Magyar gyártók

Csobbanjunk egyet! – Swimbus SB-12.01 bemutató

Budapesten minden bizonnyal sokan ismerik a RiverRide jellegzetes sárga úszóbuszát, amellyel rendszeresen találkozhatunk a Dunán, amint önmagában is látványosságként szállítja a városnéző turistákat. Azt már jóval kevesebben tudják, hogy a járat üzemeltetői Swimbus fantázianéven saját maguk is építenek hasonló járműveket, ráadásul Magyarországon. A cég második, házon belül készült kétéltű autóbusza június 17-én mutatkozott be a szélesebb közönségnek egy rendhagyó sajtóesemény keretében. Az elődjéhez hasonlóan német megrendelésre gyártott, MAN alvázra épülő jármű egyébként már hónapokkal korábban elkészült, leszállítása a koronavírus-járvány miatt elhúzódott el – most viszont a hazai újságírók is szemügyre vehették, még mielőtt útnak indulna végső rendeltetési helye, Hamburg felé.

Szárazon és vízen

Nemzetközi összehasonlításban is kimondottan harmonikusra sikerült a második Swimbus külső megjelenése

A stílusosan dunai hajókázással – pontosabban buszozással – egybekötött, nagyrészt a jármű fedélzetén megtartott sajtótájékoztatón Galla Gábor, a Swimbus International Kft. és egyben a Riverride Kft. ügyvezetője mutatta be az újságíróknak a járművet. Az egyedülálló turisztikai terméknek számító úszóbusz koncepcióját személyesen Galla úr álmodta meg, aki sok évvel ezelőtt felfigyelt arra, hogy Amerikával és a távol-keleti országokkal ellentétben Európában nem közlekednek ilyen járművek – legalábbis akkoriban még így volt. Az ezen elgondolás mentén megalapított RiverRide 2009. szeptember 18. óta kínál városnéző utakat az eredetileg félkészen megvásárolt, majd idehaza közel egy éves munkával befejezett, sárga színű kétéltű Amphicoach GTS-1 autóbuszával, amely mára jóformán Budapest dunai látképének részévé vált. Az indulás óta a jármű körülbelül 13 ezer alkalommal járt a Dunában és több százezer kilométert tett meg a fővárosban, a tapasztalatok alapján pedig a RiverRide-nál az elmúlt évtized közepén belevágtak egy új, immár teljesen saját tervezésű vízibusz megalkotásába.

A hidraulikus működésű, lépcsővel kombinált utasajtó működés közben…

A Swimbus névre keresztelt magyar fejlesztésű és gyártású városnéző kétéltűből tehát öt éve már készült egy hasonló műszaki felépítésű példány (SB-12.00), amely azóta is Hamburgban szolgál üzemeltetőjének általános megelégedésére. Ez a jármű az MAN technikai alapok sokoldalúságát szemléltető érdekességként annak idején még a német gyártó hivatalos sajtójában is helyet kapott, igaz, magyar szempontból nem éppen sportszerű módon, hiszen „valahogyan” kimaradt a beszámolóból a karosszáló neve és az építés helyének megemlítése is. Talán pont ennek ellensúlyozásaként került fel a most bemutatott második példány hátfalára a típusjelzés alá a lézervágott betűkből kirakott „Made in Hungary” felirat. A megrendelő ezúttal is a hamburgi HafenCity Riverbus GmbH társaság, amely az első kocsit is üzemelteti. A hazai és külföldi tapasztalatok, illetve visszajelzések alapján továbbfejlesztett második vízibusz a nagy vonalakban hasonló külső megjelenés ellenére sok szempontból különbözik felmenőjétől, kiérdemelve ezzel a magyar buszgyártás hagyományos altípus-jelölési szisztémáját felelevenítő .01 típusszámot.

…és kinyitott állapotban. A homlokfal négyszögletes mélyedésében a horgony foglal helyet

Az egyik legfontosabb fejlesztés, hogy a korábbi acélvázas konstrukció helyett az új vízibusz hajóteste és felépítménye teljes egészében  alumíniumból készült. A korrózióvédelmi megfontolásokon túl ezt elsősorban a súlycsökkentés indokolta, a kész jármű tömegadatai pedig igazolták a Barta Péter főkonstruktőr vezette tervezőcsapat elgondolásait. A 4-6 mm vastag, nagyszilárdságú alumíniumötvözetből épült hajótest szilárdsága a gyártó szerint messze meghaladja az erre a vízizónára jellemző mértékadó hullámmagasság által keltett terheléseket. Ehhez csatlakozik a csavarozás helyett immár hegesztéssel rögzített felépítmény, amely a korábbi acél zártszelvényekénél nagyobb falvastagságú alumínium profilokból áll, megerősített borulókeretekkel kiegészítve. A kétéltű busz fontosabb részeit bejegyzett ipari mintaoltalom védi.

A külső megjelenés a kétéltű kialakítás miatt javarészt adott, de a részletek így is módosultak a korábbi változathoz képest. Az első kocsiénál valamivel letisztultabb formaterv helyenként az előző generációs MAN Lion’s Coach vonásait eleveníti fel, persze ez főként csak az ablaksávra és környékére igaz. A hasonló összkép ellenére a homlokfali fényszórók elhelyezése és a hátfal beosztása is más – utóbbiról eltűnt a mentőöv, a Hella gyártmányú lámpatestek pedig a korábbi vízszintes helyett függőleges oszlopba rendezve a hátsó ütközőről felkerültek a nagyobb biztonságot nyújtó hátfalra. A 4 mm vastag oldalüvegek a magyar Metál 99 Kft. termékei, a Starglass gyártmányú szélvédő pedig a Sunsundegui Sideral turistabuszból származik.

A hátsó rész kialakítása gépészeti és esztétikai szempontból is sokat változott az első Swimbushoz képest

A jármű hazai értékhányada jelentősnek mondható: a hajótest Bicskén, a felépítmény többi része és a kiszerelés pedig Gödöllőn illetve Budapesten, a Swimbus International Kft. saját üzemében készült – itt került beépítésre a teljes gépészet, valamint a légkondicionáló és a fűtőrendszer komponensei is. A gyártás finanszírozásából a saját források mellett az időközben cégtárssá lett német vevő is kivette a részét, de komoly segítséget jelentett a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatán elnyert állami támogatás is.

A külsőhöz képest az utastér szinte már hagyományosnak mondható – leszámítva persze a számtalan hajós kiegészítőt…

A Swimbus legnagyobb vívmánya, hogy teljes értékű közúti, illetve hajós típusengedéllyel is rendelkezik, vagyis megfelel mindkét közlekedési ágazat előírásainak az Európai Unión belül. Az autóbuszos szabályok teljesítését a TÜV Rheinland, a hajótest szilárdságát pedig a DNV-GL (Germanischer Lloyd) minősítette. A külső méreteket elsősorban a közúti előírások határolták be: a 12 070 mm hosszú jármű 2540 mm széles és 3750 mm magas, befoglaló méretadatai tehát egy közepes kategóriájú turistabuszénak felelnek meg. Ennek ellenére a Swimbus papíron – bizonyos, a jármű jellegével indokolható felmentésekkel – M3/I osztályú, azaz városi autóbusznak minősül, noha kizárólag ülő utasokat szállít és külső megjelenését, illetve az utastér kialakítását tekintve is sokkal inkább távolsági típusokat idéz. Persze amíg egy hagyományos autóbusz a Dunába hajtva legfeljebb csak gyorsan süllyedni tudna, a kétéltű építésmód egészen új távlatokat nyit meg, ezzel pedig el is érkeztünk a hajózás témaköréhez.

…mint például az ajtó előtt található mentőöv. Van belőle egy a jármű végében is

Közvetlen elődjéhez hasonlóan a második Swimbus hátulján is bolgár zászló lobog, annak ellenére, hogy az építés teljes egészében Magyarországon zajlott. Ennek oka, hogy belvízi és tengeri hajózási engedélyt – leendő szolgálati helyén ugyanis a jármű viszonylag jelképesnek mondható, 80 méteres távolságig a tengerre is kimerészkedhet majd – csak olyan ország hatóságai állíthatnak ki, amely ezek mindegyikével rendelkezik. Mivel hazánkra ez sajnos immár több, mint száz éve nem igaz, a Swimbus megalkotói az ilyen téren viszonylag rugalmasnak számító bolgár hatóságokhoz fordultak, akik a szükséges vizsgálatok és mérések elvégzése után meg is adták a vízi közlekedéshez szükséges jóváhagyást.

A városnéző túra leglátványosabb pillanata a csobbanás a Dunába a pesti alsó rakpartnál kialakított rámpáról

A fejlesztés során az első számú prioritást a biztonság jelentette, ezért a tervezők a jelenlegi előírásokon messze túlmutató biztonsági megoldásokat alkalmaztak. A két hajóhajtás (ezekről később még szót ejtünk) és a kormányzás is egymástól teljesen független, szimmetrikus, azonos teljesítményű és paraméterű – ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jármű az egyik motor (és az általa hajtott hidraulikaszivattyú) esetleges kapitulációja esetén is kormányozható marad. A hajótest 18 vízzáró rekeszre van osztva, ezek mindegyike saját fenékvíz-jelzővel – vagyis az esetleges vízbetörést érzékelő szenzorral – és szivattyúval rendelkezik. Ha pedig már a szivattyúknál tartunk, érdemes megemlíteni az úszóbusz egy másik, szintén a hajós kötelezettségekből adódó képességét. A vonatkozó előírásokkal összhangban ugyanis a jármű saját tűzoltó-szivattyúval is rendelkezik, amely a felszívott vizet akár 20 méteres távolságra is képes eljuttatni, így vízen haladva a Swimbus képes egy esetlegesen lángba borult másik hajó segítségére sietni.

És már úszik is, avagy így lesz hajó az autóbuszból

Amint már utaltunk rá, a kétéltű úszóbusz kizárólag ülő utasokat szállíthat, bár teljes befogadóképessége így valamivel nagyobb, mint elődjéé, egész pontosan 45+2 fő – a hajóként való közlekedés egyik követelménye ugyanis a legalább két fős személyzet megléte. Rendszerint a busz- és a hajóvezető jelenti az alapszemélyzetet – bár a RiverRide munkatársai között akadnak olyanok is, akik mindkét vezetői engedéllyel rendelkeznek -, továbbá az esetek többségében idegenvezető is van a fedélzeten. A cég saját, budapesti szolgáltatásában egyébként – amely a pandémia elmúltával hétvégente ismét közlekedik, csökkentett árakkal – az élő idegenvezetés mellett 23 nyelven elérhető, GPS alapú audioguide is benne van, a német exportra készített kocsikból viszont ez mindkét esetben kimaradt, az ottani vendégkör ugyanis 99%-ban németekből áll. A 2+2 sorban elhelyezett utasülések a városi buszokból idehaza is jól ismert Ster 6MS típusba tartoznak, abból is a legvastagabban párnázott kivitelt képviselik, bordó műbőr borítással. Minden utasülés alatt mentőmellény található – ez is egy apró módosítás a korábbi verzióhoz képest, ahol a mentőmellényeket még egy közös szekrényben helyezték el a jármű hátuljában. A két mentőövvel is felszerelt belső tér megfelelő hőmérsékletéért kettős légkondicionálás felel: a vezetőtérben az MAN gyári rendszere, az utasszekcióban pedig egy Webasto gyártmányú tetőegység szolgáltatja a hűvös levegőt, bár utóbbi a tűző napsütésben kissé nehezen birkózott meg a feladattal. A beltérben egyébként szintén szintén visszaköszön az MAN-hatás, a légcsatornák burkolatai például gyanúsan a kifutófélben lévő Lion’s City megoldását idézik.

Annak, aki nem látott még ilyesmit, első ránézésre szürreális látványt nyújthat a legnagyobb nyugalomban hajókázó Swimbus

Természetesen az utasajtók sem a megszokott módon működnek. A kizárólag szárazföldön használható vízszintes zsanérozású, saját 24 V-os hidraulika szivattyúval működtetett, utaslépcsős fő ajtót bal- és jobboldalt hátul egy-egy vészkijárat egészíti ki. Előbbi a közúti, utóbbi pedig a vízi menekülésre szolgál, figyelembe véve a jármű 1040 mm-es legnagyobb merülését is.

Ez egy egészen egyedi formája a budapesti városnézésnek – amit mindenkinek ajánlunk!

Kettős életérzés

Amilyen összetett a Swimbus felépítménye, legalább annyira különleges a gépészeti kialakítása is. A tervezőknek helyet kellett találniuk egy közúti és két hajómotornak, valamint az őket kiszolgáló három-három hűtő-, üzemanyagellátó- és kipufogórendszernek, nem beszélve az olyan kihívásokról, mint hogy a közúton használt motor a hajótesten belül, az általa hajtott tengely viszont azon kívül helyezkedik el, vagyis a kardántengelyt vízhatlan módon kellett kivezetni a hajtótestből. A közúti hajtáslánc tekintetében a Swimbus tervezői maradtak az MAN katalógusából származó technikai alapoknál: a jármű elődjéhez hasonlóan az orrmotoros MAN TGM teherautó-alváz 18 tonnás össztömegre tervezett változatára (18.290) épül, elöl laprugós, hátul pedig légrugózású futóművekkel. Teljes terheléskor a hátsó tengelyre a jelenlegi jogszabályok által maximálisan megengedett 11 500 kg, a mellsőre pedig 7100 kg jut. A jármű a szárazföldön 295/80 R22,5 méretű Continental gumiabroncsokon gördül, mozgatásáról ilyenkor az alvázzal járó hathengeres, 6,9 literes, 290 lóerős (213 kW) MAN D0836 turbós dízelmotor gondoskodik, míg az erőátvitel 12 előremeneti fokozattal rendelkező, automatizált ZF AS Tronic váltó feladata. Retarder nincs, funkcióját kipufogófék látja el. A motor hozzáférhetősége kardinális kérdésnek számít, hiszen a hajótestbe értelemszerűen nem lenne tanácsos motortérajtót vágni. A karbantartás így az utastér padlójában kialakított szerelőnyílásokon át történik, fatális hiba esetén pedig a tetőburkolatok eltávolításával, a tetőváz erre a célra fenntartott nyílásán át emelhető ki az erőforrás a járműből.

Vendéglátónk szavaival élve: ez a busz attól különleges, hogy nem csak bemenni, hanem kijönni is tud a vízből

A hajós gépészet terén már komolyabb változások történtek: bár vízen továbbra is a jármű hátuljába beépített két, egyenként 190 lóerős (140 kW) Steyr hajómotor gondoskodik a haladásról, ezek az előző változatnál alkalmazott vízsugaras hajtóművek helyett egy-egy háromágú nyitott hajócsavart hajtanak meg. Ez a megoldás áramlástani szempontból kedvezőbb, a gyártó szerint valamivel hatékonyabb működést és a vízen kicsivel gyorsabb haladást ígér. Mindegyik hajócsavarhoz két-két hidraulikus működtetésű kormánylapát tartozik, a hajókra jellemző manőverezőképességet kölcsönözve a járműnek. A Swimbus vízen maximum 13 km/h, közúton pedig legfeljebb 65 km/h sebességgel haladhat. Az összesen három motorhoz három különálló, egymástól független automata tűzoltórendszer is tartozik, emellett pedig természetesen kézi működtetésű porral oltók is vannak a fedélzeten. A közúti géptér és az állófűtés tűzvédelmi rendszerének működési elve eltér a hajómotorok körül keletkezett tűz oltását szolgáló berendezésekétől.

A hajócsavarok a hozzájuk tartozó kormánylapátokkal

Az előző úszóbusszal szerzett tapasztalatok alapján a tervezők módosítottak a hűtőrendszeren is: a korábban a jármű hátuljába függőlegesen beépített hőcserélő az intercooler társaságában felköltözött a tetőre. Az itt már vízszintesen elhelyezett egységet alulról egy ventilátor levegőzteti, maga a rendszer pedig egy kiegészítő szivattyút is kapott a hűtőfolyadék több, mint három méteres magasságba történő emeléséhez. Ha nem is ilyen mértékben, de magasabbra került a gyári kipufogódob és az AdBlue-tartály is, a kipufogócsöveket pedig értelemszerűen mindhárom motor esetében a tetőn vezették ki.

Az eredeti MAN műszerfal a hajózáshoz szükséges kezelő- és ellenőrzőszervekkel egészült ki

Az alapjárműként szolgáló MAN teherautó ugyan fülkével együtt érkezett a Swimbus üzemébe, ebből azonban jóformán csak a műszerfal, egyes kezelőegységek és az ISRI gyártmányú vezetőülés került át a kétéltű autóbuszba. A hajózási funkciók kezelőszervei többnyire a vezetőtől balra található pulton sorakoznak, a hajómotorok gázkarjai és a horgonyt működtető kapcsoló pedig túloldalt egy kihajtható konzolon kapott helyet a vezetőülés könnyebb megközelíthetősége érdekében. Az egyes műszaki alrendszerek közötti CAN-kommunikációt magyar gyártmányú Silex vezérlőegység fogja össze, amelynek kijelzője a kormánytól balra helyezkedik el. A műszerfal alján, jobboldalt legalul található az üzemmódváltó kapcsolója, amely aktiválja többek között a hajózási fényeket, a jeladókat, a rádiót és felállítja az árbócot. A jármű középvonalában helyezkedik el a horgonylánc csörlője, amit a látványosság kedvéért átlátszó plexi mögé helyeztek. Közúton a rendkívül magas üléspozíció miatt nehézkes a rálátás a közvetlenül a busz mellett zajló eseményekre, ennek kockázatait az összetett külső tükör- és kamerarendszer hivatott kiküszöbölni. Az oldalsó holttérfigyelő kamerák képe az adott oldali irányjelző bekapcsolásakor automatikusan megjelenik a műszerfali képernyőn, emellett pedig természetesen része a felszereltségnek a tolatókamera is.

Praktikus: a hajómotorok gázkarjai egy használaton kívül behajtható konzolra kerültek

Ugrás a mély vízbe

A Swimbus International Kft. vezetői szerint a városnéző kétéltű autóbuszok komoly piaci potenciállal rendelkeznek. A kereslet jócskán meghaladja a kínálatot, mivel a kevés tapasztalat és a nyilvánvaló tervezési nehézségek miatt nem sokan vállalkoznak ilyen járművek építésére. Éppen ezért a Swimbus megalkotói több, mint száz megkeresést kaptak az elmúlt években, csakhogy a cégnek nincs ekkora kapacitása. Hosszú távon ezért azt tervezik, hogy a kész dokumentációt átadják olyan, külföldi vagy magyar partnercégeknek, akik képesek lennének nagyobb sorozatú gyártást megvalósítani. A külföldiek alatt főként Európán kívüli országok értendők, az öreg kontinens piacának kiszolgálását ugyanis szeretnék Magyarországon megtartani. Addig is, amíg a nagyívű elképzelések megvalósulnak, már készül a harmadik példány, amely a tervek szerint eddig átadott testvéreivel ellentétben itthon marad saját használatra, és a RiverRide dunai flottájában váltja majd fel a jól ismert, lassan kultikussá váló sárga Amphicoach kétéltű autóbuszt a pandémia elmúltával.

Címkék