Súlyos és szokatlan baleset Lübeckben: társasház falának ütközött egy elektromos busz

Súlyos és szokatlan baleset történt csütörtök reggel Németországban, Lübeckben, ahol egy menetrend szerint közlekedő Mercedes-Benz eCitaro G csuklós elektromos autóbusz egy többlakásos társasház homlokzatának ütközött. A rendőrség közlése szerint a jármű vezetője éppen a végállomási fordulóhurok elhagyására készült, amikor ismeretlen okból elvesztette uralmát a busz felett, és a szemközti épületnek csapódott.

A rendelkezésre álló adatok szerint a baleset idején tíz ember tartózkodott a járművön, közülük kilencen – köztük a 37 éves buszvezető – könnyebb sérüléseket szenvedtek. Őket a helyszíni ellátást követően kórházba szállították. A társasházban összesen kilencen tartózkodtak, közülük hárman a közvetlenül érintett földszinti lakásban voltak, azonban egyikük sem sérült meg.

Az ütközés ereje következtében a ház külső fala átszakadt, ezért a tűzoltóság és a műszaki mentőszolgálat ideiglenesen megerősítette a szerkezetet. A busz a helyszínen üzemképtelenné vált, és műszaki mentést követően elszállították. A keletkezett kár mértéke egyelőre nem ismert.

A járművezető elmondása szerint a villanybusz ismeretlen okból olyan erősen gyorsult fel, hogy elvesztette felette az uralmat, áthajtott egy közlekedési táblán, majd a szemközti épület falának ütközött. A baleset pontos körülményeit, valamint a gyorsulás okát – vagyis hogy valóban így történt-e – közlekedésbiztonsági szakértő bevonásával vizsgálják.

Az eset azért különösen figyelemre méltó, mert a Mercedes-Benz eCitaro G – akárcsak minden elektromos autóbusz – a fogyasztás optimalizálása és az utasok testi épségének megóvása érdekében gyorsításszabályozással rendelkezik. Ez a rendszer biztosítja, hogy teljes gázadás mellett a jármű minden körülmény között – akár üresen, akár teljes utasterheléssel, sík úton vagy emelkedőn – azonos dinamikával gyorsuljon ki.

A villanymotor ugyanis azonnal képes lenne a teljes nyomatékát leadni, ami hirtelen előrelendíthetné a járművet. Ez kényelmetlen, sőt, veszélyes lehet az állva utazókra, és a hajtáslánc, valamint a futómű alkatrészeit is jobban terhelné. A hajtásvezérlő szoftver ezért mesterségesen korlátozza a maximális gyorsulást, előre beállított gyorsulási görbét alkalmazva, a nyomatékot fokozatosan felépítve.

A megoldás lényege, hogy a menetpedál állása nem közvetlenül a hajtómotor maximális nyomatékát adja ki, hanem egy előre meghatározott, simított karakterisztika szerint szabályozza a nyomatékleadást. Alacsony sebességnél és nagy pedálállásnál is korlátozható a nyomaték annak érdekében, hogy a jármű ne rántsa meg az utasokat, és ne forogjanak el a hajtott kerekek. Városi villanybuszoknál a maximális gyorsulás jellemzően 1,0–1,2 m/s², függetlenül a motor elméleti képességeitől. Egyes rendszerek a jármű aktuális tömegét is figyelembe veszik, és ahhoz igazítják a gyorsulási görbét, így az utasok minden helyzetben hasonló menetdinamikát tapasztalnak.

A 1,0–1,2 m/s² gyorsulás egy jól karbantartott városi dízelbusz átlagos értékével egyezik meg, ugyanakkor az elektromos hajtás folyamatos, váltásmentes karaktere miatt a gyorsulás egyenletesebbnek és sokszor erőteljesebbnek érződik, különösen az indulás első méterein. Míg a dízelbuszoknál a nyomaték felépülése fokozatosabb, a sebességváltásoknál rövid megtorpanások tapasztalhatók – ezért az utas a gyorsulást „szakaszosnak” érzékeli –, addig az elektromos buszoknál a villanymotor azonnali nyomatékát a vezérlés kisimítja, így a gyorsulás folyamatos, „egyenes vonalú” érzetet ad, váltási szünet és fordulatszám-épülés nélkül.

Jelenleg nem bizonyított, hogy a jármű a beállított gyorsulási határértéket meghaladta volna, és az sem, hogy a balesetet emberi hiba okozta. A körülményeket közlekedésbiztonsági szakértői vizsgálat tisztázza, a rendőrség pedig gondatlanságból elkövetett testi sértés gyanújával folytat eljárást az ügyben.

Fotók: Holger Kröger

5 kép -