Csődközelbe került az Unibuss a gyors elektromos átállás miatt

A helyi média beszámolói szerint az elmúlt téli hónapok során az oslói utazók eddig soha nem látott káosszal találkozhattak a norvég főváros helyi közlekedésében. 2023-2024 fordulója volt az első olyan téli időszak, amikor nagyobb darabszámban közlekedtek a városban tisztán elektromos hajtású autóbuszok, amelyek üzemeltetése a zord körülmények miatt kihívást jelentett az oslói fuvarozók számára, késések és járatkimaradások jellemezték ezt az időszakot. A helyi közlekedésszervező, a Ruter álláspontja szerint a kialakult helyzetért, ami átszámítva több mint 1,1 milliárd forintos jegybevétel-kiesést okozott, egyértelműen a hideget nehezen viselő járművek a felelősek. Ennek ellenére a szervezet csak a 2024-es késések és a járatkimaradások okán közel 6,5 milliárd forintnak megfelelő norvég koronára büntette a Sporveien Oslo AS társaságon keresztül a norvég főváros tulajdonában álló, 259 darab elektromos buszt közlekedtető Unibuss közlekedési társaságot.

A norvég főváros buszparkjának nagyarányú villamosítása 2019-ben startolt el, azóta már 477 elektromos hajtású autóbusz állt forgalomba, az idén nyárig érkező 76 darab kompozit karosszériás csuklós Ebusco 3.0-ás üzembe helyezésével pedig megvalósul az oslói buszállomány teljes villamosítása is, azaz idén már több mint 550, zöld energiával üzemelő elektromos autóbusz fog közlekedni a városban. Az elektromos járművek üzemeltetéséért több szolgáltató felel, és az általuk kiszolgált forgalmi területeken kizárólag villanyhajtású autóbuszok közlekedhetnek az alvállalkozók és a Ruter AS között létrejött közszolgáltatói szerződések alapján.

Az egyik legnagyobb e-busz üzemeltető Oslóban az Unibuss, amely két tavaly elindított koncesszióval 183 darab csuklós Solaris Urbino 18.75 electricet és 76 darab, szóló és csuklós kivitelű MAN Lion’s City E-t állított forgalomba. Az oslói villanyhajtású flotta felét adó társaságnak igencsak meggyűlt a baja a 259 darabos első teles járműparkkal, ráadásul a hatótávcsökkenés, a töltőhibák és egyéb meghibásodások miatt kialakult fennakadások, az olykor dízelmotoros járművekkel, köztük kölcsönzött turistabuszokkal (!) történő járatvégzések, valamint a nem teljesített menetek okán a Ruter AS összeen 200 millió norvég korona, azaz közel 6,5 milliárd forint kötbér megfizetésére kötelezte a társaságot még februárban. A bírságot azóta már sikerült lejjebb faragni, de annak mértéke az Aviasa Oslo lap szerint továbbra is elég az Unibuss bedöntéséhez. Az egyébként szintén önkormányzati tulajdonú közlekedésszervező egyelőre nem hajlik sem a büntetés elengedésére, sem pedig a koncessziós szerződések módosítására. Ha nem születik megállapodás a két társaság között, akkor az Unibuss saját állítása szerint akár csődbe is mehet, ami az oslói buszjáratok 65%-át és mintegy 2200 ember munkahelyét érintené. Az Unibussnak nagy számú hitelezője van, és attól is tartanak, hogy egy, a Ruter által javasolt reorganizációs eljárás során akár a kisebb hitelezők is kérhetik egy esetleges csődeljárás megindítását. A tulajdonos Sporveien a 2023-as borzalmas gazdasági évet – és a januári téli káoszt – nagyrészt az elektromos buszokra való gyors átállással indokolja. Az igazsághoz viszont hozzátartozik, hogy az Unibuss nem most került nehéz pénzügyi helyzetbe, a cég ugyanis már 2022-ben 47 millió norvég koronás veszteséggel zárta a pénzügyi évet. Tehát nem biztos, hogy 100%-ban fedi a valóságot az az állítás, miszerint a cég a villanybuszok miatt került nehéz helyzetbe. Nem mellesleg az Unibuss a rossz pénzügyi mérleg ellenére az összes oslói koncesszióját nyomott árakkal nyerte meg, ami azért is érdekes, mert a Ruterrel folytatott, kötbérezéssel kapcsolatos tárgyalások alkalmával a cég arra hivatkozik, hogy nem tud jövedelmezőséget elérni működése során.

A csőd veszélye mellett az Unibussnak az MAN norvég részlege által indított peres eljárással is számolnia kell, ugyanis a társaság nem kezdte meg a decemberben üzembe állított 76 darabos elektromos MAN-flotta törlesztőrészleteinek kifizetését. Az Unibuss állítása alapján azért, mert az MAN nem szerződés szerint teljesített, a buszok saját tömege ugyanis jóval nagyobb a szerződésben megajánlottnál, így kisebb az utaskapacitásuk és az ígértnél nagyobb az energiafogyasztásuk – utóbbi a januári téli káosz során vált komoly problémává. Az Unibuss a problémát jelentette a Ruternek, amely cserébe pénzügyi jellegű szankciókat szabott ki az Unibussra, amiért nem a közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint érkeztek a járművek. Az MAN ugyan elismeri, hogy a buszaik valóban nehezebbek az ígértnél, de vitatja az Unibuss azon jogát, hogy emiatt visszatartsa a kifizetéseket.

Fotók: NTB