Eclipse története: avagy a kutya, aki önállóan megoldotta a buszozást

Talán már sokan hallottak Eclipse-ről, a seattle-i masztiff-labrador keverék kutyalányról, aki olyannyira önállósította magát, hogy éveken keresztül egyedül utazott a kedvenc parkjába, majd miután kifutkározta magát, haza is buszozott, ahol már mindig várta a vacsorája. A talpig fekete négylábút olyannyira megszerették a város lakói, hogy az egyesült államokbeli nagyváros ikonjává, illetve a helyi közlekedésszervező vállalat, a King County Metro „márkanagykövetévé” vált. Bár Eclipse ma már nem lehet közöttünk és az örök vadászmezőkön futkorászik, mégis évindítóként szívesen teszünk róla említést, hogy megmutassuk, milyen csodálatos teremtmények is az állatok. Lássuk tehát az utazó kutya történetét.

Egy átlagos amerikai napot írunk 2015-ben, amikor Eclipse, az akkor 3 éves masztiff-labrador keverék lány elindult gazdájával a közeli, jól megszokott Belltown kutyaparkba. Gazdájával, Jeff Younggal hetente 2-3 alkalommal jártak ide futkározni és labdázni, az utat pedig mindig busszal tették meg. Így történt, vagyis történt volna ez azon a reggelen is, amikor az autóbuszuk megérkezett a házuk előtti megállóba, azonban gazdija, Jeff, későn nyomta el a cigarettáját. Eclipse viszont nem akarta lekésni a buszt, nehogy elkéssen a játszótársaitól és míg a gazdi nem figyelt, ő fel is huppant a buszra. Így történt meg az a nem mindennapi eset, hogy egy átlagosnak vélt kutya buszra szállt, gazdája pedig a megállóban maradt. Jeff nem volt rest utánamenni a következő busszal, hogy megtalálja négylábú társát, azonban nem kellett sokat keresgélnie, ugyanis az eredeti úti céljuknál, a Beltown parkban meg is találta őt, aki már vidáman futkározott. Ekkor jött a felfedezés: Eclipse annyiszor utazott már együtt gazdájával, hogy már önállóan is tudja, hol kell leszállnia a buszról.

Eclipse úton a kedvenc parkja felé, nyakörvén az éves bérletével (Kép forrása: rover.com)

Ezt követően Eclipse többször is türelmetlenül faképnél hagyta gazdáját, hogy hamarabb érhessen kedvenc parkjába. Tekintve, hogy törzsutas volt, így az autóbuszvezetők is jól ismerték őt és az első pár önálló utazása során vigyázó szemekkel figyelték útját. A négylábút nem kellett azonban félteni: minden alkalommal pontosan tudta, hogy hol is kell leszállnia. Ezt követően gazdája már úgy gondolta, hogy igazából Eclipse-nek nincs is szüksége rá, hisz önállóan is megoldja a délutáni találkozót négylábú barátaival. Mivel azonban a kutyák Seattle-ben sem utazhatnak ingyen, ezért vásárolt neki egy éves bérletet, melyet a – később ikonikussá váló – piros hámjához rögzített. Így indult tehát a kutyalány a parkba játszani, immár tervezetten egyedül.

Az utasok és az autóbuszvezetők hamar megszokták a nem mindennapi utastársuk jelenlétét, aki ha tudott, elfoglalt egy ülőhelyet és vidáman nézett ki az ablakon. Természetesen ha kellett, a barátkozásnak sem mondott ellen: szívesen ült szorosan emberek mellé, akiktől nem vetett meg egy kis simogatást sem. Hamar híre is ment a nagyvárosban, és Eclipse „médiakarrierje” szárnyalni kezdett: az országos és a helyi lapok, televíziók a nyomában voltak, mindenki meg akarta ismerni a nem mindennapi utast. Kérdezték Eclipse-ről az utasokat is, egy hölgy szimplán csak ennyit mondott:

Ő mindenkit boldoggá tesz! Csak nézd: lehet nem szeretni ezt az arcot?

– mutatva mindeközben a büszkén mellette ülő négylábú hírességre.

Nem gondolta ezt másképp a helyi közlekedésszervező vállalat, a King County Metro sem, sőt, a vállalat kommunikációjában Eclipse igazi márkanagykövetté vált és amellett, hogy mentességet kapott az utazási feltételek azon pontja alól, hogy kutya csak kísérővel utazhat, rendszeresen számoltak be az utazásairól is, sőt, még egy zenés kisfilmet is alkottak róla:

A kutyának saját Facebook-oldala is lett, ahova utastársai rendszeresen töltöttek fel képeket, illetve beszámolókat a vele történt közös utazásaikról. A négylábú celeb életét pedig több, mint 100 ezer ember követte a közösségi oldalon. Hihetnénk, hogy egy egyszerű kutya ennél többet már nem is érhet el életében, de ha ezt gondoljuk, tévedünk! Hisz nem volt elég a sok szeretet és rajongás, amit az utastársaitól kap, a rendszeres szereplés a helyi közlekedési vállalat felületein, avagy az országos médiában, Eclipse sztorija más dimenziókba is lépett:

2016. október 11-én Dorothy Hinshaw Patent és Jeffrey Young egy 40 oldalas könyvet is megjelentetett a kutya életéről, „Kutya a fedélzeten, igaz története Eclipse-nek, az utazó kutyának” címmel.

2015-től kezdve 7 éven át volt a város ikonikus figurája, rendszeres utazója a városnak: Eclipse nem létezett utazás nélkül, Seattle tömegközlekedése pedig nem létezett Eclipse nélkül. Egyszer azonban minden jónak vége szakad, sajnos nem volt ez másképp Eclipse történetével sem. 2022 októberében a kutyalány egészsége leromlott, majd október 13-án rákot diagnosztizáltak nála. A betegség nem is hagyott neki sok időt, ugyanis két nappal később, október 15-én álmában végső búcsút vett világunktól. A város azonban nem felejtette őt el és számos szervezet tisztelgett emléke előtt.

A King County Metro az ikonikus törzsutasuk elvesztése után az alábbi sorokkal vett végső búcsút tőle:

Eclipse egy szuper édes, világhírű buszos kutya volt, és igazi seattle-i ikon. Mindenkinek örömet és boldogságot okoztál, és megmutattad, hogy a jó kutyák a buszra valók.

Ezzel a cikkel tisztelgünk mi is emléke előtt és kérjük, hogy szeressétek Ti is annyira az állatokat, mint amennyire Eclipse szerette a buszozást!