Közel 96%-os villamosítás: szinte teljesen eltűntek a dízelmotoros buszok Oslo helyi közlekedéséből

Az oslói és az azt körülvevő Akershus régió közösségi közlekedésének szervezéséért felelős Ruter AS neve sokáig leginkább csak Norvégián belül számított ismertnek, az elmúlt időszakban azonban a szervezet a  közbeszédbe is bekerült. Ebben szerepet játszott egyrészt a kínai Yutong villanybuszok körül kibontakozó, európai szinten is politikai visszhangot kiváltó kiberbiztonsági vita, másrészt az a több alkalommal is komoly fennakadásokat okozó téli üzemeltetési káosz, amely ráirányította a figyelmet Oslo gyors ütemű elektromos átállásának gyakorlati nehézségeire. Mindez nem független attól, hogy a vállalat a norvég főváros közösségi közlekedésének mielőbbi villamosítását tűzte ki célul, ezért most annak jártunk utána, hol tart ez az átállás, teljesültek-e a korábbi vállalások, és milyen tapasztalatok rajzolódtak ki az elektromos buszflotta eddigi működése során.

A norvég főváros autóbuszflottájának nagyléptékű villamosítása 2019-ben vette kezdetét, és azóta már több száz akkumulátoros elektromos autóbusz állt forgalomba Oslóban. A járművek üzemeltetéséért több alvállalkozó felel, azonban az általuk kiszolgált városi forgalmi területeken a Ruter AS-szel kötött közszolgáltatási szerződések értelmében elvileg már csak kizárólag elektromos hajtású autóbuszok közlekedhetnek. A villanybuszok bevezetése a kezdeti időszakban nem volt ugyan zökkenőmentes, ám az elmúlt évek tapasztalatai alapján a rendszer mára stabilizálódott. A városi tanács eredetileg azt a célt tűzte ki, hogy 2028-ra teljes mértékben villamosítja Oslo közforgalmú autóbuszparkját, ezt a határidőt azonban az új koncessziók kiírásával végül 2023 végére hozták előre. A teljes átállás már ekkor megvalósulhatott volna, ha nem ütközik nehézségekbe az utolsó, 76 darabos flotta beszerzése: a járműveket eredetileg az Ebusco szállította volna, ám az ekkorra már nehéz helyzetbe kerülő holland gyártó nem tudta időre teljesíteni a megrendelést, amelyet ezt követően a koncessziót elnyerő Nobina a Yutongnak adott át. A kínai gyártó így az oslói villamosítás utolsó szakaszának, valamint az időközben már elcsendesült kiberbiztonsági vitáknak is az egyik meghatározó szereplőjévé vált.

A program aktuális állásáról közvetlenül megkérdeztük magát az oslói közlekedésszervezőt is: a Ruter válaszaiból kiderül, hogy a norvég főváros autóbuszflottájának villamosítása mára milyen szintre jutott, illetve milyen üzemeltetési tapasztalatok gyűltek össze az elektromos járművek mindennapi használata során.

A Ruter tájékoztatása szerint a szervezet által megrendelt menetrend szerinti forgalomban jelenleg összesen mintegy 1390 autóbusz közlekedik Oslo és Akershus területén. Ezek közül 687 akkumulátoros elektromos hajtású, míg 675 továbbra is dízelüzemű jármű. A számok jól mutatják az autóbuszos közlekedés meghatározó szerepét a régió mobilitási rendszerében: a Ruter hálózatán tavaly összesen mintegy 399 millió utazást regisztráltak, amelyeknek közel felét autóbusszal tették meg az utasok. Csak Oslo városában mintegy 120 millió, míg a regionális – elsősorban akershusi – járatokon további mintegy 67 millió buszos utazást bonyolítottak le.

A kép ugyanakkor területileg jelentősen eltér. Oslo városában a buszüzem már gyakorlatilag villamosított: az itt érvényben lévő szolgáltatói szerződések keretében 477 elektromos és mindössze 23 darab dízelmotoros autóbusz közlekedik. A villanybuszok Solaris, MAN, VDL, BYD és Yutong gyártmányúak, a legnagyobb kontingenst pedig a Solaris adja: a flottában 180 darab 18,75 méter hosszú Urbino Electric csuklós autóbusz található.

A dízelüzemű járművek mára csak minimális számban maradtak rendszerben, és szerepük elsősorban speciális üzemeltetési helyzetekhez kötődik. Egyes útvonalakon például infrastrukturális korlátok – hidak súlykorlátozása vagy alacsony belmagasságú aluljárók – miatt továbbra is szükség lehet hagyományos hajtású autóbuszokra. Emellett a dízelbuszok tartalékjárműként is szolgálnak, illetve rendkívüli helyzetekben, például metróvonalak ideiglenes lezárása vagy nagyobb forgalmi zavarok esetén készenléti buszként vethetők be. A menetrend szerinti városi forgalomban azonban ezek a járművek ma már csak marginális szerepet töltenek be, ami jól mutatja, hogy Oslo buszüzeme gyakorlatilag teljes mértékben villamosítottá vált.

A környező Akershus megyében ezzel szemben még jelentősebb a hagyományos hajtású járművek aránya: a jelenlegi szerződések szerint 652 dízel és 210 elektromos autóbusz közlekedik. A Ruter tervei szerint azonban a dízelüzemű járműveket alkalmazó koncessziók a következő években fokozatosan megújulnak, és az új tenderek már kizárólag zéró emissziós buszok alkalmazását írják majd elő 2030-ig.

A Ruter válaszaiból az is kiderül, hogy az Ebusco késedelmei miatt megrendelt Yutong autóbuszok időközben már megérkeztek és forgalomba is álltak. A Nobina által beszerzett járművek a 2025-ös év negyedik negyedévében érkeztek meg a régióba, és rövid időn belül menetrend szerinti forgalomba kerültek. Összesen 76 darab elektromos Yutong autóbuszt szállítottak le, amelyek közül 54 csuklós, míg 22 szóló kivitelű.

Az elmúlt években több alkalommal is napirendre került az elektromos autóbuszok téli üzemeltetésének kérdése, különösen a hatótávolság, a töltési infrastruktúra és a rendelkezésre állás kapcsán. A 2025/2026-os téli szezon azonban a Ruter szerint már jóval kiegyensúlyozottabban alakult: a mostani tél során nem jelentkeztek számottevő üzemeltetési problémák. A stabilabb működés több tényező együttes hatásának tulajdonítható. Egyrészt a régióban működő közlekedési szolgáltatók és az önkormányzatok az elmúlt évek tapasztalatai alapján számos intézkedést vezettek be a téli üzem javítása és stabilizálása érdekében, másrészt az idei tél időjárási viszonyai is kedvezőbbnek bizonyultak, mivel a hőmérséklet jellemzően a megszokottnak megfelelően alakult.

A régió települései javították a buszok által használt útvonalak téli karbantartását és a hóeltakarítást, ami kedvezőbb feltételeket teremtett a közösségi közlekedés számára. Emellett bővítették a töltőinfrastruktúrát, megerősített töltőkapacitással és több új gyorstöltő telepítésével. Egyes elektromos autóbuszokon kiegészítő fűtőberendezéseket szereltek fel, illetve extra akkumulátorcsomagokat telepítettek a hatótáv növelése érdekében. Az üzemeltetők emellett nagyobb hangsúlyt fektettek a megfelelő abroncsválasztásra, valamint a kipörgésgátló rendszerek beállítására, hogy az elektromos buszok tapadása csúszós, téli útviszonyok között is megfelelő legyen.

Fotók: NTB, Ruter

7 kép -