Lerántotta a leplet vadonatúj, tisztán elektromos hajtású autóbuszokhoz kifejlesztett önjáró alvázcsaládjáról a Volvo. A BZL Electric nevet viselő platform egyszintes és emeletes felépítmények fogadására is alkalmas, és elsősorban Mexikó, az Egyesült Királyság, valamint Ausztrália piacára szánja a svéd gyártó.
Nagy-Britanniában a Volvo évtizedek óta a piac meghatározó szereplői közé tartozik a járóképes autóbusz-alvázak terén, az elektromobilizáció térnyerésével azonban a városi szegmensben lépéshátrányba kerültek a BYD-ADL párossal szemben, amely ráadásul az utóbbi időben az ausztrál és az új-zélandi piacra is szemet vetett. A svédek természetesen hamar felismerték a számukra kedvezőtlen tendenciát, így már 2018-ban beharangozták új, tisztán elektromos hajtású önjáró alvázuk érkezését, amely végül az idén szeptember 27-én bemutatott alacsonypadlós Volvo BZL Electric képében öltött testet. A Volvo globális szinten is az elektromobilitási megoldások iránti igény gyors növekedésére számít a közösségi közlekedésben.
Az új technikai alap a tervek szerint még az idei év vége előtt elérhetővé válik a karosszálók számára. A BZL alvázcsalád tagjait kétféle, egyszintes vagy emeletes buszok építésére alkalmas változatban kínálja majd a Volvo, egyelőre kizárólag kéttengelyes szóló kivitelben. A jobban variálható egyszintes változat legfeljebb 11 815 mm hosszú lehet, ennél valamivel rövidebb az emeletesekhez szánt, BZL DD Electric néven futó verzió a maga 10 585 mm-es hosszával. A Volvo a bal- vagy jobbkormányos kialakításon túl számos további opciót kínál a felépítményezőknek, kérhető például komplett gyári műszerfal, vagy csak önmagában a műszeregység is, amennyiben a karosszáló inkább saját tervezésű pultot szeretne használni.
Az egyszintes buszokhoz való, kompakt formában szállított alvázra 9500 és 13 000 mm közötti hosszúságú karosszéria építhető, a fix tengelytávolságú emeletes verzió hossza készre szerelve legfeljebb 10 900 mm lehet. A komplett jármű megengedett legnagyobb össztömege mindkét alváz esetében esetében 19 500 kg, ami a kéttengelyes buszokra jelenleg érvényes maximumot jelenti, ám mivel a Volvo RFS-L típusú mellső tengely teherbírása csak 7500 kg, ezt a hajtott tengely terhelésére vonatkozó megkötések miatt nem minden országban (így hazánkban sem) lehet kihasználni. Hátul a dízelmotoros, önhordó buszokból is jól ismert ZF AV 133 portálhíd került alkalmazásra, amelynek terhelhetőségét a Volvo 12 000 kg-ban adja meg – fizikailag ennél többet is bír, de például Magyarországon a buszok hajtott tengelyének terhelése nem lépheti túl a 11 500 kg-ot.
A jármű mozgatásáról minden esetben egy 167 kW állandó-, és 200 kW csúcsteljesítményű, mindössze 425 Nm maximális nyomatékú centrális villanymotor gondoskodik. Az erőforrás által leadott nyomatékot a hajtott tengelyhez a Volvo villanybuszaitól megszokott módon egy kétfokozatú automatizált sebességváltó továbbítja, amely alacsony sebességnél növeli a kerekeknél megjelenő nyomatékot, ezen kívül az áramcsúcsok kiegyenlítésével csökkenti energiafogyasztást, illetve kíméli a motort és az akkumulátorokat. Az egyszintes típusokhoz kínált alváz akár kétmotoros konfigurációban is kérhető, amelyet főként hegyvidéki felhasználáshoz ajánl a gyártó. Ebben az esetben a motorok és az erőátviteli egység közé még egy összegzőmű is kerül.
A BZL Electric alvázakat 94 kWh modulonkénti kapacitású lítium-nikkel-kobalt-alumínium-oxid (NCA) vontatási akkumulátorokkal szállítja a Volvo, az üzemi feszültség 600 V. Az egyszintes változat 3, 4 vagy 5 modulból álló, ennek megfelelően rendre 282, 376 vagy 470 kWh összkapacitású akkucsomaggal választható, az energiatárolók ilyenkor a tetőre kerülnek. Az emeletes buszokhoz szánt verzió kizárólag 4 vagy 5 modulos kivitelben rendelhető, ennél az akkumulátorok az alváz végében, illetve baloldalt az A-tengely felett és jobboldalt a B-tengely előtt találhatók. Az egyes üzemeltetők eltérő igényeihez való rugalmas alkalmazkodás jegyében többféle töltési metódus is rendelkezésre áll: a legfeljebb 150 kW teljesítményű, CCS Combo 2 rendszerű konnektoros megoldáson kívül a Volvo által favorizált inverz pantográfos, akár 300 kW teljesítményt kínáló OppCharge gyorstöltővel is képes együttműködni a rendszer.
A Volvo Buses a környezetvédelem kérdéskörét egyszerre több oldalról közelíti meg, ezért az új alvázak élettartamuk végén több, mint 90%-ban újrahasznosíthatók. A gyári sajtóanyag kitér arra, hogy egy modern elektromos autóbusz egy összetett rendszer részét képezi, ennek jegyében az új alvázakhoz a Volvo Connect flottakövető szolgáltatás és a sebességkorlátozási zónák kijelölésére alkalmas Volvo Zone Management funkció is jár. Utóbbi segítségével egy-egy balesetvédelmi szempontból kritikus útszakaszon a jármű által elérhető legnagyobb sebesség egy előzetesen megadott értékre állítható be, például iskolák, kórházak környékén, vagy éppen a járműtelepen.
Fotók: Volvo Buses