Leálló hálózatok, túlterhelt vasút: kétnapos sztrájk forgatja fel a német közösségi közlekedést

Jelentős fennakadások alakultak ki Németország helyi közösségi közlekedésében, miután a közlekedési vállalatoknál dolgozók tömeges munkabeszüntetése nyomán országszerte csökkent a szolgáltatási teljesítmény, különösen. Számos nagyvárosban a busz-, villamos- és metrójáratok jelentős része nem közlekedik, míg más térségekben korlátozott menetrend szerint zajlik az üzem. A sztrájkot a német közszolgáltatási szakszervezet, a Ver.di hirdette meg, amely 2026. február 27-én és 28-án egy 48 órás figyelmeztető sztrájk keretében szervezte meg az akciót. A szervezet évek óta kulcsszereplője a közlekedési ágazat bér- és munkafeltételeiről szóló tárgyalásoknak.

A mostani, úgynevezett figyelmeztető sztrájk (Warnstreik) országos léptékű, több mint száz közlekedési vállalat érintett, és tízezrek nem vették fel a munkát. A legnagyobb városokban – köztük Berlinben, Hamburgban vagy az észak-rajna–vesztfáliai agglomerációkban – a helyi közlekedés jelentős része leállt, sok helyen csak minimális szolgáltatás maradt fenn.

A kisebb városokban és egyes tartományokban ugyanakkor nem mindenhol állt meg teljesen a közlekedés, több helyen csökkentett menetrenddel, korlátozott járatszámmal működnek a szolgáltatások, elsősorban ott, ahol kevesebb dolgozó csatlakozott a sztrájkhoz. Egyes keleti tartományokban – például Szász-Anhalt vagy Mecklenburg–Elő-Pomeránia egyes részein – mérsékeltebb a hatás, míg a nyugati és nagyvárosi térségekben jóval erőteljesebb a leállás. Összességében tehát nem teljes országos leállásról van szó, hanem egy erősen differenciált, de országos kiterjedésű szolgáltatáscsökkenésről, ahol a nagyvárosi hálózatok gyakorlatilag megbénultak, míg más térségekben részlegesen fenntartható maradt az üzem.

Berlinben a Berliner Verkehrsbetriebe (BVG) hálózatán a sztrájk idején alig közlekednek járművek: a buszok, villamosok és metrók többsége nem jár. A társaság közlése szerint a helyzet nem az üzemeltető döntésének következménye, hanem a szakszervezeti akció eredménye, ezért az utasokat alternatív közlekedési módok – elsősorban a vasúti szolgáltatások – igénybevételére kérik.

Fontos ugyanakkor, hogy az állami vasúti szolgáltatások nem álltak le, a Deutsche Bahn távolsági és regionális járatai, valamint több nagyvárosban az S-Bahn-hálózatok döntően működnek, így sok helyen ezekre terelődik át az utasforgalom.

A helyzet más nagyvárosokban is hasonló képet mutat: Hamburgban a helyi közlekedés jelentős része leállt, a metró- és buszjáratok többsége nem közlekedik. Münchenben a Münchner Verkehrsgesellschaft (MVG) járatai nagyrészt kimaradnak, bár az S-Bahn itt is működik. Frankfurtban a helyi közösségi közlekedésben szintén jelentős kiesések tapasztalhatók, különösen a villamos- és metróvonalakon, ugyanakkor a szolgáltatás nem minden vonalon állt le teljesen. Kölnben, Düsseldorfban, Dortmundban és Bonnban szintén kiterjedt fennakadások jelentkeznek, több helyen a járatok többsége nem közlekedik, Bonnban pedig a buszok és villamosok a sztrájk idején jellemzően a telephelyen maradnak.

A Ver.di (teljes nevén Vereinte Dienstleistungsgewerkschaft) Németország egyik legnagyobb szakszervezete, amely a szolgáltatási szektor széles körét – így a közösségi közlekedést is – lefedi. Tagsága közel kétmillió fő, és rendszeresen részt vesz országos bértárgyalásokban, különösen az önkormányzati és közszolgáltatási ágazatokban. A szervezet egyik legfontosabb eszköze az úgynevezett figyelmeztető sztrájk, amely rövid ideig tartó, de jelentős hatású munkabeszüntetést jelent, célja pedig nem a hosszú távú leállás, hanem a tárgyalások felgyorsítása és a munkáltatókra gyakorolt nyomás növelése.

A jelenlegi konfliktus hátterében a kollektív bértárgyalások elakadása áll, több tartományban és közlekedési vállalatnál ugyanis sem sikerült megállapodásra jutni, miközben a szakszervezet szerint a jelenlegi feltételek mellett egyre nehezebb fenntartani a működést, különösen a súlyos munkaerőhiány miatt. A követelések közé tartozik az érzékelhető béremelés, a munkaidő csökkentése vagy rugalmasabb beosztása, a magasabb pótlékok az éjszakai és hétvégi munkáért, valamint a hosszabb, garantált pihenőidők két műszak között. A Ver.di álláspontja szerint a tárgyalások megrekedtek, ezért vált szükségessé a nyomásgyakorlás, miközben a munkáltatói oldal elsősorban a finanszírozási korlátokra és a közszolgáltatások költségvetési kereteire hivatkozik.

A mostani sztrájkhullám nem elszigetelt jelenség, a helyzet egyre inkább strukturális problémaként értelmezhető. A városi közlekedési rendszerek egyszerre küzdenek tartós járművezető-hiánnyal, növekvő túlterheléssel és túlórákkal, menetrendi megbízhatósági problémákkal, valamint a működés finanszírozásának bizonytalanságaival. Mindez különösen érzékeny időszakban jelentkezik, amikor a német városok jelentős része éppen a közösségi közlekedés fejlesztésére és dekarbonizációjára törekszik.

A jelenlegi, kétnapos figyelmeztető sztrájk várhatóan csak egy állomása a tárgyalási folyamatnak; amennyiben nem születik megállapodás, a Ver.di további akciókat is kilátásba helyezhet, így a következő hetek kulcsfontosságúak lehetnek a német közösségi közlekedési szektor rövid távú stabilitása szempontjából.

Fotók: dpa

5 kép -