Több mint 70%-kal csökkentette a vízfelhasználást telephelyein az Arriva, köztük hazánkban is

Az autóbusz-üzemeltetés környezeti hatásairól szóló szakmai diskurzus jellemzően a járművek hajtására és közvetlen károsanyag-kibocsátására koncentrál, miközben a háttérfolyamatok ritkábban kerülnek fókuszba. Egy több országot érintő, az Arriva csoport által koordinált és részben az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósult fejlesztés azonban nemrég kifejezetten erre a területre irányította a figyelmet: a 2022-ben elindított, három éven át futó LIFEH2OBus program keretében olaszországi, horvátországi és magyarországi buszgarázsokban vizsgálták, milyen mértékben csökkenthető az édesvíz-felhasználás a járműmosási folyamatok átalakításával, esővíz-hasznosítással, vízvisszaforgatással és digitális monitoring alkalmazásával. A projekt lezárását követően már számszerűsíthető tapasztalatok állnak rendelkezésre, amelyek túlmutatnak az érintett telephelyeken és más közlekedési szolgáltatók számára is relevánsak lehetnek.

A kezdeményezés záróeseményét 2026. január 30-án tartották Rómában, ahol a főbb eredmények bemutatására, valamint a közösségi közlekedés és a fenntartható vízgazdálkodás metszéspontjainak közös megvitatására került sor. Az eseményen európai uniós intézmények, önkormányzatok, szolgáltatók, kutatási szereplők és iparági partnerek képviselői is részt vettek, elősegítve a párbeszédet és a kidolgozott megoldások nemzeti, illetve uniós szintű elterjesztésének lehetőségét. Az Európai Unió 1992-ben indult, LIFE nevű környezetvédelmi és éghajlat-politikai programjának költségvetése a 2021-2027 közötti finanszírozási ciklusban meghaladja az 5,43 milliárd eurót (átszámítva mintegy 2051 milliárd forintot), ami számos innovatív környezetvédelmi megoldások kifejlesztését célzó projekt támogatására teremt lehetőséget. Ennek részeként valósult meg a LIFEH2OBus kezdeményezés is, egy, az Arriva csoporton belüli nemzetközi szakmai együttműködés keretében. A koordinálásért az olasz Arriva Italia felelt, rajtuk kívül a horvátországi Arriva Croatia és a magyarországi Arriva Hungary vett részt a megvalósításban a konzorcium tagjaként. A vízfelhasználással kapcsolatos új technológiai és üzemeltetési megoldásokat három, eltérő földrajzi és üzemeltetési adottságokkal rendelkező Arriva-telephelyen tesztelték: a Torino térségében található olaszországi Grugliascóban, a horvátországi Pozsegában, valamint Budapesten. Körmendi Anikó, az Arriva Hungary vezérigazgatója ennek kapcsán elmondta: „Az Arriva Magyarországon kiemelt stratégiai célként kezeli a fenntarthatóságot. Ezért a működésünk legkisebb elemétől kezdve a legnagyobbig mindenbe beépítjük – akár a telephelyet ellátó napelemparkról beszélünk, akár a vízvisszanyerő buszmosó berendezésről, akár az érkező elektromos buszflottánkról. A LIFEH2OBus mosóberendezésünk kézzelfogható sikere is azt bizonyítja, jó úton járunk és példánkkal a többi hazai szolgáltató számára is jó gyakorlattal tudunk szolgálni.”

A projekt keretében elvégzett pilot vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy a buszmosáshoz kapcsolódó vízfogyasztás jelentős mértékben mérsékelhető úgy, hogy közben nem romlik a járművek tisztításának hatékonysága, sőt, egyes esetekben a karbantartási folyamatok szervezettsége is javult. A tapasztalatok egyértelműen alátámasztották, hogy a projekt keretében alkalmazott megoldások nemcsak az érintett telephelyeken működnek, hanem megfelelő adaptációval más európai közlekedési szolgáltatók számára is reálisan bevezethetők, akár nagyobb léptékben is. A munka során alkalmazott esővíz-hasznosítási rendszerek, a mosóvizek visszaforgatása, valamint a mosási ciklusok tudatos átalakítása együttesen eredményezte azt, hogy az érintett telephelyeken az édesvíz-felhasználás mértéke több mint 70%-kal csökkent. Ezzel évente több mint 20 millió liter, a teljes három éves időszakra vetítve pedig mintegy 62 millió liter vizet sikerült megspórolni, ami 24 olimpiai méretű medencének felel meg. A projekt során elért eredmények telephelyenként eltérő mértékűek voltak, ugyanakkor minden vizsgált helyszínen – köztük a budapesti Andor utcai garázsban is – érezhető környezeti előnyökkel jártak. A Magyarországon ez a mérések szerint éves szinten több mint 6000 m³ víz és 380 MWh energia megtakarítását, valamint 74 tonna CO₂-egyenértékű károsanyag-kibocsátás elkerülését jelentette. Az olasz, horvát és magyar pilothelyszínek összehasonlítása alapján az átlagos édesvíz-megtakarítás 73,41% volt, megerősítve, hogy a LIFEH2OBus keretében alkalmazott technológiai megoldások eltérő üzemeltetési környezetben is megbízhatóan és skálázható módon működtethetők.

A program egyik kulcseleme az üzemeltetési folyamatok digitalizációja volt, amelyet az olasz informatikai partner, a Pluservice által fejlesztett és a telephelyek sajátosságaihoz igazított Intelligent Garage Management rendszer tett lehetővé, biztosítva a vízfelhasználás, a mosási folyamatok és a kapcsolódó üzemeltetési paraméterek folyamatos, központi felületen történő nyomon követését. Ez a vízfogyasztás pontosabb mérését is lehetővé tette amellett, hogy adatvezérelt döntéshozatalt is biztosított a napi működés során, ami a vízmegtakarításon túl az üzemeltetés hatékonyságára is érezhető hatást gyakorolt. A projekt eredményeinek értékelését a világ akadémiai rangsora szerint Olaszország és Dél-Európa legrangosabb egyeteme, a római La Sapienza Egyetem végezte, amely a bevezetett megoldásokat környezeti, gazdasági és működési szempontból egyaránt elemezte. Az elkészített összehasonlító értékelési mátrix nemcsak a költség- és megtakarítási oldalakat vette számba, hanem rávilágított az egyes megoldások alkalmazhatósági korlátaira és kockázataira is. Ez a megközelítés különösen fontos abból a szempontból, hogy az eredmények ne kizárólag egy adott vállalat vagy telephely viszonyai között legyenek értelmezhetők, hanem más európai közlekedési társaságok számára is adaptálható tapasztalatokat kínáljanak. Ebben a kontextusban a LIFEH2OBus projekt illeszkedik a LIFE program célrendszeréhez is, amely nem egyedi pilot megoldásokat kíván támogatni, hanem olyan módszertanok és gyakorlatok kialakítását ösztönzi, amelyek hosszabb távon és szélesebb körben is hozzájárulhatnak a közösségi közlekedés környezeti terhelésének csökkentéséhez.

Fotók: LIFEH2OBus

4 kép -