Várostervezési díjat nyert Aalborg önfinanszírozó BRT-vonala

A dániai Aalborg önkormányzata nemrégiben elnyerte a rangos dán Byplanprisen 2025 városfejlesztési díjat, amelyet az Arkitektforeningen (Dán Építész Szövetség) és a Dansk Byplanlaboratorium (Dán Várostervezési Intézet) ítél oda immár három évtizede azoknak a projekteknek, amelyek kiemelkedő példát mutatnak a várostervezés, a közlekedés és a fenntartható városfejlesztés integrált megközelítésében. A 19 jelölt közül a zsűri idén az Aalborg Plusbus projektet választotta győztesnek – azt az elektromos, nagy kapacitású BRT-rendszert, amely a politikai okokból leállított könnyűvasúti terv „B-opciójaként” indult, ám mára Dánia egyik legmodernebb és legsikeresebb közösségi közlekedési beruházásává vált.

Aalborg az aarhusi és odensei mintát követve eredetileg könnyűvasúti hálózatot tervezett kiépíteni. A projekt előkészítése már zajlott, amikor a 2015-ös kormányváltás után a dán állam megszüntette a beruházáshoz szükséges támogatást. Bár a villamosvonalról így le kellett mondani, az állami finanszírozás nem tűnt el teljesen. Az önkormányzat végül egy jóval kedvezőbb költségű, de ambiciózus alternatívát valósíthatott meg – egy BRT-rendszert, amely a „gumikeréken futó villamos” funkcionalitását kínálja. A Plusbus koncepciója rövid időn belül széles körű szakmai és politikai támogatást kapott, így a projekt 570 millió dán korona értékű beruházásként valósulhatott meg. A finanszírozási szerkezet három szereplő között oszlott meg: Aalborg önkormányzata 305 millió koronával, a dán állam 250 millióval, a régió pedig további 15 millióval járult hozzá a megvalósításhoz.

Aalborg, Dánia negyedik legnagyobb városaként – mintegy 120 ezer lakossal – 2023-ban indította el a Plusbust, amely az ország első, teljes értékű BRT-rendszere. A település dinamikus növekedése – évi mintegy 1600 fővel – az azt megelőző években számottevően megemelte a városi mobilitási igényeket. A helyi hatásvizsgálatok azt mutatták, hogy amennyiben az új lakók a korábbi közlekedési mintákat követik, a napi szinten megtett autókilométerek száma akár 400 ezerrel is növekedhetett volna, ami a mintegy 79%-os autóhasználati arány mellett hosszú távon fenntarthatatlan forgalmi terhelést eredményezett volna. A városvezetés erre reagálva egy olyan nagy kapacitású, gyors és megbízható, kötöttpálya-jellegű rendszer létrehozása mellett döntött, amely valós alternatívát kínál az egyéni közlekedéssel szemben. Ennek a stratégiai megközelítésnek lett kézzelfogható eredménye a Plusbus, amely ma Aalborg új, meghatározó közlekedési gerincét alkotja.

A Plusbus  12 kilométer hosszan köti össze a Vestbyen térségét a keleti egyetemi és kórházi zónákkal, így az Universitetsområdet és a Hospitalsbyen környékével. A vonalon 22 állomás épült, a buszok pedig nagyrészt saját, dedikált buszsávokon közlekedhetnek, amelyeket jelzőlámpa-prioritás egészít ki. Ennek köszönhetően a járatok elkerülik a forgalmi torlódásokat, és kiszámítható, gyors kapcsolatot biztosítanak Aalborg két fő vasútállomása, a belváros és a nagy egyetemi központok között. A szolgáltatás csúcsidőben 7,5 perces, más időszakokban 15 perces követést kínál.

A vonalat 14 darab, 25,7 méter hosszú, tisztán elektromos hajtású, duplacsuklós Solaris Urbino 24 járművek szolgálják ki, amelyek 153 utas befogadására alkalmasak, ebből 49 ülőhelyet kínálva. Az egy normál szóló busznál kétszer hosszabb járművek nagy kapacitású, 700 kWh-s akkumulátorcsomaggal működnek, amely biztosítja a szükséges hatótávot a folyamatos, zéró emissziós üzemhez. A jelentős kapacitásnövekedés különösen fontos volt, hiszen a város és az egyetemi negyed közötti hagyományos buszvonalak évek óta zsúfoltsággal küzdöttek, különösen a reggeli csúcsidőszakban.

A Plusbus ugyan a korábbi 2-es városi vonal útvonalát váltotta fel, ám a projekt messze túlmutatott egy egyszerű járműcserén. A rendszer kiépítésével új buszsávok létesültek, a megállókat teljesen újratervezték, több csomópontot átalakítottak, közlekedési korlátozásokat vezettek be, és számos új, minőségi közterület jött létre. Mindez együtt olyan integrált közlekedési és városfejlesztési rendszert eredményezett, amely hosszú távon képes kezelni Aalborg növekedését, és fenntartható alternatívát kínál a gépjárműforgalommal szemben.

A BRT-vonal kiépítése Aalborgban ugyanakkor nem csupán közlekedésfejlesztési beruházásként valósult meg. A projekt tervezői kezdettől fogva olyan városi környezet kialakítására törekedtek, amelyben a gyors, megbízható közösségi közlekedés és a minőségi közterek egymást erősítik. A vonal mentén tudatosan hoztak létre kisebb városi „zsebeket”, olyan új tereket és átmeneti zónákat, amelyek nemcsak a közlekedést teszik gördülékenyebbé, hanem javítják a környék használhatóságát és általános városi élményét is. A cél egy olyan, kelet–nyugati irányú mobilitási tengely kialakítása volt, amely a közlekedés biztosítása mellett a városszövet minőségi megújulását is szolgálja.

Az új infrastruktúra hatása ugyanakkor nem korlátozódik a Plusbus-vonalra, a kiépített buszsávok és a csomóponti módosítások a teljes helyi közlekedési rendszer hatékonyságát és környezeti teljesítményét is javítják. Több városi viszonylaton csökkentek a menetidők, kiszámíthatóbbá vált a közlekedés, és a hálózat egésze használja a BRT számára kialakított forgalmi előnyöket. Ezzel párhuzamosan Aalborg helyi vonalait már teljes egészében elektromos járművek szolgálják ki; az üzemeltető Tide Bus 122 darabos flottája évente mintegy 8,7 millió hasznos kocsikilométert teljesít.

A rendszer az indulása óta a vártnál jóval gyorsabban növekvő utasforgalmat generált. 2025 februárjának végén egyetlen napon több mint 16 ezer utazást regisztráltak, őszre pedig hétköznaponként 14–15,5 ezer utas használta a vonalat. A heti csúcsforgalom elérte a 85 ezer utast, 2024-ben pedig mintegy 3,8 millió jegyet értékesítettek. A növekedési ütem alapján 2025-ben év végére már közel öt millió utazást bonyolíthat le a rendszer.

A folyamatosan emelkedő igények ugyanakkor új kihívásokat is teremtenek. A reggeli és délutáni csúcsidőszakokban már most jelentős zsúfoltság tapasztalható, a rendelkezésre álló kapacitás pedig több időszakban a határán mozog. Ennek kezelésére Aalborg további két Solaris Urbino 24 electric beszerzéséről döntött, így 2026 nyarától a vonalon már 16 duplacsuklós elektromos busz lesz forgalomban.

A BRT-vonal pénzügyi teljesítménye ugyanolyan pozitív meglepetést okozott, mint az utasszámok alakulása. A rendszer már az első teljes évben 95%-os önfinanszírozási arányt ért el, vagyis a működési költségek túlnyomó részét a jegybevételek fedezték. Ilyen magas hatékonyság a dán és tágabb értelemben vett skandináv városi közlekedésben kifejezetten ritka; a térségben gyakorlatilag csak a koppenhágai metró képes hasonló arányt produkálni. A kiemelkedő eredmény elsősorban a gyorsan növekvő utasforgalomnak köszönhető, amely a Plusbust gyakorlatilag majdnem önfenntartóvá teszi, és egyben erősen alátámasztja a BRT-modell létjogosultságát Aalborgban.

A Byplanprisen 2025 odaítélésének indoklása szerint a Plusbus egyértelműen bizonyítja, hogy a közösségi közlekedés fejlesztése képes teljes városrészek megújítására, és a mobilitás városformáló ereje akkor érvényesül igazán, ha azt tudatos várostervezési stratégiával kapcsolják össze. A projekt azt is szemléletesen mutatja, hogy egy jól előkészített, költséghatékonyabb megoldás – jelen esetben a BRT-rendszer – bizonyos körülmények között ugyanolyan eredményesen képes kiváltani egy jóval drágább vasúti beruházást. Aalborg számára mindez nem egyedülálló siker: a város ezt megelőzően már 2006-ban, 2016-ban és 2019-ben is elnyerte a Byplanprisen díjat különböző városfejlesztési programokért, így a Plusbus-projekt újabb állomása annak a következetes, hosszú távú szemléletnek, amely az elmúlt két évtizedben meghatározta a település urbanisztikai fejlődését.

10 kép -