Choose language
Török és kínai import nyomán változatlanul negatív az EU buszkereskedelmi mérlege

Török és kínai import nyomán változatlanul negatív az EU buszkereskedelmi mérlege

Facebook

Bár az európai buszexport az idei év első hat hónapjában némi élénkülést mutatott a tavalyi mélypont után, az EU buszkereskedelmi mérlege továbbra is jelentős hiányt jelez. Az ACEA friss adatai szerint a buszimport értéke 2025 első felében 1,7 milliárd euróra emelkedett (+21,6%), míg az export 432 millió eurót tett ki (+35,4%). A deficit így meghaladta az 1,27 milliárd eurót, ami 17,6%-os romlást jelent az előző évhez képest.

Az EU buszimportját három ország uralja. Törökország áll az élen 66,8%-os részesedéssel, ami 1,1 milliárd euró értékű szállítást jelentett 2025 első felében. A második helyen Kína áll 23,8%-kal (405 millió euró), a harmadik pedig Marokkó 2,3%-kal (40 millió euró).

A török dominancia mögött ugyanakkor nem kizárólag a helyi gyártók – például a Karsan, az Otokar, a Temsa vagy az Isuzu – állnak. Az olyan európai nagyvállalatok, mint a Daimler Buses és a MAN Truck & Bus, szintén jelentős termelőkapacitást működtetnek az országban, így a statisztikákban ezek a buszok is török importként jelennek meg.

A Daimler Buses Isztambul melletti üzemében készül többek között a Conecto család, az Intouro és a Tourismo helyközi és távolsági típusok, valamint a Travego luxus turistabusz a török és közel-keleti piacokra. Innen kerül ki továbbá a tengerentúli piacokra szánt Tourrider széria, illetve a Setra kínálatából az alacsony belépésű MultiClass sorozat egyes tagjai is.

Az MAN pedig ankarai gyárában gyártja teljes helyközi és távolsági kínálatát. Itt készülnek a Neoplan Cityliner, Skyliner és Tourliner típusok, valamint az MAN Lion’s Coach, Lion’s Intercity és Lion’s Intercity LE modellek. Emellett az üzem fontos szerepet játszik a Lion’s City városi autóbuszcsalád belső égésű motorral szerelt változatainak gyártásában is. Utóbbiak közül elsősorban azokat a megrendeléseket teljesítik Ankarából, amelyeket a lengyelországi starachowicei üzem kapacitáskorlátai miatt nem tudna kiszolgálni a vállalat.

A kínai jelenlét a statisztikai számoknál valójában erősebb. Bár a hivatalos adatokban csak a közvetlenül Kínából importált járművek jelennek meg, a kínai gyártók tényleges piaci súlya ennél nagyobb. Ennek oka, hogy a BYD Magyarországon is gyárt, így az innen származó autóbuszok már EU-n belüli terméknek számítanak, és nem növelik az importadatokat.

Az európai piacon egyre hangsúlyosabb a BYD és a Yutong jelenléte, kiegészülve az olyan gyártókéval, mint az Ebusco, amely ugyan holland márka, de a buszait Kínában gyártatja. Emellett az elmúlt években „gombamód” kezdtek elszaporodni a más kínai gyártók buszai is, amelyek vagy közvetlen export révén, vagy európai forgalmazókon keresztül jutnak be a piacra.

Marokkó felbukkanása a harmadik helyen első látásra meglepő lehet, hiszen mindössze 2,3%-os részesedéssel és 40 millió euró értékű szállítással szerepel az EU buszimportjában. Az ok azonban egyszerű, a spanyol Irizar évek óta jelentős gyártóbázist tart fenn az országban. A vállalat marokkói üzemének éves kapacitása mintegy 500 autóbusz, ahol az i3 LE alacsony belépésű elővárosi típus mellett a távolsági i6 és i6S turistabuszok is készülnek. Ezek a modellek az EU különböző piacaiba kerülnek visszaexportálásra.

A jövőben hasonlóképpen Egyiptom is felkerülhet az uniós importforrások közé, hiszen a Volvo Buses a helyi MCV-vel közösen már megkezdte elektromos városi és regionális autóbuszok gyártását Kairó közelében. A gyártási programban a Volvo 7900 Electric városi típuscsalád, valamint a 8900 Electric regionális modell szerepel, ezek kizárólag az európai piacra készülnek.

Az EU új buszainak legfontosabb célpiacai 2025 első felében Svájc (24,1%), az Egyesült Királyság (23,1%) és Norvégia (13,3%) voltak, tehát az export nagyrészt a kontinensen belül maradt. Svájcba 104 millió euró értékben kerültek ki uniós gyártmányú buszok, ami 83,9%-os növekedést jelentett az előző évhez képest. Az Egyesült Királyságba 100 millió euró értékben exportáltak buszokat, ez 1,9%-os bővülést jelentett, míg Norvégiába 57 millió euró értékben jutottak el új uniós járművek, ami 40,4%-os emelkedésnek felel meg. Bár a kivitel tehát enyhén élénkült, volumene továbbra is messze elmarad az importétól, ami a kereskedelmi mérleg tartós egyensúlytalanságát jelzi

Világszinten eközben 3,8%-os növekedés várható a buszgyártásban, ami mintegy 380 ezer jármű előállítását jelenti 2025-ben. Európában összességében –3,9%-os visszaesés prognosztizálható, jóllehet az EU-ban +6,2%, Törökországban pedig +8% bővülést mérnek. A negatív összképért elsősorban Oroszország felel, ahol a gyártás az ukrajnai háború következményeként 30%-kal zuhant. Észak-Amerikában szintén csökkenést várnak (–4,7%), ezzel szemben Dél-Amerika (+3,1%) és különösen Ázsia (+7,5%) biztosítja a globális növekedés motorját. Indiában (+23,2%) és Japánban (+27,4%) kimagasló bővülést mérnek, míg Kínában –2,8%-os visszaesés tapasztalható. A Közel-Kelet és Afrika térségében ugyanakkor erőteljes, 11,4%-os növekedés várható.

Az EU-ban 18 123 új, 3,5 tonna feletti buszt helyeztek forgalomba az első fél évben, ami 4,4%-kal kevesebb az előző év azonos időszakához képest. A hajtáslánc szerinti megoszlás egyértelmű trendváltást mutat: az elektromosan tölthető buszok részaránya 21,6%-ra nőtt (szemben a 2024-es 16,4%-kal), miközben a hibrideké 6,9%-ra zsugorodott (–35,5%). A dízelbuszok még mindig a piac közel kétharmadát adják (64,7%), de részesedésük fokozatosan csökken (–6,7%), míg a gáz- és hidrogénmeghajtású járművek változatlanul 6,9%-ot képviselnek. Mindez azt jelzi, hogy a dízel dominanciája tovább gyengül, miközben a tisztán elektromos hajtás egyre erőteljesebben nyer teret, a hibrid technológia viszont háttérbe szorul.