Szupertrolik Gdyniában

A napokban kollégánk az észak-lengyelországi Gdyniában járt, ahol néhány fotó erejéig sikerült elcsípnie a kikötőváros csak szupertrolibuszként emlegetett Solaris Trollino 12-eseit. Ránézésre a trolibuszokon nincs semmi különleges, azt gondolhatnánk, hogy csupán egy önjáró troli, Budapesten is közlekedik ilyen. Viszont a járművek nem mindennapi műszaki és jogszabályi hátterére való tekintettel mégis mindenképpen érdemes pár szót szólni a kocsikról, a látszat ellenére ugyanis ezek nem trolibuszok, hanem gyakorlatilag akkumulátoros Solaris Urbinók kétpólusú áramszedővel felszerelve.

A típusból jelenleg 12 példány üzemel Lengyelországban, hat közülük Gdyniában, a maradék hat kocsi pedig Tychy városában. A gdyniai példányok 2020 őszén álltak forgalomba a város 32-es jelzésű viszonylatán, beszerzésük akkori árfolyamon átszámítva nettó 1,26 milliárd forintból valósult meg a lengyel nemzeti Gepard kormányprogram keretében, vagyis a járművek darabonként jóval többe kerültek egy hagyományos töltésű akkumulátoros villanybusznál.

A járművek különlegessége, hogy bennük a Solaris két tisztán elektromos hajtású modelljének, a Solaris Urbino Electric akkumulátoros villanybusz, valamint a Solaris Trollino trolibusz egyes műszaki megoldásait kombinálták, mi több, Lengyelországban autóbuszként és trolibuszként is egyaránt homologizálták őket.

A koncepció szinte ugyanaz, mint a Prágában forgalomba helyezett 14 darab Škoda E’City esetében, előnyük viszont, hogy a csehek villanybuszaival szemben az energiatárolóik akár menet közben is tölthetők a felsővezetékről a kétpólusú trolibusz áramszedőknek köszönhetően.

A Solaris Trollino 12 Electric tehát valójában egy dinamikus töltésű Solaris Urbino Electric akkumulátoros autóbusz, amelybe egy 87 kWh kapacitású, gyakori töltést-kisütést jól tűrő, a Toshibától származó lítium-titanát-oxid (LTO) akkumulátorcsomag került. Ennek köszönhetően a járművek egy normál önjáró trolibuszhoz képest háromszor-négyszer akkora távot tudnak megtenni a felsővezetékes szakaszokon kívül, a gyártó szerint akár 50-60 kilométert is. A Solaris villanybuszai alapesetben a járműtelepen végzett konnektoros (plug-in) töltési metódus mellett pantográfos rendszerű gyorstöltővel érhetők el, a Trollino Electric viszont a buszra felszerelt kétpólusú áramszedőknek köszönhetően a meglévő trolibusz infrastruktúra felsővezetékéből képes áramhoz juttatni a fedélzeti, galvanikusan leválasztott töltőberendezését.

A hagyományos trolibuszoknál, mivel a gumikerekeik miatt nincsenek leföldelve, a testkötéses áramütések kivédésére alapesetben kettős szigetelést alkalmaznak, azaz a szigetelt nagyfeszültségű elektromos berendezéseket olyan zárt ládatérbe, általában a hajtáskonténerbe integrálva helyezik el, amely maga is el van szigetelve a karosszériától. A jármű szigetelési állapotát eközben egy  állandó üzemű szigetelésvizsgáló berendezés ellenőrzi és figyeli, ami rendellenesség (meghibásodás, vízbetörés stb.) esetén akusztikusan és vizuálisan jelez a járművezetőnek. Mivel a Solaris szupertrolibusza a Solaris Urbino Electric hajtásrendszerét hasznosítja, nem rendelkezik kettős szigeteléssel, ezért a biztonságról másképp kellett gondoskodni. A jármű meghajtását szolgáló átalakító mellett egy, a Medcomtól származó, 455 kg tömegű DC/DC átalakító is található a busz tetején, ami galvanikusan választja el egymástól a felsővezetéket és a jármű fedélzeti rendszerét. A konverterben az elektromos energia átvitele elektromágneses indukció útján történik, így nincs közvetlen kapcsolat a fizikai vezetők között.

Fontos megemlíteni, hogy ennek a megoldásnak egyelőre az egyetlen igazi előnye a felsővezetékről való töltés lehetőségén kívül, hogy jóval nagyobb autonómiát kínál egy hagyományos önjáró trolibusznál. Egy ilyen jármű ugyanakkor a beépített nagyobb akkuállomány és az árban és tömegben egyaránt súlyos DC/DC átalakító miatt 50-60%-al többe kerül. Emellett a járművek tervezett időtartama alatt legalább egyszer az akkumulátorcsomagot is cserélni kell, ami kétszer olyan költséges, mintha csak egy kisebb akkupakkal szerelt önjáró trolibuszról lenne szó.

Fotók: Garamvölgyi Gergő