Újabb legendás magyar busztípus köszönt el a napi közforgalomtól, miután befejezte aktív szolgálatát Nagykanizsán a Volánbusz utolsó, még menetrend szerinti járatokon közlekedő Ikarus EAG E94G autóbusza is. A méltatlanul kis darabszámban gyártott csuklós modell, amelynek hiteles történetét ebben az írásunkban elevenítettük fel, ritkaságából fakadóan jelentős ipartörténeti értékkel bír, és egyben máig az utolsó olyan magyar tervezésű csuklós autóbusz, amelynél – legalábbis egyes kivitelek esetében – a motor, az alváz és a felépítmény is hazai forrásból származott.

Az Ikarus Egyedi Autóbuszgyár Kft. első és egyetlen önálló fejlesztésű tolócsuklós autóbusza 1997-ben mutatkozott be, ám a biztató kezdet ellenére a típus pályafutása felemásan alakult, így az ígéretes csuklósból végül mindössze 8 példány készült, amelyek mindegyike belföldön került értékesítésre. Az E94G-t a gyártó annak idején felszereltségtől függően darabonként 40-50 millió forintos áron kínálta, ahhoz pedig, hogy a gyártása kifizetődő legyen, a számítások szerint legalább 100 példányt kellett volna értékesíteni az igényes kivitelű típusból – ezt azonban az ezredforduló gazdasági körülményei, a hazai üzemeltetők árérzékenysége és nem utolsósorban a házon belüli, valamint az akkoriban gomba módjára szaporodó belföldi konkurencia nem tette lehetővé. A vetélytárs termékekhez képest komolyabb külsővel rendelkező, de valamivel drágább E94G-t az sem tette túl vonzóvá, hogy az alacsony belépésű (low entry) verzióban is elérhető szóló változattól eltérően csak normálpadlós kivitelben létezett, ami a 2000-es évek elején már egyre inkább túlhaladottnak számított a városi busztípusok között Európában, ráadásul négyajtós kivitelben a negyedik utasajtó csak egy felszállósávos lehetett. A vitán felül korának legesztétikusabb csuklós autóbuszának számító E94G végül érdeklődés hiányában az Ikarus EAG korabeli francia-olasz többségi tulajdonosának döntése nyomán néhány éven belül lekerült a cég termékpalettájáról.

A négy év alatt legyártott csuklósok közül hat kocsi Csepel, a fennmaradó két autóbusz pedig Rába önjáró alvázra épült – vagyis a típust kizárólag hazai gyártmányú alvázakra karosszálták. Az E94G-t kezdettől fogva pártoló Zala Volán mellett a Volánbusz vásárolt még az Ikarus EAG impozáns csuklósából, előbbi összesen hat, utóbbi pedig két darabot.

Az 1997-es őszi BNV-n Ipari Formatervezési Miniszterelnöki Különdíjjal kitüntetett Csepel alvázas prototípus a hazai és külföldi bemutatókörút után, 1998 áprilisának elején került végleg a Zala Volán Rt.-hez, ahová 1998-ban és 1999-ben egy-egy négyajtós, 2000-ben pedig további három példány követte, utóbbiak közül két kocsi négyajtós, a harmadik pedig háromajtós kivitelben – a zalai rendeltetésű példányok közös jellemzője volt a Csepel alváz. A két Rába alvázas Ikarus EAG E94G kifejezetten a Volánbusz Rt. igényei szerint épült háromajtós, elővárosi forgalomra optimalizált karosszériával, ezeket 1999 februárjában vehette át a közlekedési társaság.

Annak ellenére, hogy a buszok szinte mindegyike egyedi példány volt, valamennyien hosszú időn át szolgálták tulajdonosaikat. A típus öregedésével azonban az utóbbi években igencsak felgyorsult a buszok forgalomból történő kivonása, mostanra pedig sor került az utolsó, már a huszonharmadik évét taposó, még közforgalomban szolgáló E94G selejtezésére is. A HIY-435 rendszámú négyajtós példány egyike annak a három városi kivitelű, 2000-es évjáratú négyajtós kocsinak, amelyek teljes körű felújításon estek át 2018 és 2019 között. A busz az utóbbi időben műszaki tartalékként vett részt Nagykanizsa helyi közlekedésében, eddigi életútja során 978 980 kilométert futott. Mint megtudtuk, az egykor a Zala Volán színeiben közlekedő járművet a Volánbusz az áprilisi nagykanizsai menetrend-módosítás hozadékaként – amelynek következtében a jövőben néggyel kevesebb helyi járatú autóbuszra van szükség a városban – a napokban állította le, és a korából adódóan nem tervezi tovább üzemeltetni. Mindazonáltal a társaság állományában a típus jelképesen továbbra is megtalálható lesz, ugyanis a felújított csuklósok közül a HEH-457 rendszámú kocsi megőrzésre kerül a Volánbusz értékmentési programjának keretében.

18 db

A HIY-435-ös még a 2000-es évek elején

Az eredetileg legyártott nyolc darab Ikarus EAG E94G-ből napjainkban még hét példány van egyben, ráadásul közülük többen is jó kezekben tölthetik nyugdíjas éveiket. A Volánbusz által megőrzött E94G mellett a társaság egykori Rába alvázas csuklósai közül is megmenekült az egyik: a GUP-079 rendszámú kocsi 2018 elején került a Közlekedési Múzeum tulajdonába, ennek felújítása jelenleg is zajlik. A prototípust és az annak eredeti motorját hordozó 1998-as évjáratú társát egy magángyűjtő szerezte meg, és szintén egy rajongó vásárolta meg a Zala Volánhoz 2000-ben érkezett háromajtós példányt is. Sőt, ha minden igaz, a most selejtezett kocsit – melynek HIY-434 rendszámú testvére is fellelhető még a Volánbusz nagykanizsai telephelyén – sem kell félteni a lángvágótól, ugyanis információink szerint már van olyan jelentkező, aki gondjaiba venné a néhány éve felújított és jó állapotnak örvendő autóbuszt.

Fotók: Garamvölgyi Gergő, Szakály Dániel