A CNG- és hibridtechnológia irányába tolódtak el az Egyesült Államok busztámogatási prioritásai

Az Egyesült Államok Szövetségi Közlekedési Hivatala (Federal Transit Administration, FTA) közel 2 milliárd dollár, azaz átszámítva 662 milliárd forint értékű támogatási csomagot jelentett be a városi és regionális autóbusz-közlekedés fejlesztésére. A forrásokat országosan 160-nál is több közlekedési ügynökség között osztják szét, elsősorban járműbeszerzésekre, telephelyi fejlesztésekre és infrastruktúra-korszerűsítésre.

A támogatási program hivatalosan a „Grants for Buses and Bus Facilities” valamint a „Low or No Emission” konstrukciók keretében fut, amelyek elvileg az alacsony és nulla emissziós technológiák elterjesztését szolgálnák. A mostani támogatási kör gyakorlati összetétele azonban ennél árnyaltabb képet mutat. A nyilvánosságra hozott projektek többsége ugyanis sűrített földgázzal (CNG) üzemelő, illetve különböző hibrid hajtásrendszerű autóbuszokra irányul. Számos nagyvárosi szolgáltató – köztük Houston, Tampa, Sacramento és több közép-nyugati régió – kifejezetten CNG-flottafiatalításra és az ehhez kapcsolódó töltő-infrastruktúrára kap támogatást.

Az FTA becslése szerint a támogatások eredményeként több mint 2400 új autóbusz állhat forgalomba, amelyek kizárólag amerikai gyártású alkatrészekkel és amerikai munkaerő bevonásával készülnek. A finanszírozási csomag a „Grants for Buses and Bus Facilities” és a „Low or No Emission” program forrásait egyesíti: e két konstrukció 2025-ben összesen 1,5 milliárd dollárt biztosít, míg a Low-No programból további 518 millió dollár már előirányzásként szerepel a 2026-os pénzügyi évre.

Houstonban a METRO mintegy 101 millió dollárt fordít régi dízelbuszok kiváltására új, sűrített földgázzal (CNG) üzemelő járművekkel. A projekt része egy dedikált CNG-töltőállomás megépítése, valamint egy karbantartó bázis korszerűsítése is, amely kifejezetten az új flotta kiszolgálására készül fel.

Tampában a HART 32 millió dollárt használ fel új CNG-buszok beszerzésére, a dízelüzem fokozatos kivezetésének részeként. A középnyugati térségben az Iowa Department of Transportation 48 millió dollárt irányít a legidősebb járművek kivonására, valamint autóbusz-telephelyek építésére és felújítására.

Kaliforniában a Sacramento Regional Transit District (SacRT) 39,6 millió dollárból vásárol új CNG-buszokat, míg a San Francisco Municipal Transportation Agency 39,8 millió dollárt fordít új hibrid járművek beszerzésére. Massachusettsben az MBTA több mint 78,5 millió dollár értékben vásárolhat hibrid autóbuszokat.

A Chicago Transit Authority 121,1 millió dollárt kap legfeljebb 150 dízelbusz dízel-elektromos hibridekre történő cseréjére. Harris County (Texas) 100,7 millió dollárt fordíthat CNG-buszok beszerzésére és a kapcsolódó létesítmények kiépítésére. A Boston térségét kiszolgáló MBTA 78,6 millió dollárt használhat fel korszerű hibrid járművek beszerzésére. A Livermore Amador Valley Transit Authority 64 millió dollárt kap új hibrid buszokra és telephelyi fejlesztésekre, míg Detroit 50,9 millió dollárból, a washingtoni térséget kiszolgáló WMATA pedig 50,3 millió dollárból cserélhet dízelbuszokat hibrid járművekre.

Elemzők szerint a döntések mögött több, egymással összefüggő tényező húzódik meg. Az akkumulátoros elektromos buszok továbbra is számottevően magasabb beszerzési költséget jelentenek a közlekedési ügynökségek számára, miközben a töltőinfrastruktúra kiépítése jelentős beruházási, engedélyezési és hálózati kapacitásproblémákkal jár. Számos államban az energiahálózat fejlesztése, a telephelyi teljesítménybővítés és az üzemeltetési tartalékok biztosítása önmagában is komoly korlátot jelent az elektromos flotta gyors bővítésének.

Az egyes tagállamok eltérő energiastratégiái szintén befolyásolják a döntéseket. Míg Kalifornia vagy New York hosszú távon egyértelműen az elektromos közlekedés irányába mozdul el, addig számos középnyugati és déli államban az energiamix, az ellátásbiztonság és a helyi politikai prioritások inkább a földgázalapú és hibrid megoldásokat teszik vonzóbbá.

A finanszírozási prioritások alakulásában azonban politikai és kormányzati szintű hatások is kimutathatók. A Trump-adminisztráció közlekedéspolitikai és iparpolitikai megközelítése következetesen a hazai gyártás, a munkahely-megtartás és az energiafüggetlenség hangsúlyozására épül, miközben jóval visszafogottabb hangsúlyt kapnak a klímapolitikai szempontok, mint a korábbi demokrata vezetés idején. Ez a szemlélet kedvez azoknak a technológiáknak – így a CNG- és hibridhajtásoknak –, amelyek erősen kötődnek az amerikai beszállítói láncokhoz, a hazai földgáz-iparhoz és a már meglévő gyártási kapacitásokhoz.

Ezzel szemben az akkumulátoros elektromos buszok esetében a beszállítói függőség, az akkumulátor-alapanyagok geopolitikai kitettsége, valamint a hálózati infrastruktúra fejlesztési igénye politikailag és iparstratégiailag is érzékenyebb kérdés. A támogatási döntések ezért jól illeszkednek ahhoz a kormányzati logikához, amely a gyorsan megvalósítható, alacsonyabb kockázatú és erősen „amerikai tartalmú” beruházásokat részesíti előnyben. Ennek következtében a szövetségi támogatási struktúra jelenleg nem a technológiai áttörést, hanem inkább az ipari és politikai stabilitást szolgálja.

Címlapkép: So Cal Metro

4 kép -