Száz éve szól a svájci postabuszok ikonikus kürtje

A „Du-Da-Do” háromszólamú kürt immár egy évszázada szól a svájci postabuszok aljáról. Svájcban szinte minden gyermek ismeri ezt a jellegzetes hangot, amely összefonódott a hegyi kirándulások és iskolai utak emlékével.

A PostAuto háromszólamú kürtje Svájc akusztikus kulturális örökségének egyik fontos eleme. A sárga szín mellett ez az, ami leginkább jellemzi a PostAuto márkát. A „Du-Da-Do” hangot mindenki a kanyargós hegyi utakon közlekedő postabuszokhoz köti, és bárhol is hallják, a svájci utazók azonnal a postabuszokra és a svájci hegyekre gondolnak.

A postakürtöket már a lovaskocsis szolgáltatások idején is használták. A kocsisok ezekkel a kürtökkel jelezték, hogy mikor érkeznek vagy indulnak. A postakürt használata művészetnek számított, és dallamai a 16-18. században, a barokk korszak idején, a zenében is megjelentek, később viszont a zenei hatás hatott vissza a postakürtökre. A PostAuto buszok kürtjének háromszólamú motívuma Rossini híres Tell Vilmos operája nyitányának egy részletéből ered, és a kürt az A-dúr Cisz, E és A hangján szólal meg. Ez a dallam 1924 óta változatlan, és még ma is a postabuszok aljára szerelt három fémkürt adja ki ezt az ikonikus hangot.

Az első háromszólamú kürtöket 1919-ben szerelték fel, amikor elindult a motorizált „Alpenpost” szolgáltatás. Akkoriban a hegyi utak nemcsak a postabuszok, hanem más közlekedők útvonalai is voltak, és gyakoriak voltak a balesetek. Ezért a Svájci Posta úgy döntött, hogy a gépkocsivezetőinek egy jól hallható kürttel kell figyelmeztetniük a többi közlekedőt a hegyi kanyarban érkező szembejövő forgalomra. Kezdetben kézi működtetésű kürtöket használtak, azonban ezek nem voltak elég hangosak, ezért a posta a párizsi székhelyű Cicca céget bízta meg azzal, hogy egy elektromos kompresszorral működtetett háromszólamú kürtöt fejlesszen ki. Az első ilyen kürt 1924-ben került használatba, és azóta is része a buszok felszereltségének. A második világháború azonban meghiúsította a Cicca kürtök Franciaországból történő importját, így ezután három svájci gyártó kapott kürtgyártási engedélyt a Svájci Postától. Napjainkban már csak a Moser-Baer cég rendelkezik ilyen jogosultsággal.

A kürtöt elsősorban olyan hegyi útvonalakon használják, amelyeket sárga kürt ikon jelöl kék háttér előtt. A kürt használata törvényileg szabályozott, így a 120 decibeles jelzést a PostAuto gépkocsivezetői, néhány különleges alkalmat leszámítva, csak a 120 kijelölt hegyi útvonalon szólaltatják meg.

A háromszólamú kürt a PostAuto 2300 busza közül csak körülbelül 700-on található meg. A kürtök tartós, kézzel gyártott eszközök, rézből és alumíniumból készülnek, s mivel nikkel bevonatúak ellenálnak az időjárás viszontagságainak is. Évente legfeljebb 30 új kürtre van szükség, a használatban lévőket pedig évente ellenőrzik és újrahangolják őket. Ha a PostAutónál egy busz eléri szolgálati idejének végét, a társaság leszereli a kürtöt a selejtezett járműről, mivel a háromszólamú kürt egy olyan védett márka, amelyet csak a postabuszokban lehet használni.