Tavaly minden második újonnan forgalomba helyezett városi busz zéró emissziós volt az EU piacán

Az európai városi közlekedés gyors ütemű átalakuláson megy keresztül, amelynek középpontjában – elsősorban az Európai Unió erőfeszítéseinek köszönhetően – a zéró emissziós autóbuszok térnyerése áll. A Transport & Environment jelentése szerint 2024-ben az Európai Unióban üzembe helyezett új városi autóbuszok 49%-a már zéró emissziós volt, ami egyértelműen jelzi a fosszilis tüzelőanyagoktól való elmozdulás tendenciáját és a fenntartható közlekedési megoldások megállíthatatlannak tűnő terjedését.

Az elektromos autóbuszok térnyerését jól mutatja az elmúlt öt év statisztikai összehasonlítása. 2019-ben az EU 27 tagállamának átlagában az új városi buszok mindössze 12%-a volt elektromos, míg a hibrid hajtásláncú járművek aránya 14%-ot, a földgázüzemű autóbuszoké pedig 19%-ot tett ki. A piacot akkor még egyértelműen a dízelüzemű buszok uralták, amelyek az új eladások 55%-át adták.

2024-re a legnagyobb visszaesést a hagyományos dízelmeghajtás szenvedte el, amelynek piaci részesedése mindössze 21%-ra csökkent a városi szegmensben. Ezzel párhuzamosan az akkumulátoros elektromos buszok aránya közel négyszeresére nőtt, elérve a 46%-ot. A zéró emissziós kategóriába tartozó járművek összességében 49%-ot tettek ki, ami jól jelzi az elektromobilitás gyors térnyerését.

Az elektromos hajtású járművek elterjedése különösen figyelemre méltó, hiszen 2023-ban az akkumulátoros elektromos buszok értékesítése első alkalommal haladta meg a dízelüzemű járművekét, elérve a 36%-os piaci részesedést. 2024-ben ez az arány tovább emelkedett, és az új városi buszok immár 46%-a tisztán elektromos meghajtású volt. A jelentős növekedés hátterében a jelentést készítő szervezet szerint az uniós szintű szabályozások szigorítása, valamint a városi önkormányzatok fenntartható közlekedési stratégiái állnak.

A réspiaci szereplőként pozicionált hidrogén üzemanyagcellás buszok elterjedése szintén figyelmet érdemel, mivel 2024-ben ezen járművek piaci részesedése megduplázódott, elérve a 3%-ot. 2024-ben összesen 378 darab új üzemanyagcellás buszt állítottak forgalomba az európai üzemeltetők, ami 82%-os emelkedést jelent 2023-hoz képest. A legnagyobb növekedést Németország, Spanyolország, Lengyelország, Olaszország és az Egyesült Királyság produkálta. A hidrogénalapú technológia fejlődése és az üzemanyagcellás hajtásláncok költséghatékonyságának javulása arra utal, hogy a következő években ez az alternatíva tovább erősödhet, különösen hosszabb hatótávot igénylő üzemeltetési környezetekben.

A hibrid és földgázüzemű autóbuszok piaci részesedése ezzel szemben csökkenő tendenciát mutat. A hibrid hajtásláncú járművek 2024-ben az új városi buszok mindössze 16%-át tették ki, míg a földgázüzemű buszok stagnáltak 14%-os piaci részesedés mellett. Ez arra utal, hogy a közlekedési ágazat hosszú távon egyértelműen a teljesen zéró emissziós megoldások felé mozdul el, míg a korábban átmeneti technológiának tekintett hibrid és földgázüzemű hajtásláncok fokozatosan kiszorulnak a piacról.

Országos szinten jelentős eltérések figyelhetők meg az átállás ütemében. Hollandia, Finnország és Izland 2024-ben teljes mértékben áttért az akkumulátoros elektromos városi buszok használatára, míg a nagyobb piacok közül Spanyolország 57%-os, az Egyesült Királyság pedig 56%-os zéró emissziós részesedést ért el, ezzel 2024-ben a szigetország lett Európa legnagyobb elektromos buszpiaca, egyetlen más európai országban sem regisztráltak annyi új elektromos buszt, mint ott. A hosszabb távú trendek vizsgálata szintén érdekes eredményeket mutat: 2021 óta Hollandiában az újonnan forgalomba helyezett városi autóbuszok kevesebb mint 1%-a dízelüzemű, míg Bulgáriában, Romániában és Görögországban az új buszok mintegy kétharmada akkumulátoros elektromos meghajtású.

A régiós különbségek ugyanakkor jelentősek. Hat ország – Ausztria, Csehország, Magyarország, Észtország, Szlovákia és Horvátország – az európai átlagnál jóval lassabb ütemben tér át a zéró emissziós autóbuszokra. Ennek hátterében a finanszírozási korlátok, az infrastruktúra hiányosságai, valamint a hagyományos belső égésű motorral szerelt járművek továbbra is jelentős piaci jelenléte állhat. Hazánk 2021-ben került be a statisztikába, akkor a középmezőny alján álltunk 6%-kal. 2022-ben ez az arány 10%-ra nőtt, 2023-ban pedig 11%-ot ért el. 2024-re azonban jelentős visszaesés következett be, az arány 4%-ra csökkent, amivel Magyarország az utolsó előtti helyre szorult a listán.

A jelenlegi növekedési ütem alapján a szakértők arra számítanak, hogy 2027-re az új városi buszok 100%-a zéró emissziós lehet az EU-ban. A technológiai fejlődés, a szabályozói környezet további szigorítása, valamint az üzemeltetők növekvő környezeti tudatossága együttesen járulhat hozzá a teljes átállás megvalósulásához.