Kitekintő

Bemutatta elektromos buszokhoz tervezett alvázcsaládját a Volvo

Lerántotta a leplet vadonatúj, tisztán elektromos hajtású autóbuszokhoz kifejlesztett önjáró alvázcsaládjáról a Volvo. A BZL Electric nevet viselő platform egyszintes és emeletes felépítmények fogadására is alkalmas, és elsősorban Mexikó, az Egyesült Királyság, valamint Ausztrália piacára szánja a svéd gyártó.

Nagy-Britanniában a Volvo évtizedek óta a piac meghatározó szereplői közé tartozik a járóképes autóbusz-alvázak terén, az elektromobilizáció térnyerésével azonban a városi szegmensben lépéshátrányba kerültek a BYD-ADL párossal szemben, amely ráadásul az utóbbi időben az ausztrál és az új-zélandi piacra is szemet vetett. A svédek természetesen hamar felismerték a számukra kedvezőtlen tendenciát, így már 2018-ban beharangozták új, tisztán elektromos hajtású önjáró alvázuk érkezését, amely végül az idén szeptember 27-én bemutatott alacsonypadlós Volvo BZL Electric képében öltött testet. A Volvo globális szinten is az elektromobilitási megoldások iránti igény gyors növekedésére számít a közösségi közlekedésben.

Az új technikai alap a tervek szerint még az idei év vége előtt elérhetővé válik a karosszálók számára. A BZL alvázcsalád tagjait kétféle, egyszintes vagy emeletes buszok építésére alkalmas változatban kínálja majd a Volvo, egyelőre kizárólag kéttengelyes szóló kivitelben. A jobban variálható egyszintes változat legfeljebb 11 815 mm hosszú lehet, ennél valamivel rövidebb az emeletesekhez szánt, BZL DD Electric néven futó verzió a maga 10 585 mm-es hosszával. A Volvo a bal- vagy jobbkormányos kialakításon túl számos további opciót kínál a felépítményezőknek, kérhető például komplett gyári műszerfal, vagy csak önmagában a műszeregység is, amennyiben a karosszáló inkább saját tervezésű pultot szeretne használni.

Az egyszintes villanybuszokhoz kínált változat, balkormányos kivitelben

Az egyszintes buszokhoz való, kompakt formában szállított alvázra 9500 és 13 000 mm közötti hosszúságú karosszéria építhető, a fix tengelytávolságú emeletes verzió hossza készre szerelve legfeljebb 10 900 mm lehet. A komplett jármű megengedett legnagyobb össztömege mindkét alváz esetében esetében 19 500 kg, ami a kéttengelyes buszokra jelenleg érvényes maximumot jelenti, ám mivel a Volvo RFS-L típusú mellső tengely teherbírása csak 7500 kg, ezt a hajtott tengely terhelésére vonatkozó megkötések miatt nem minden országban (így hazánkban sem) lehet kihasználni. Hátul a dízelmotoros, önhordó buszokból is jól ismert ZF AV 133 portálhíd került alkalmazásra, amelynek terhelhetőségét a Volvo 12 000 kg-ban adja meg – fizikailag ennél többet is bír, de például Magyarországon a buszok hajtott tengelyének terhelése nem lépheti túl a 11 500 kg-ot.

Az akkumulátorokat a tetőn lehet rögzíteni. A képek alapján akár a hátsó tengelyek között is megvalósítható az alacsony járóköz

A jármű mozgatásáról minden esetben egy 167 kW állandó-, és 200 kW csúcsteljesítményű, mindössze 425 Nm maximális nyomatékú centrális villanymotor gondoskodik. Az erőforrás által leadott nyomatékot a hajtott tengelyhez a Volvo villanybuszaitól megszokott módon egy kétfokozatú automatizált sebességváltó továbbítja, amely alacsony sebességnél növeli a kerekeknél megjelenő nyomatékot, ezen kívül az áramcsúcsok kiegyenlítésével csökkenti energiafogyasztást, illetve kíméli a motort és az akkumulátorokat. Az egyszintes típusokhoz kínált alváz akár kétmotoros konfigurációban is kérhető, amelyet főként hegyvidéki felhasználáshoz ajánl a gyártó. Ebben az esetben a motorok és az erőátviteli egység közé még egy összegzőmű is kerül.

Az emeletes buszokhoz szánt verzió már ebben a formában is jól felismerhető

A BZL Electric alvázakat 94 kWh modulonkénti kapacitású lítium-nikkel-kobalt-alumínium-oxid (NCA) vontatási akkumulátorokkal szállítja a Volvo, az üzemi feszültség 600 V. Az egyszintes változat 3, 4 vagy 5 modulból álló, ennek megfelelően rendre 282, 376 vagy 470 kWh összkapacitású akkucsomaggal választható, az energiatárolók ilyenkor a tetőre kerülnek. Az emeletes buszokhoz szánt verzió kizárólag 4 vagy 5 modulos kivitelben rendelhető, ennél az akkumulátorok az alváz végében, illetve baloldalt az A-tengely felett és jobboldalt a B-tengely előtt találhatók. Az egyes üzemeltetők eltérő igényeihez való rugalmas alkalmazkodás jegyében többféle töltési metódus is rendelkezésre áll: a legfeljebb 150 kW teljesítményű, CCS Combo 2 rendszerű konnektoros megoldáson kívül a Volvo által favorizált inverz pantográfos, akár 300 kW teljesítményt kínáló OppCharge gyorstöltővel is képes együttműködni a rendszer.

Ennél a változatnál közvetlenül az alvázon kellett megoldani az akkumodulok elhelyezését

A Volvo Buses a környezetvédelem kérdéskörét egyszerre több oldalról közelíti meg, ezért az új alvázak élettartamuk végén több, mint 90%-ban újrahasznosíthatók. A gyári sajtóanyag kitér arra, hogy egy modern elektromos autóbusz egy összetett rendszer részét képezi, ennek jegyében az új alvázakhoz a Volvo Connect flottakövető szolgáltatás és a sebességkorlátozási zónák kijelölésére alkalmas Volvo Zone Management funkció is jár. Utóbbi segítségével egy-egy balesetvédelmi szempontból kritikus útszakaszon a jármű által elérhető legnagyobb sebesség egy előzetesen megadott értékre állítható be, például iskolák, kórházak környékén, vagy éppen a járműtelepen.

Fotók: Volvo Buses

Címkék