Első éves számvetés – interjú Steiner Attila körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkárral

Túl vagyunk a kormányzat által meghirdetett Zöld Busz Program első teljes évén, lezajlottak az első támogatási pályázatok, a programot előkészítő demonstrációs mintaprojektek keretében tesztelt bemutatóbuszok pedig országszerte számos városban adtak ízelítőt az elektromobilitás gyakorlati megvalósításából. A program kiemelkedő jelentőséggel bír a magyar helyi közösségi közlekedés jövőjét tekintve, hiszen hasonló állami kezdeményezés hiányában aligha számíthatnánk a lokálisan zéró emissziós városi autóbuszok nagyarányú hazai elterjedésére belátható időn belül. Az első esztendő tapasztalatairól és a program jövőbeli irányairól Steiner Attilát, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkárát kérdeztük.

Hogyan értékeli a Zöld Busz Program első teljes évét, a benyújtott támogatási pályázatok és az eddig lezajlott demonstrációs mintaprojektek szempontjából?

A Zöld Busz Program első buszbeszerzési pályázata 2021 nyarán zárult le. Öt pályázó, összesen 11 megvalósítási helyre kapott támogatást 123 elektromos meghajtású autóbuszra és kapcsolódó töltőinfrastruktúrára, valamint 4 darab önjáró trolibusz beszerzésére 18,37 milliárd forint összértékben. Negyven darab e-busz már leszállításra került a Volánbusz Zrt. részére. A többi busz 2022 első felétől állhat forgalomba.

A Zöld Busz Demonstrációs Mintaprojekttel határozott célunk volt, hogy minél több emberhez eljusson ez az új technológia, minél többen értesüljenek erről a fenntartható közlekedési módról. Az üzemeltetők, a közszolgáltatók, az önkormányzatok, a busz- és töltőgyártók/szállítók számára is hasznos tapasztalatokkal szolgált és szolgál ma is a mintaprojekt.

Kijelenthetjük, hogy jó úton haladunk a közlekedés zöldítésében, hiszen az idei évtől a Zöld Busz Program támogatásával már csak elektromos buszt lehet üzembe helyezni a 25 ezer főt meghaladó lélekszámú településeken.

Mára egyértelműen megállapíthatjuk, a buszok a mintaprojektben megfelelően teljesítettek, akárcsak az Eucharisztikus Kongresszus, az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás, valamint a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expo és Világtalálkozó ideje alatt, amikor ezekre az eseményekre szintén az említett e-buszok szállították az utasokat.

Két példány a Zöld Busz Program keretében elsőként átadott Mercedes-Benz eCitarók közül, expo-járatként

A várakozásoknak megfelelően alakult a mintaprojektekben résztvevő elektromos autóbuszok hatótávja? Milyen előnyöket tapasztaltak az üzemeltetési költségekben a tesztfutások során?

A hetente előírt csaknem 1000 kilométeres futásteljesítményt – néhány 200 km feletti fordától eltekintve – elérték. Az üzemeltetők, a sofőrök és a lakosság részéről is egyértelműen pozitív visszajelzéseket kaptunk. Az utazóközönség elsősorban annak örült, hogy környezetbarátabbak a járművek, de érdemes megemlíteni, hogy a csendesebb üzemmód és a busz kényelme is fontos szempontnak bizonyult. Elmondhatjuk, hogy az elektromos autóbuszokkal mindenki szívesen utazott.

A mintaprojekt tapasztalataiból mára kiderül, hogy egyetlen elektromos autóbusz éves szinten több, mint 3 millió forintot is meghaladó üzemanyagköltség megtakarítást eredményez a gázolajjal működő elődjeihez képest. A szervizelési és karbantartási költségekről még nem állnak rendelkezésre pontos adatok, ugyanakkor az elektromos buszok eleve kevesebb alkatrészből állnak, így biztosra vehető, hogy alacsonyabbak a javítási költségek is, mint a dízelbuszok esetében. A regeneratív fékezésnek, az energia visszatáplálásának köszönhetően a fékbetétek és fékek kopása is elenyésző.

És természetesen az sem utolsó szempont, hogy a dízelmeghajtású autóbuszokhoz képest közel 70 000 kg szén-dioxiddal kevesebb jut a levegőbe évente, ez hozzávetőlegesen 1000 kifejlett lombos fa éves szén-dioxid megkötésének felel meg.

A program első szakaszában csak szóló elektromos autóbuszok beszerzésére került sor, mivel a pályázati kiírás csak ezt támogatta. A második szakaszban már számíthatunk csuklós villanybuszok érkezésére is?

Az elektromos autóbuszok terén jelenleg a midi és a szóló kivitelek terjedtek el, a legtöbb gyártó először ezen típusokat fejlesztette ki és ezeket vezette piacra. Az elektromos csuklós autóbuszok a legtöbb gyártónál bevezetés, tesztelés alatt állnak, valamint a Demonstrációs Mintaprojektek keretében sem került még sor hosszabb távon, több helyszínen csuklós autóbuszt tesztelni, tapasztalatokat gyűjteni. A fentiek miatt előreláthatólag a következő pályázati felhíváson még nem lehet ilyen busztípusra pályázni.

Terveik szerint később szerepet kaphatnak a manapság egyre több országban tesztelt hidrogénhajtású autóbuszok is a programban?

A kormány 2021 májusában elfogadta a Nemzeti Hidrogénstratégiát, Magyarország ezzel nagy lépést tett az innovatív, fenntartható, zöld gazdaság irányába. A Nemzeti Hidrogénstratégia 2030-as dokumentum egyik jelentős felhasználási területe a közlekedés. Járműállományt tekintve a stratégia a nehézgépjárművekre fókuszál, így a kamionokra, hulladékszállító járművekre, valamint a városi buszközlekedésre.

A közlekedés zöldítési akcióterv keretében 10 000 tonna/év „zöld” és egyéb karbonmentes hidrogén felhasználásának elérése a cél 2030-ig. Ezzel évi 130 000 tonna CO₂-kibocsátás elkerülése válik lehetővé. A program legalább 20 hidrogén töltőállomás létesítése (töltőállomásonként két töltőponttal) és összesen 4800 hidrogénüzemű jármű használatba vétele útján kívánja megvalósítani a kitűzött célt.

A hidrogénüzemű közúti járművek közül eddig az autóbuszok – azon belül is a városi autóbuszok – fejlődése megelőzte a többi járműkategóriáét, így ezen terület megjelenése a programban indokolt és időszerű.

A Solaris hidrogénüzemű demóbusza már több környező országban megfordult tesztüzemben – felkészül hazánk? (Fotó: Solaris)

Korábban elhangzott, hogy a Zöld Busz Programnak a kormány jelentős iparfejlesztési szerepet is szán, lehetőséget teremtve a magyar buszgyártás számára is, ám az eddigi beszerzéseken nem jutottak szóhoz magyar típusok (igaz, a Miskolcra szánt járművek nagy része idehaza kerül összeszerelésre). Milyen esélyeket látnak a hazai buszgyártás számára a jövőben?

A Zöld Busz Program pályázatai minden buszgyártó számára nyitottak, a kedvezményezettek közbeszerzésein bármely buszgyártó indulhat. A Program többek közt a hazai buszgyártók – itt gondoljunk többek között az Ikarusra, ITK-ra, BYD-re és Kravtexre – és töltőinfrastruktúra üzemeltetők részére nyújtott biztos pontot a járvány közepette. Cél a hazai foglalkoztatáspolitikai, iparfejlesztési és exportképesség-növelési szempontok piackonform érvényesítése, vagyis, hogy a buszközlekedés hosszú távú eszközigényének kielégítése a minél magasabb hazai hozzáadott értékű gyártás útján valósuljon meg.

Köszönjük az interjút, és további sikeres munkát kívánunk!