Negyven új Volvo alvázas autóbusz érkezett Curitibába

Továbbra is őrzi a brazíliai Curitiba közforgalmú autóbusz-állományában elfoglalt meghatározó szerepét a Volvo. A világ legelső, 1974 óta működő BRT-rendszerének otthont adó közel kétmillió lakosú nagyvárosba az idei évben eddig kereken 40 darab új – ezen belül 21 szóló, 13 csuklós és 6 duplacsuklós – autóbuszt szállított a svéd gyártó. Ahogyan azt a Volvo dél-amerikai termékpolitikája kapcsán megszokhattuk, a városi buszeladások alatt elsősorban járóképes alvázakat kell érteni, a járművek felépítményeit hagyományosan helyi karosszáló cégek (Caio, Neobus, Marcopolo) készítik.

Volvo alvázra épített Marcopolo Viale BRT duplacsuklós autóbusz Curitibában – a típus 2014-ben iF Design Award formatervezési díjat is nyert

A közelmúltban átadott csuklós, illetve duplacsuklós autóbuszok egyaránt középmotoros Volvo B340M alvázakra épülnek – ez a 2012-ig B12M néven kínált önjáró alvázcsalád az egykor Európában is nagy népszerűségnek örvendő Volvo B10M sorozat kései leszármazottja. Az alacsonypadlós városi buszok egyeduralkodóvá válásával, illetve a középmotoros távolsági- és turistabuszok háttérbe szorulásával a padló alatti motorelhelyezésű alvázak gyakorlatilag eltűntek az öreg kontinensről, az elkülönített buszsávokon, magasperonos rendszerben közlekedő BRT-buszok esetében viszont továbbra is kedvelt gépészeti alapnak számítanak. Nem véletlen tehát, hogy a valaha turistabuszok számára kifejlesztett B340M Brazíliában ma már kizárólag csuklós-, illetve duplacsuklós kivitelben kapható – utóbbira akár 26,27 méter hosszú buszóriás is építhető. Az idei évben Curitiba részére szállított járművek mozgatásáról 12,1 literes, 340 lóerős (250 kW), fekvő elrendezésű Volvo DH12E dízelmotor gondoskodik, amely a lazább helyi környezetvédelmi szabályozások adta lehetőségekkel élve „csak” az Euro 5-ös emissziós norma előírásait teljesíti. Az ABS-t is magába foglaló korszerű elektronikus légfékrendszerrel szerelt autóbuszokon a Volvo Automatic Speed Control nevű, GPS-alapú geolokációs automata sebességkorlátozó rendszer előkészítése is megtörtént. A Volvo 2018-ban sikerrel tesztelte a jármű sebességét a magas baleseti kockázatú útszakaszokon előre beállított értékre csökkentő automatikát a metropolisz északi BRT-korridorján – a rendszer bevezetését követően 50%-kal csökkent az itt közlekedő autóbuszokat érő balesetek száma az egy évvel korábbi adathoz képest. A kedvező tapasztalatok hatására a Volvo zónamenedzsment rendszerét kiegészítő balesetmegelőző funkció azóta alapfelszereléssé vált a svéd gyártó több busztípusán.

A középmotoros Volvo B340M járóképes alváz csuklós és duplacsuklós verziója

A curitibai autóbusz-hálózatot naponta mintegy 1,23 millió ember veszi igénybe. A lényegesen drágább villamos- és metróvonalakat helyettesítő BRT-rendszerek szülőhazájának számító városban napjainkban 254 viszonylaton mintegy 1250 autóbusz közlekedik, körülbelül 273 000 kilométert téve meg minden egyes nap. A Volvo nem véletlenül igyekszik reflektorfénybe állítani az újabb brazíliai szállításokat, a cégóriás autóbusz-eladásai ugyanis igencsak megsínylették a koronavírus-járvány negatív gazdasági következményeit: a vállalat 2020 első negyedévében világszinten 24%-os nettó bevételcsökkenést könyvelt el, ezen belül a dél-amerikai bevétel 73%-kal zsugorodott a tavalyi év azonos időszakához képest. A fő karosszáló partnernek számító Marcopolo ugyanakkor – eddig legalábbis – megúszta a gazdasági visszaesést: utóbbi cég 2,3%-os növekedéssel zárta az idei első negyedévet.

Fotók: Volvo Buses