Magyarország 2050-re karbonsemlegessé válik, 2030-ra pedig a belföldön megtermelt villamos energia 90%-a szénmentes forrásból származik majd. Ennek elérésében jelentős részben a napenergiára építenek – ennek kapcsán az is elhangzott, hogy Kaposváron üzemel hazánk jelenlegi legnagyobb, 100 MWp összteljesítményű napelemparkja, amelyet tavaly adtak át.

A környezetvédelmi célok elérésének egyik alapja a helyi járatú buszflották nulla károsanyag-kibocsátású járművekre cserélése országszerte, ezért egy újabb, március végéig kiírásra kerülő pályázat keretében hamarosan további mintegy 350 elektromos busz állhat forgalomba a magyarországi településeken. A miniszter elmondása szerint ebben kiemelt szerepet szánnak a jelenleg Magyarországon működő négy buszgyártónak is. (Ez alatt az Ikarus mellett feltehetően a győri székhelyű Credobus, a debreceni ITE, valamint a Komáromban gyártóüzemet fenntartó kínai BYD értendő – igaz, közülük jelenleg csak ketten gyártanak tisztán elektromos hajtású autóbuszokat, de információink szerint a másik két cégnél is elindultak már az erre irányuló fejlesztések – a szerk.)

Szita Károly polgármester felidézte a város 40 darabos gázüzemű MAN-flottájának 2015-ös érkezését, hangsúlyozva, hogy Kaposvár mindig is nyitottan állt az alternatív hajtásmódokhoz és a tudatos városvezetés részének tekinti a fenntartható fejlődésért tett törekvéseket. Mint mondta, amilyen nagy ugrást jelentettek annak idején a gázüzemű buszok a dízelmotorosokhoz képest, legalább akkora előrelépésnek számít most az első két villanybusz forgalomba állítása a somogyi megyeszékhelyen. A tervek szerint 2028-ig az addigra kiöregedő CNG-hajtású buszokat is tisztán elektromos hajtású járművekre cserélnék.

Széles Gábor, az Ikarus és a Videoton elnök-tulajdonosa beszédében a dízelüzemű és az elektromos buszok belső intelligenciájának különbségét a vonalas- és az okostelefonok közötti eltéréshez hasonlította. A lokálisan zéró károsanyag-kibocsátás mellett a jóval fejlettebb fedélzeti, illetve irányítási technológiák számottevő előnyt biztosítanak a felhasználók számára. Hozzátette: ez azonban azt is jelenti, hogy az villanybuszok üzemeltetésének körülményeire is nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

Fotó: Garamvölgyi Gergő

Az átadóceremónia után a két új Ikarus 120e egy rövid tiszteletkört is tett a városban a meghívottakkal – nem kis feltűnést keltve a helyiek körében, akik szemmel láthatóan nincsenek hozzászokva, hogy a keskeny sétálóutcákon közel hangtalan buszok suhannak végig. A jelképes próbaút végén még egy rövid statikus ismerkedésre is volt lehetőség a járművekkel, mielőtt testületileg elvonultak volna a garázs felé – fotósunk azonban szerencsére oda is elkísérhette őket.

Bordó duó

A pontosan 12 000 mm hosszú villanybuszok szélessége a gyári adattábla szerint 2540 mm, magasságuk pedig 3270 mm, vagyis a kategóriájukban viszonylag alacsonynak és kompaktnak számítanak annak ellenére, hogy a vontatási akkumulátorok (pontosabban egy részük) jól kivehető egységet képeznek a tető elején. A Kaposvári Közlekedési Zrt. új szerzeményei a gyáriak körében V3 kódnéven emlegetett, immár saját tervezésű homlok- és hátfallal rendelkező verzió első eladott példányai, ily módon tehát a székesfehérvári gyártó legújabb fejlesztését képviselik. Ez a variáns nem csak az átdolgozott külső megjelenésben tér el a korábbi prototípusoktól és előszériás példányoktól, hanem az utastér és a vezetőkörnyezet kialakításában is.

A sötétebb tónusú fényezés kimondottan jól áll az Ikarus villanybuszainak – ezt már tavaly a Weekendbus Zrt. részére átadott, még a korábbi formai arculatot hordozó példányon is láthattuk -, a kaposvári kocsik esetében pedig az is kiderült, hogy a homlok- és hátfal alapkarakterét megadó, összefolyó mélyedések nem minden esetben kapnak fekete festést. A most átadott buszoknál a formai adottságokat profi módon sikerült összehangolni a megrendelő bordó alapszínt szürkével kombináló fényezésével. A külső design átrajzolása során a frontrészen megmaradtak a CRRC-eredetű egyedi fényszórók, így az összkép hasonló a korábbihoz, annak ellenére, hogy az összes homlokfali műanyagelem, a sisakrészt is beleértve teljesen új, és ami talán még fontosabb, hazai tervezésű és gyártású.

Az oldalablak-sáv alatt, illetve felett húzódó egyenes feketítések optikailag jelentősen megnövelik annak területét, még úgy is, hogy csak az egyszerűbb megoldást jelentő festésről, nem pedig sötétített üvegfelületek vagy különálló, lakkfeketére fényezett burkolati elemek alkalmazásáról van szó. A letisztultságot az ablakok felett húzódó esőfogó gumiprofil és az övvonalnál futó díszlécek bontják valamelyest, az üvegtáblák széleinél pedig a tömítőanyag eldolgozásán lehetne még finomítani. A kerékjárati íveket körülvevő szögletes fekete műanyagelemek az új stílusvilág bevezetésével jelentek meg a 120e típus formai kiegészítői között.

A szoborszerű felületekben bővelkedő hátfalon a manapság rendkívül népszerű Hella Shapeline sorozat tetszetős LED-es világítótestei gondoskodnak a láthatóságról – az Ikarus a változatosság kedvéért ferde elrendezésben építi be őket. A V3 jelű kivitel új, magyar tervezésű hátfalának legfőbb előnye, hogy az Európában eleve könnyebben beszerezhető lámpák a korábbinál magasabbra, ezáltal a kisebb koccanásoktól védettebb helyre kerültek. A látvány teljesen rendben van, a praktikumot azzal lehetne még fokozni, ha a lámpafészkek nyithatók, a hátsó lökhárító pedig osztott kivitelű lenne. A hátsó ablak tényleges nyílása valójában jóval kisebb annál, mint amit kívülről szemlélve várnánk – bár ha figyelembe vesszük, hogy a CRRC saját típusának egyáltalán nincs is hátsó szélvédője, ennek megléte önmagában is előrelépés -, cserébe a hátsó viszonylatjelzőt sikerült úgy elhelyezni, hogy az csak minimálisan korlátozza a kilátást az utastér felől nézve.

A külső elektronikus kijelzőknél maradva, a homlokfalon és jobboldalt egy-egy teljes szélességű HC Linear relációtáblán tüntethető fel a járatszám és az úti cél (a már említett kisméretű hátsó egység csak a járatszám megjelenítésére is alkalmas), ezen kívül a buszok rendelkeznek kültéri akusztikus utastájékoztatással is. A kaposvári rendeltetésű kocsik a TCA-511 és TCA-512 rendszámokat kapták, a forgalmi azonosító az ablaksáv felett matrica formájában is megjelenik.

Elegáns enteriőr

A fedélzetre három teljes szélességű, 2-2-2 képlet szerint elhelyezett, pneumatikus működtetésű bolygóajtón át vezet az út – a hazai gyártmányú (Autofer), a vevői igényekhez igazodva akár négyféle vezérléssel ellátható utasajtók egyik lényeges pozitívuma, hogy a szárnyak szélei nyitott állapotban nem lógnak ki a jármű oldalának síkjából, így nem korlátozzák a visszapillantó tükör látóterét sem, növelve ezzel az utasbiztonságot. Apró kikacsintás a magyar buszgyártó múltja felé, hogy a kaposvári kocsik indításjelzője az Ikarus 412-esekből ismert „szó-mi-dó” dallamot játssza, de egyes matricák, például a befelé nyíló ajtókra figyelmeztetők is ismerősek lehetnek a kilencvenes évek típusaiból. A második ajtónál kézi működtetésű rámpa vezet a vele szemben található, a menetiránynak háttal kialakított kerekesszékes-férőhelyhez. Az itt utazókat kihajtható korlát és biztonsági rögzítő heveder is védi. A kapaszkodórendszernek ez a része szintén új, az áttervezés során a mozgáskorlátozottak számára fenntartott háttámla is esztétikusabb lett a korábbinál.

Az utasér stílusérzék szempontjából jelentős előrelépést mutat – nem csak a Kínából származó egykori bázismodellhez, de a brüsszeli Busworld seregszemlén 2019-ben kiállított, már Székesfehérváron átdolgozott bemutatóbuszhoz képest is. Annak ellenére, hogy ülések elrendezése alapvetően megegyezik a korábban bel- és külföldön is tesztelt példányokéval, a kaposvári kocsikon alkalmazott színvilág nagyon sokat dob az összképen. A kapaszkodók a nullszériás- és demóbuszokon alkalmazott babakék festést mellőzve natúr szálcsiszolt felülettel rendelkeznek, amellyel egészen más, jóval modernebb hatást kelt a busz belső tere. Az ülések sötét kárpitozása szintén az elegáns irányvonalra erősít rá, bár ez megköveteli majd az üzemeltető részéről rendszeres és alapos takarítást is.

A fedélzeten összesen 28+2 ülő és további 55 álló utasnak, illetve egy kerekesszékes személynek jut hely a gépkocsivezetőn kívül. A Ster New City típusú fix rögzítésű ülőalkalmatosságokat a mellső tengely előtti másfeles üléseket leszámítva szinte végig 2+2 üléssoros konfigurációban építették be, ez egy Kaposvár nagyságú vidéki városba még éppen elfogadható. Továbbra is a 120e egyik jellemzője a menetiránynak háttal beszerelt utasülések viszonylag nagy számaránya, valamint a 90°-kal elfordított ülések a második ajtó előtt. Ennek egyfajta ellentételezéseként viszont immár 16 utasülés – beleértve a peronrészen elhelyezett két lehajthatót is -, vagyis a teljes mennyiség több, mint 53%-a dobogóra lépés nélkül elérhető, köszönhetően az áthelyezett akkumulátoroknak. A dobogók kiiktatásának másik kedvező hozadéka, hogy így nagyobb lehetőség nyílik a különféle üléskonfigurációk kialakítására. A második ajtó előtti üléseket a jobb takaríthatóság érdekében az oldalfalakhoz rögzítették, igaz, nem sínes rendszerben, hanem a vázszerkezet adott bekötési pontjainál lecsavarozva. A függőleges kapaszkodók ezen szakaszon a padlóba futnak le – egyes buszgyártók újabban ezeket is az oldalfalakhoz erősítik.

A hangszórós utastájékoztatás mellett az utazóközönségnek szánt információk egy, a HC Linear kelléktárából származó színes TFT-monitoron jeleníthetők meg az utasfolyosó felett. A második ajtónál, illetve a peronrész két oldalán található vaskos merevítőelemeken USB-aljzatok várják, hogy az utazóközönség mobil eszközeinek töltésére igénybe vegyék őket. A szállítási szerződés alapján a kaposvári példányok biztonsági kamerarendszere három utastéri, valamint egy forgalomfigyelő- és egy tolatókamerából áll, de üzemeltetői igény esetén akár öt beltéri egységgel is szállítja a buszokat az Ikarus.

Az oldalüvegek a kaposvári buszokban még a török Uğurlu Glass termékei, de az Ikarus kérdésünkre elmondta, hogy már keresik a megfelelő magyar beszállítót. A menetirány szerinti bal oldalon három, jobboldalt pedig két nyitható ablakfelület biztosítja a szellőzést, eltolható, a külső formavilágot nem megbontó belső keretes kivitelben, a forróbb időszakokban pedig természetesen a Valeo gyártmányú légkondicionáló is rendelkezésre áll. Ennek hatékonyságát ezúttal nem volt alkalmunk kipróbálni, a vonalradiátoros fűtés viszont tette a dolgát a szokatlanul csípős március eleji hidegben, az „előmelegített” buszokon kellemes hőmérséklet fogadta az érdeklődőket. Minden bizonnyal számos utasnál szerez majd jó pontokat az is, hogy a tető felőli légbefúvás irányításának köszönhetően a beáramló levegő a kapaszkodókat is melegíti.

A vezetőtér félig zártnak tekinthető: az egyszerű formájú fülke hátfala a rajta elhelyezett kapaszkodóval ellentétben nem ér fel a mennyezetig, míg oldalirányban a fülkeajtóra rögzített üveglap választja el az utastértől a Pilot P1300 X’treme Premium vezetőülésben helyet foglaló sofőrt. A V3-as verzió fontos újítása az állítható pozíciójú ACTIA Podium 2 műszerfal, ami sokat tesz hozzá a buszok ergonómiájához, tekintve, hogy a gyakran használt kezelőszervek, mint például az ajtónyitó gombok a korábbinál sokkal jobban kézre esnek. Az átadón jelen lévő kaposvári buszvezetők szerint az új elektromos Ikarusok kezelése kétségkívül más, mint az általuk eddig megszokott gázüzemű MAN-eké, de könnyen megszokható. A járművezetők képzését egyébként már közel egy héttel az átadóünnepség előtt megkezdték a gyártó szakemberei.

Ismerős technika

A Kaposvári Közlekedési Zrt. által beszerzett Ikarus 120e villanybuszok hajtáslánc terén nem különböznek a korábbi demópéldányoktól. Az energiaellátást a CATL-től származó, összesen tíz egységből álló, 314 kWh összkapacitású lítium-vasfoszfát (LFP) akkumulátorcsomag biztosítja. Az akkumodulok közül hat a tetőn, a fennmaradó négy egység pedig a karosszéria végében, az övvonal alatt kerül elhelyezésre. Ezzel a buszok legalább 250, de ideális forgalmi körülmények és visszafogott légkondi-, illetve fűtéshasználat esetén akár 300-350 kilométert is képesek megtenni egyetlen feltöltéssel. A CCS Combo 2 rendszerű csatlakozóaljzat a karosszéria jobb oldalán, a harmadik ajtó mögött található. Az új járművek kiszolgálására az üzemeltető telephelyén összesen négy plug-in töltőoszlopot – két éjszakai lassú-, valamint két gyorstöltőt – állítottak fel.

Fotó: Garamvölgyi Gergő

A buszok rozsdamentes vázszerkezete teljes egészében Székesfehérváron készült – a gyártás során hozzáadott magyar értékhányad az Ikarus számításai szerint jelenleg 55% körül alakul, amit a jövőben szeretnének tovább fokozni. A fedélzeti elektromos- és szoftverrendszer szintén magyar mérnökök fejlesztése. A kaposvári kivitel menetkész tömege 12 660 kg, míg legnagyobb gördülő össztömege 18 600 kg – ez nem éri el a kategóriában megengedett maximumot, vagyis papíron van még tartalék a hatótáv és/vagy az utaskapacitás növelésére. Erre egyébként megfelelő gumiabroncsokkal ellátva a 120e esetében alkalmazott ZF RL 82 A típusú, 8200 kg teherbírású merev hidas mellső tengely is lehetőséget ad. Ez azonos folyosószélességet és városi tempónál gyakorlatilag ugyanolyan kényelmet biztosít, mint egy független felfüggesztésű futómű, így főként az egyszerűbb felépítés és a könnyebb karbantartás miatt esett rá az Ikarus mérnökeinek választása. A buszokat a CRRC által szállított központi elhelyezésű, 165 kW állandó-, és 240 kW csúcsteljesítményt leadó t-DRIVE-MD2021 állandómágneses szinkron villanymotor mozgatja, ami a jól bevált ZF AV 133 típusú portálfutóművet hajtja meg. A kormánymű Bosch-ZF gyártmány. A buszok végsebességét elektronika korlátozza a ténylegesen elérhető 85 km/h helyett 70 km/h-ra. Az Ikarus a vontatási akkumulátorokra 8 év vagy 3000 töltési ciklus, a karosszéria átrozsdásodására pedig 16 év garanciát vállal.

Fotó: Garamvölgyi Gergő

Visszatérés

Kaposvár a második város, ahol állandó jelleggel üzembe állnak az Ikarus villanybuszai – mint említettük, az első ilyen példány jelenleg Budapest és Csömör között szállítja az utasokat, a gyári tesztbuszok pedig a főváros mellett több vidéki településen is megfordultak már. Az Ikarus saját elmondása szerint a dinamikus fejlődést szem előtt tartva a közeljövőben szeretné bővíteni termékportfólióját, ezért az idei évtől elektromos hajtású buszok, illetve személyautók töltésére alkalmas töltőállomásokat fejleszt és hoz forgalomba. Ezen kívül dolgoznak a telemetriai és telematikai szolgáltatások fejlesztésén is, mivel más gyártókhoz hasonlóan az elektromos buszokra egy csomag részeként tekintenek, amelynek kulcsfontosságú elemét jelenti a fejlett és üzemeltetőbarát flottamenedzsment rendszer.

Fotó: Garamvölgyi Gergő

Az elődvállalatokat is beleszámítva az Ikarus márkanév mostanra már több, mint 125 éves múltra tekint vissza, és bár az előző évtized nem fog aranybetűkkel bevonulni a cég történelmébe, a gyártó reményei szerint az elmúlt 4-5 év technológiai fejlesztései és az elektromobilitás térnyerése lehetőséget ad a megújulásra és a piaci visszatérésre. Ennek érdekében igyekeznek is minden szóba jöhető hazai állami és önkormányzati buszbeszerzésen indulni, de fontos kiemelni azt is, hogy jelenleg az Ikarus az egyetlen magyar buszgyártó, amely termékeivel külföldön is gyűjti a tapasztalatokat – ezt a célt szolgálták a közelmúltbeli német és török tesztfutások is. A székesfehérváriak idei tervei között szerepel egy nagy nemzetközi kiállításon való részvétel is, ami jelen állás szerint a szeptember 20. és 25. között esedékes hannoveri IAA Transportation vásár lesz.

Címkék