Globális átrendeződés az elektromos autóbuszpiacon – gyorsul a villamosítás és a gyártói verseny

A globális elektromos autóbuszpiac rendkívül dinamikus fejlődésen megy keresztül, és az előrejelzések szerint néhány éven belül teljesen átalakítja a közösségi közlekedés jövőjét. Elemzők arra számítanak, hogy 2030-ra az új autóbuszok több mint 60%-a, 2040-re pedig akár 83%-a elektromos hajtású lesz világszerte, így 2050-re a teljes autóbusz-flotta 86%-át zéró emissziós járművek tehetik ki.

Ez a trend azonban már nem csupán a fejlett gazdaságokra korlátozódik, hanem globális léptékű strukturális átalakulást jelez a közösségi közlekedésben. Az elektromos hajtású járművek térnyerését egyszerre hajtják ambiciózus kormányzati klímacélok, szigorodó környezetvédelmi előírások, valamint a gyártók részéről megfigyelhető gyors technológiai fejlődés és méretgazdaságossági áttörés. A zéró emissziós technológiák gyártási költségeinek folyamatos csökkenése, az energiatárolási rendszerek hatékonyságának javulása és a töltőinfrastruktúra gyors bővülése együttesen teremtik meg azt a fordulópontot, amely a közösségi közlekedést a járműipari villamosítás egyik leggyorsabban dekarbonizálható ágazatává teheti – világszinten és Európában egyaránt.

A piaci dinamika mindezt már rövid távon is igazolja; míg a legtöbb közúti járműkategória lassabban halad a karbonsemlegesség felé, addig az autóbusz-szegmens – köszönhetően az erős közpolitikai támogatásnak és az önkormányzati flották megújulásának – élen jár az elektromos átállásban, és várhatóan az elkövetkező évtizedben is meghatározó szerepet tölt be a közösségi mobilitás fenntartható átalakulásában.

Európában mára több mint 30 000 elektromos autóbusz közlekedik a közúti forgalomban, és a 2025-ös év már most rekordévet ígér az eladások szempontjából – holott az évből még két hónap hátravan. Az elektromos buszok aránya az új városi beszerzések között megközelíti az 50%-ot, a legtöbb országban pedig már nem kísérleti, hanem alapértelmezett választásnak számítanak a helyi emissziómentes járművek.

Az iparági súlypontok azonban jelentősen eltolódtak az elmúlt években az öreg kontinens piacán; az európai gyártók piaci részesedése 2017 óta 74%-ról 54%-ra csökkent (az európai gyártók térvesztésének okairól korábban részletesen itt írtunk), miközben a kínai gyártók, élükön a Yutonggal, 24%-ra növelték részesedésüket. A Yutong egyedül megduplázta európai regisztrációs számait 2024-ben, miközben a Daimler Buses és az északír Wrightbus is kiugró, több mint 100%-os, illetve 83%-os növekedést könyvelhetett el.

A következő nagy növekedési gócpont Latin-Amerika, ahol 2020 és 2023 között több mint 100%-kal nőtt az elektromos buszok állománya. Santiago de Chile a világ egyik vezető e-busz-városává válhat Kínán kívül, 2025 végére mintegy 4400 elektromos járművel. Hasonló irányba mozdult São Paulo és Bogotá is, ahol már tilos új dízelbuszokat vásárolni, ezzel előrevetítve, hogy 2030-ra több mint 25 000 elektromos autóbusz közlekedhet Latin-Amerika útjain.

Az Egyesült Államokban 2023-ban 12%-kal nőtt a zéró emissziós autóbuszok száma, elérve a 6100 darabos állományt. A Center for Transportation and the Environment (CTE) igazgatója szerint az amerikai tömegközlekedés lehet az első nagy járműpiaci szegmens, amely teljes egészében átáll a zéró emissziós üzemmódra.

A világ egyik legnagyobb potenciális növekedési területe egyértelműen India, ahol a kormány NEBP (National Electric Bus Program) programja 2030-ig 50 000 elektromos autóbusz üzembe helyezését célozza meg. A kezdeti finanszírozási nehézségek ellenére 2024-ben 3616 új elektromos buszt regisztráltak az országban, többségében a Tata Motors gyártmányai közül, ami jól mutatja, hogy az elektromobilitás már nemcsak terv, hanem valóság Indiában is.

Forrás: PEI Mobility/MBI

4 kép -