Kormányzati szereplők részvételével a jövő hétre összehívott, az állami cégek (a MÁV, a Volánbusz, a Magyar Posta és az állami fenntartású víziközmű cégek) munkavállalóit érintő kérdések megvitatására 2017-ben életre hívott Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumán kezdődnek meg a tárgyalások a társaságokat érintő berrendezésről. A Napi.hu értesülése szerint a 2021-ben megkötött bérmegállapodás alapján az idei évre tervezett 5% béremelés helyett átlagosan 15-16%-kal nőhet a közszolgáltatók munkavállalóinak fizetése.
A lap értesülései szerint a szakszervezetek, a kormány és a vállalatvezetők a gyors egyezségre törekednek. Várhatóan már a januári fizetések is tartalmazzák a vártnál nagyobb béremelést.
A hároméves bérmegállapodás tarhatatlanságát a nagy állami szolgáltatók vezetői és a kormány is elismerik, s a munkáltatók is nyitottak a bérkorrekcióra, ugyanakkor a saját költségvetésükből ezeket az emeléseket nem tudják kigazdálkodni, a kormánynak mindenképpen forrásokat kell biztosítania a költségvetésből a nagyobb bértömegre és a minimálbér-emelések miatt kialakuló bértorlódások kezelésére. Fontos, hogy az állami közszolgáltatásokban dolgozók bére ne szakadjon le az önkormányzati társaságoknál, vagy a versenyszférában dolgozók keresetétől, mivel ebben az esetben súlyos munkaerő-elvándorlás kezdődhet, amely veszélybe sodorná a közúti és vasúti közlekedés, a posta vagy a közműszolgáltatások megfelelő működését. Ezek fenntartása pedig az államnak kiemelt feladata.
A háromoldalú egyeztetésen a munkavállalói és munkaadói oldal mellett a kormány képviseletében Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium miniszter-helyettese tárgyal a 2021-ben aláírt, három évre szóló bérmegállapodás korrekciójáról.
Az állami cégeknél régóta téma a 2021-ben megkötött, 2021-re, 2022-re és 2023-ra összesen 15%-os alapbérfejlesztést tartalmazó bérmegállapodás újratárgyalása. Ennek oka, hogy idén mindössze 5%-al nőtt volna az eredeti alku szerint a nélkülözhetetlen állami közfeladatokat ellátó dolgozók keresete. A történelmi rekordokat döntő infláció miatt azonban 2022-ben az árak emelkedése gyakorlatilag reálértéken három év bruttó béremelését nullázta le, így a napirendre tűzött korrekció nélkül jelentősen visszaesne a dolgozók bérének vásárlóereje.
A 2021 nyarán kötött bérmegállapodást több érdekképviselet sem támogatta, félelmük pedig beigazolódott; a bizonytalan gazdasági környezetben született több évre szóló egyezség végül nem tudta beváltani a célját. A várhatóan 15 és 17% közötti béremeléssel kapcsolatban konkrét ígéretek még nem hangzottak el, de a minimálbérek emelése, az idei évre várt átlagbér-növekedés és a fővárosi cégeknél kötött alkuk alapján az érdekképviseletek ekkora, vagy ennél is nagyobn mértéket tartanak reálisnak.
Címlapkép: Garamvölgyi Gergő