Vezetőváltás és elnapolt közgyűlés – újabb válságtünetek az Ebuscónál

Újabb aggasztó fejlemények láttak napvilágot a hollandiai Deurne-ben működő Ebusco háza tájáról. A vállalat egyre mélyülő pénzügyi és vezetési válsága miatt hétfőn – az eredeti tervekhez képest – elhalasztották a részvényesi közgyűlést, mivel a könyvvizsgáló nem hagyta jóvá az éves beszámolót. Ez önmagában is komoly figyelmeztető jel, különösen annak fényében, hogy a cég jövője az elmúlt hónapokban egyre bizonytalanabbá vált.

A közgyűlés elnapolását megelőzően, váratlanul lemondott posztjáról a vállalat vezérigazgatója, Christian Schreyer is, aki kevesebb mint tíz hónappal ezelőtt érkezett az Ebusco élére azzal a céllal, hogy stabilizálja a működést. A hivatalos indoklás szerint Schreyer egészségügyi okok miatt távozott, ám a holland sajtóértesülések szerint komoly személyes ellentétek álltak közte és az alapító Peter Bijvelds között.

Mindez ráadásul egy olyan időszakban történik, amikor az Ebusco-nak hamarosan vissza kell fizetnie egy idén év elején felvett, 10%-os kamatozású 22 millió eurós hitelcsomagot, amely a működés fenntartását szolgálta. Az augusztusi lejárat egyre közelebb van, ám a cég helyzete nem mutat javulást.

Az Ebusco nehézségei nem új keletűek. A vállalat az elmúlt években gyakorlatilag folyamatos válsághelyzetben működik. A tisztán elektromos hajtású autóbuszokra specializálódott gyártót 2012-ben alapította Peter Bijvelds, és kezdetben látványos sikereket ért el. Olyan megrendelőket tudhatott partnerei között, mint a Connexxion, a Deutsche Bahn vagy a Keolis. A kínai beszállítói háttér után saját üzemet nyitottak Hollandiában, amelyet 2020-ban maga Vilmos Sándor holland király avatott fel. A vállalat 2021-ben tőzsdére is lépett.

A kezdeti lendület azonban hamar megtorpant. Már 2022-ben komoly gyártási nehézségek jelentkeztek, elsősorban alkatrészhiány és munkaerőgondok miatt, ami több megrendelés elcsúszásához, vagy lemondásához vezetett. A gyártási gondokat gyorsan pénzügyi problémák követték. A cég árbevétele a 2023-as 102 millió euróról 2024-re kevesebb mint 11 millióra zuhant, miközben éves szinten 200 millió eurós veszteséget könyveltek el. A működés fenntartásához többször is külső tőkebevonásra volt szükség, ezek azonban nem tudták érdemben stabilizálni a vállalat helyzetét.

2024-ben az alapító Bijvelds formálisan visszavonult a vezérigazgatói posztról, amit sorozatos vezetőcserék követtek. A belső bizonytalanságokat tovább súlyosbította a befektetői bizalom megingása, a holland részvényesi érdekvédelmi szervezet, a VEB egy tavalyi közgyűlésen a vállalat stratégiáját egyszerűen „fata morganának”, azaz délibábnak minősítette – egyre kevesebben hisznek benne, hogy a cég képes lesz visszatalálni a növekedési pályára.

Az elmúlt hónapokban az Ebusco helyzete tovább romlott, és a korábbi nehézségek mára tartós működési válsággá mélyültek. Bár a befektetők eddig hajlandók voltak újabb forrásokat biztosítani a cég számára, egyre kérdésesebb, meddig tart még ez a türelem. A jelenlegi helyzet már nem csupán egy átmeneti megtorpanás, hanem egy olyan strukturális válság, amely alapjaiban kérdőjelezi meg a vállalat fennmaradását.

A cég villámgyors felemelkedését követő zuhanásszerű visszaesés a holland iparpolitika sérülékenységét is jól példázza. Mára mindössze két jelentősebb hazai buszgyártó maradt, az Ebusco és a szintén veszteséges működésű VDL. Utóbbi nemrégiben nyíltan szorgalmazta a kínai gyártmányokkal szembeni védővámok bevezetését.

A helyzet azt is felveti, indokolt lenne-e a hazai ipar támogatása érdekében átalakítani a közlekedési közbeszerzések gyakorlatát. Ugyanakkor kérdéses, hogy még egy kedvezőbb szabályozási környezet is elegendő lenne-e az Ebusco megmentéséhez. A vezérigazgató váratlan távozása tovább növelte a szervezeti bizonytalanságot, a belső hangulat is feszültté vált. A vállalatnak sürgősen friss tőkére van szüksége – a kérdés csak az, hogy ez valódi megoldást hozhat-e, vagy csupán a vég elodázását szolgálja.

2 kép -