Visszapillantó

Földi űrhajók – a hongkongi Ikarus EAG E99 DD-k története

Az 1998-as év kiemelkedő esztendő volt az Ikarus Egyedi Autóbuszgyár életében, hiszen ez volt fennállásának egyik legsikeresebb éve. A vállalat az év során összesen 170 darab autóbuszt értékesített, nettó árbevétele pedig több, mint 5,3 milliárd forint volt. Ebben az évben jónéhány különleges autóbusztípus született az Egyedi mátyásföldi gyárcsarnokában, azonban volt egy modell, amely exkluzivitásban az összes többi, ebben az évben gyártott EAG-terméken is messze túltett. A páratlan sikereket hozó 1998-as év egyik legfontosabb megrendelése ugyanis két darab jobbkormányos E99-esre érkezett, egyenesen Hongkongból.

1998-ban összesen tizenegy darab emeletes E99 DD autóbuszt gyártottak Mátyásföldön, ami önmagában is nagy siker – az összes legyártott E99-es közel kétharmada ebben az évben készült el. Ebből a tizenegy kocsiból kettő azonban valódi kuriózumnak számított, s nemcsak a járművek kialakítása miatt, hanem azért is, mert még a nagy nyugati autóbuszgyártók mindegyike sem mondhatta el magáról azt, hogy ők már a 90-es évek végén Hongkongból kaptak felkérést autóbuszok gyártására.

Svéd közvetítés

Az üzlet elsősorban a Scaniának volt köszönhető, mellyel az Ikarus EAG és elődje, az Egyedi Gyáregység is szoros kapcsolatot ápolt már a 60-as évek végétől kezdve. A magyar karosszáló vállalat egészen 2007 végéig a svéd gyáróriás legfontosabb partnerének számított.

A hongkongi rendeltetésű E99-esek gyártása az Ikarus EAG csarnokában (Fotó: Ikarus EAG archívum)

Az emeletes autóbuszok megrendelésének gondolata a járművek megépítése előtt két évvel fogant meg. A Scania autóbuszgyártó részlegének vezetője kereste meg az Egyedi Kft. vezetését azzal, hogy hongkongi partnerüket, a Fore Front Ltd.-t érdekelné a magyar emeletes jármű, pedig az E99-esből akkoriban még csak a demó példány létezett, az is Rába alvázon. A Scania vezetése természetesen tisztában volt azzal, hogy az EAG a filozófiájának megfelelően a jövőben a svéd gyártó alvázára is kíván majd gyártani a típusból, s már folytak is a tárgyalások az alvázak beszállításáról a balkormányos szériához. A hongkongi üzlet 1996-ban még nem jöhetett létre, mivel a Scania ekkor még nem rendelkezett a vevői igénynek megfelelően erős erőforrással és automataváltóval sem. A megállapodás így végül 1998-ban realizálódott, rögtön azután, hogy megjelent a piacon a Scania új, negyedik generációs alvázcsaládja, az immár 420 lóerő (309 kW) teljesítményű, 11 700 cm³-es Scania DSC 12.05 erőforrással, valamint a Scania GR 801 R típusú, 7+1 fokozatú, Opticruise elektropneumatikus távvezérlésű automataváltóval. Az akadályok elhárulása után a Fore Front a Scanián keresztül le is adta a megrendelését két darab E99 DD emeletes autóbusz (E99.03 kivitel) legyártására, melyeket Japán egyik legnagyobb utazási irodája, a Toyo Tours részére értékesítettek.

Speciális igények

Ezeket a különleges járműveket nem távolsági üzemre szánta az üzemeltető, hanem városnéző buszokként kívánta őket hasznosítani. A megrendelő extra kérései, valamint a kötelező előírások is feladták a leckét az Egyedi mérnökeinek és konstruktőreinek. A választás nem véletlenül esett a magyar gyártó járművére, s a megrendelő elvárta azt is, hogy annak ellenére, hogy az autóbuszok kizárólag városban fognak közlekedni, a gyártó tartsa meg az igen nagyfokú kényelmet és luxust a buszok mindkét szintjén. A jobbkormányos elrendezéssel nem volt probléma, hiszen az Scania már a korábbiakban is rendelkezett a K 124 EB-6X2 alváz ezen variánsával is. A városi forgalom miatt nélkülözhetetlen volt az Opticruise automataváltó, mivel Hongkongban a hagyományos kézi kapcsolású váltóval szinte lehetetlen lett volna közlekedni a zsúfoltság miatt. A Scania új, intelligens Opticruise rendszere és a 420 paripás, 12 literes DSC 12.05 motorja olyan jó párosításnak bizonyultak, hogy a járművek az itthoni próbautak alkalmával a középkategóriás autókat is „állva” hagyták az utakon.

Az egyik kocsi nem sokkal elkészülte után, még Magyarországon (Fotó: Ikarus EAG archívum)

A probléma inkább az előírásokkal volt. Hongkongban ugyanis előírás, hogy az emeletes járművek mindkét szintjén a belső magasságnak el kell érnie az 1760 millimétert (összehasonlításképpen a balkormányos E99-nél az állómagasság az alsó szinten 1800 mm, fent pedig 1680 mm). Tudni kell viszont, hogy ez az előírás a 4,2 méter magas emeletes járművekre volt szabva. A Toyo Tours kifejezett kérése viszont az volt, hogy a járművek magassága nem haladhatja meg a 4 métert, viszont az 1760 milliméteres állómagasságot mindenképpen tartsák meg az alsó és a felső szinten egyaránt. Ez sikerült is, hiszen végül 1770 milliméterre sikerült kihozni a belmagasságot. Az Egyedinek tehát gyakorlatilag egy európai járművet kellett építeni az ottani kívánalmak szerint. Az üzemeltető azért ragaszkodott a 4 méteres magassághoz, mert a városban az ennél nagyobb járművek nem fértek el, s a buszokat olyan helyekre kívánták küldeni, ahová mindaddig kisebb befogadóképességű, egyszintes járművek jártak. Szintén szigorú előírás volt az autóbusz jobb oldalán egy nem teljes magasságú menekülőajtó megléte, amely vészkijáratként funkcionált.

Jól látható a vészkijárat a busz jobb oldalán (Fotó: Ikarus EAG archívum)

A két E99-esnek, mielőtt forgalomba álltak, át kellett esnie egy ottani homologizáción is. Ehhez először egy speciális dőléstesztet kellett teljesíteniük, melynek során a felső szintet teljesen megterhelték, az alsót pedig üresen hagyták, majd a buszt a hossztengelye körül 28 fokban megdöntötték. A másik teszt, amely a járművek tengelynyomására vonatkozott, már kicsit problémásabb volt, mivel Hongkongban a tengelyterhelésre vonatkozó előírásokat a tengelytáv határozza meg. Az első futómű 7500 kg-os terhelhetőségével nem volt gond, de a B- és az utánfutó tengely közötti 1300 milliméteres távolság miatt a B-tengely terhelhetősége nem lehetett nagyobb 9000 kg-nál. Ez azért okozott gondot, mert a normál E99-esek esetében ez az érték 10 500, illetve 11 500 kg volt. Végül ezt úgy oldották meg, hogy amit lehetett, máshová költöztettek a hátsó részből, valamint Hongkongban a Scania képviseleténél egy olyan légrugókat vezérlő szelepet építettek be, amellyel a tengelynyomást vezérelni tudták, így bizonyos többletsúlyt át tudtak helyezni az utánfutótengelyre.

A buszok egyik fő jellegzetessége, a részben üvegezett tető (Fotó: Ikarus EAG archívum)

Mivel városnéző kocsikról van szó, a buszok másik különlegessége a részben thermoplan üvegtetős kialakítás volt. Az E99-eseknél megszokott luxus mellett beépítésre került az Actia vállalat városnéző, szórakoztató számítógépes rendszere. Minden utas a kartámaszába beépített kezelőszervek segítségével tudta használni a városnéző programot négy nyelven, 8 programlehetőséggel, négy zenei csatornával (minden utasüléshez tartozott egy darab fejhallgató is). Az audiorendszer mellé többmonitoros Traveljoy videórendszert is szereltek. A belső kamerarendszer kiegészült a „Realtime” rendszerrel is (a felső szélvédő mögé épített kamera segítségével az utasok beépített monitorokon keresztül a vezető által látott útszakaszt folyamatosan nézhették).

Keleti kényelem

A hongkongi E99 DD-k a városnézés kényelmét szolgáló berendezések mellett számos egyéb extrafelszereléssel is rendelkeztek. Ezek a következők:

könnyűfém felnik
tolatókamera
elektromos pótkerék tartó és -leeresztő szerkezet a poggyásztérben, a C-tengely fölött
napelemes akkumulátortöltés
riasztóberendezés
vegyszeres toalett
spanyol gyártmányú Fainsa utasülések
Omnex hűtőbox és hűtőszekrény

Az elektromos pótkerék-leeresztő szerkezet működés közben (Fotó: Ikarus EAG archívum)

A buszokba a meleg, párás éghajlat miatt a Sütrak trópusi kivitelű klímaberendezése került telepítésre. A nagy teljesítményű, intelligens vezérlésű légkondicionáló teljesen össze tudta hangolni a két szint hőmérsékletét. A berendezés rendelkezett egy légszárítóval is, amely a levegő-páratartalmat nem engedte 80 százalék fölé emelkedni.

Az egyik városnéző E99-es már Hongkongban, 1999 elején (Fotó: Pan Tsang)

A Scania Csoport a Hongkongba exportált Scania alvázas buszokról szóló beszámolójában külön felhívta a figyelmet a magyar autóbuszgyártó által készített két K 124 EB-6X2 alvázas Ikarus EAG E99 DD-re. A két kocsi Hongkongban, a Nemzetközi Személyszállítási Szövetség kongresszusán mutatkozott be először. A járműveket előhírnököknek szánták, de végül a vevői igények realizálódása után az üzemeltető nem rendelt több E99-est. Ennek a két autóbusznak az elkészülte mérföldkő volt az Egyedi Kft. életében, s ez a megrendelés is bizonyítja, hogy a magyar gyártó akart és tudott is minőségi autóbuszokat gyártani olyan igényes piacokra, ahol rendkívül szigorú előírásoknak kellett megfelelni.

Pályafutásuk vége felé a buszokat a tető levágásával nyitottá alakították (Fotó: Pan Tsang)

Hongkongban 2015 november 27-én végső búcsút vettek a két Ikarus EAG E99-estől. A járművek kifogástalan és újszerű állapotban voltak, mivel csak és kizárólag a Scania javította és szervizelte őket. Selejtezésüket a koruk indokolta, s leállításuk után nem sokkal szét is szerelték az Ikarus Egyedi Autóbuszgyár egykori büszkeségeit.

Több kép is van! Galéria megtekintéséhez kattintson ide!