A magyar buszgyártás történetében valaha központi szerepet töltött be az orosz (pontosabban akkortájt inkább még szovjet) piac, ahol azonban már hosszú évek óta nem rúg labdába senki sem hazánkból – igaz, próbálkozó sem nagyon akad. Nézzük tehát, mely buszgyártók uralják ezekben az időkben a világnak azt a részét, ahol sokak vélekedése szerint az Ikarus legendás 200-as sorozatára még ma is akadna vevő.
Az Autostat nemrég közzétett adatai szerint nem sok babér terem manapság külföldi, pláne nyugati buszgyártóknak Oroszországban – legalábbis az elmúlt évi eladási statisztika első öt helyezettje között egy kivételével kizárólag belföldi márkákat találunk. Az orosz piac négy évnyi folyamatos növekedés után egyébként viszonylag kis mértékű, mindössze 5%-os csökkenéssel vészelte át a koronavírus-járvány sújtotta 2020-as esztendőt, így összesen mintegy 13 200 új autóbusz talált gazdára tavaly a Föld legnagyobb területű országában.
A piacvezető továbbra is a Pavlovói Autóbuszgyár, vagyis a PAZ, amely 6348 eladott autóbusszal toronymagasan a lista élén zárta az elmúlt évet. Ez még úgy is 48%-os piaci részesedést jelent, hogy a cég számottevően, mintegy 21%-kal kevesebb autóbuszt értékesített tavaly hazájában, mint egy évvel korábban. A gyártók versenyében a második helyet a konszerntárs LiAZ szerezte meg 2514 eladott egységgel (a felsorolásban szereplő cégek közül a legnagyobb mértékben, 56%-kal növelve eladásait az előző évhez képest), míg a képzeletbeli dobogó harmadik fokára a NefAZ állhatott fel, amely 1551 új autóbuszt értékesített az orosz belpiacon, 47%-ot javítva 2019-es eredményein. A negyedik helyen találjuk az első külföldi versenyzőt a fehérorosz MAZ személyében, 693 újonnan forgalomba helyezett autóbusszal (49%-kal meghaladva az egy évvel korábbi eladásait), bár valójában itt is erősen az orosz érdekszférába tartozó gyártóról van szó. Az ötös toplistára az orosz KAvZ fért még fel, amely 423 autóbuszt értékesítve nagyjából hozta az egy évvel korábbi számait (-0,2%).
Bár a szűkebben vett élmezőnybe nem került be, jelentősen, 21%-kal javított éves eladásain a KAMAZ is, az év vesztese pedig egyértelműen a kínai Yutong volt, amely tavaly 54%-os visszaesést könyvelhetett el az orosz piacon. (A kínaiak számára egyébként sem hozott fényes eladási mutatókat a 2020-as esztendő, persze csak önmagukhoz képest, hiszen az öt kontinensen értékesített 41 756 autóbusz csak a világ legnagyobb buszgyártóinak mércéjével számít csalódást keltő eredménynek.)
Ami a konkrét típusokat illeti, a bestseller még mindig az őskövület PAZ-3205 midibusz (a 32053 jelzés a hátul egyszárnyú kézi működtetésű ajtóval szerelt, a 32054 típusszám pedig a hátul is kétszárnyú harmonikaajtóval rendelkező kivitelt jelöli), a tavalyi évben is messze ebből adták el a legtöbbet: 3168 darab talált gazdára belőle. A 7 méter hosszú, meglehetősen rusztikus kivitelű, normálpadlós, orrmotoros midibusz első változatát 1989-ben (hasonszőrű elődjét pedig még 1968-ban) mutatták be, a napjainkban kapható, valamelyest korszerűsített kiadást főként munkás- és gyermekszállításra, valamint elővárosi ingázáshoz ajánlja a gyártó. A második helyen ugyancsak a PAZ egyik terméke, a kissé modernebb külsejű 3204 típusjelű midibuszcsalád végzett 1967 eladott darabbal, míg a lista harmadik helyére normál méretű, teljes hosszban alacsonypadlós városi típusként befutó, augusztus óta már LNG-üzemű változatban is kapható LiAZ-5292-esből összesen 1758 darab fogyott a tavalyi évben. A negyedik helyet a szintén alacsonypadlós NefAZ-5299 foglalja el 1551 eladott egységgel (ez a modell adta a gyártó teljes 2020-as termelését), míg a legnépszerűbb típusok rangsorának ötödik helyezettje a listavezetővel szoros rokonságot ápoló, ám vele ellentétben közel 8,2 méter hosszú PAZ-4234 lett tavaly, 963 forgalomba helyezett példánnyal. Minden más busztípusból kevesebb, mint 400 darabot értékesítettek Oroszországban az elmúlt év során.
Fotók: GAZ Group