Felavatták az ITE vadonatúj buszgyártó csarnokát Debrecenben

Kedden délelőtt ünnepélyes keretek között hivatalosan is felavatták a debreceni ITK Holding Zrt. leányvállalata, az Inter Traction Electrics Kft. (ITE) közelmúltban elkészült 5000 m² területű autóbuszgyártó üzemcsarnokát, amelynek alapkövét egy hasonló rendezvény keretében tették le alig több, mint egy évvel ezelőtt. Az újabb infrastrukturális fejlesztésnek köszönhetően jelentősen növekszik a debreceni cég termelőkapacitása.

A frissen átadott debreceni karosszériaüzem épülete

Az ITE három éve átadott Oktatási és Fejlesztési Központjával szomszédos épület már korábban elkészült, a hivatalos átadó a különféle engedélyeztetések elhúzódása miatt tolódott november 3-ára. Az 5000 m²-es, korszerűen felszerelt, minden szakmai és biztonsági igényt kielégítő újabb üzemegységnek köszönhetően a cégcsoport 250 ezer m²-es teljes infrastruktúrájából 50 ezer m²-re nő a beépített terület nagysága. A kapacitás bővítését a megrendelői igények folyamatos növekedése is indokolta a gyártó elmondása szerint. A cégcsoportnál a minősített beszállítók száma 2020-ra már 764-re nőtt, ebből 531 hazai kis- és középvállalat, 181 pedig magyar közép- és nagyvállalat. Ezek társadalmi és gazdasági hatása jelentős, mivel a foglalkoztatotti létszámuk meghaladja a 4300 főt. Emellett az ITK összesen 52 külföldi partnerrel is együttműködik.

Leszállításra váró csuklós Conectókból ezúttal sem volt hiány a gyárudvaron

Az ITK-tól megszokott nagyszabású sajtótájékoztatón ismét elhangzott, hogy egy összesen 14 típusból álló termékpaletta kiépítésén dolgoznak a vállalatnál, igaz, ebbe a magyar fejlesztésű és gyártású Reform típuscsalád tagjai (a városi kivitelű 500 LE és az elővárosi-helyközi forgalomra szánt 501 LE alacsony belépésű modellek, illetve a jelenleg is fejlesztés alatt álló normálpadlós intercity változat) mellett a Mercedes-Benz kisebb-nagyobb mértékben helyben végszerelt busztípusai és a különféle Sprinter-, illetve Vito-alapú minibuszok is beleértendők. Érintőlegesen az is szóba került, hogy a későbbiekben tisztán elektromos hajtású, illetve hidrogén üzemanyagcellás típusok is készülhetnek az ITK-nál – bár a cég eddigi stratégiája alapján valószínűsíthető volt, hogy a nulláról induló fejlesztés helyett itt is valamilyen kooperációról lesz szó. Valóban, mint később megtudtuk, a gyakorlatban ez a Mercedes-Benz megfelelő busztípusainak utolsó készre szerelési munkálatait jelenti majd, a Conecto-sorozat kapcsán már fennálló együttműködéshez hasonlóan. Önálló alternatív hajtású busztípusok tervezéséről és gyártásáról akkor lehet szó, ha a kizárólagos partner Mercedes-Benz időközben kifejleszt egy, a dízelmotoros OC 500 alvázcsaládhoz hasonló technikai alapot, amelyre a későbbiekben magyar fejlesztésű karosszéria kerülhet – a saját felépítménnyel rendelkező debreceni villany- illetve hidrogénbusz víziója tehát egyelőre igencsak feltételes és erősen a jövő zenéje.

A sajtótájékoztatónak már az új csarnok adott otthont

„Az ITK cégcsoport az elmúlt időszakban kitűzött céljainak elérése érdekében határozottan hajtja végre stratégiáját a mobilitás terén, amelynek újabb mérföldköve az üzemátadó” – mondta el Kossa György, az ITK Holding Zrt. vezérigazgatója. „Az általunk fejlesztett és gyártott Mercedes-Benz Reform termékcsaláddal kívánunk hozzájárulni a hazai buszstratégia sikeres megvalósításához, valamint Debrecen gazdasági sikereihez, ezáltal Magyarország növekedéséhez oly módon, hogy Közép-Kelet Európa meghatározó mobilitással foglalkozó cégcsoportjává váljon.”

Kossa György, az ITK Holding Zrt. vezérigazgatója beszédet mond a sajtótájékoztatón

Kossa György hozzátette, hogy a fejlődéshez elengedhetetlen a humánerőforrás fejlesztése, éppen ezért a vállalat együttműködést alakított ki több regionális és fővárosi intézménnyel: az iskolarendszerű középfokú képzések terén a debreceni Szakképzési Centrum Beregszászi Pál Szakképző Iskolával, a Brassai Sámuel Műszaki Technikummal, a Budapesti Szakképzési Centrum Csonka János Műszaki Szakgimnázium és Szakközépiskolával, valamint a berettyóújfalui Szakképzési Centrummal dolgoznak együtt. Ennek keretében 179 diák oktatása zajlik jelenleg is, aminek keretében többek között autógyártónak, autószerelőnek, minősített hegesztőnek és ipari gépésznek tanulhatnak a képzésbe bevont fiatalok. Felsőfokú iskolarendszerű képzések keretében a Debreceni Egyetemmel, mint stratégiai partnerrel, valamint a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karával együttműködve jelenleg 15 hallgató vesz részt a cég speciális programjában.

„A magyar buszgyártás évszázados hagyománnyal rendelkezik. Az új gyáregység minden bizonnyal hozzá fog járulni e hagyomány felvirágoztatásához, az iparág újraéledéséhez” – kezdte beszédét Dr. Mosóczi László, az Innovációs és Technológia Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára. „A közösségi közlekedésben 10 év múlva megközelítőleg 7700 autóbusz lehet forgalomban országszerte, közülük 2300 a helyi közlekedésben szolgálhat. A Nemzeti Buszstratégia koncepció általános célja, hogy ez a járműállomány a lehető legmodernebb buszokból álljon, és átlagéletkoruk a jelenlegi több, mint 14 évről 10 évre csökkenjen. Nagy bizonyossággal mondhatjuk, hogy a stratégia 2028-ra eléri célját, amennyiben 9 év alatt 7000 busz cseréjére sor kerül. Ehhez pedig az ITK Holdingéhoz hasonló innovatív szemléletre és fejlesztő tevékenységre van szükség” – fogalmazott. Az államtitkár kitért az általa „az évtized autóbuszos programjának” nevezett Zöld Busz Program iparfejlesztési céljaira is, nevezetesen arra, hogy legalább 60%-os magyar értékhányadot szeretnének elérni a beszerzendő járművek esetében. (Ez a pályázókat és termékeiket elnézve egyelőre igen messze van a realitásoktól – a szerk.)

Dr. Mosóczi László államtitkár ezúttal is vonzó célokról és fényes jövőképről számolt be

„Szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt jelentettük be, hogy az ITK elnyerte a hivatalos Mercedes-Benz Van Partner státuszt kishaszongépjárművek (Mercedes-Benz Sprinter és Vito) fejlesztésére, átalakítására, gyártására. Azóta szorgosan folyt a munka, és termék vonalon is lezárult az auditálás: visszaigazolást nyert a tervezési professzionalizmus, a minőség és a megbízhatóság. Ennek köszönhetően szorosabbra fűztük a Van Partneri együttműködésünket, és az ITK immár nem csak belső égésű motorral szerelt modellekre, hanem az elektromos hajtású kisáruszállítók átdolgozására is felhatalmazást kapott” – fejtette ki Szilveszter Tibor, a Mercedes-Benz Hungária Kft. haszonjárműves divíziójának értékesítési- és marketingigazgatója.

Hamarosan a Sprinter és a Vito elektromos változatainak átépítése is megkezdődhet az ITK-nál

A MOL-csoport 2018-ban szerzett többségi részesedést az ITK-ban. Ratatics Péter, a MOL Magyarország ügyvezető igazgatója beszédében kiemelte: a MOL célja, amint azt a cég 2030-as stratégiánkban is megfogalmazták, hogy a régió meghatározó mobilitási szolgáltatójává váljon. „A MOL – ahogy a múltban, úgy a jövőben is – energiát ad a közlekedéshez, a szolgáltatásaink fejlesztésében azonban minden eddiginél nagyobb figyelmet kapnak a fogyasztói igények. Ugyanakkor ennél többet tervezünk: tovább erősítjük az elektromobilitásban és a közösségi autómegosztásban, valamint az ITK révén a közösségi- és tömegközlekedésben elfoglalt szerepünket. Az új üzemcsarnokkal újabb fontos lépést tettünk a debreceni autóbuszok sorozatgyártásának beindítására, illetve azért, hogy az ITK nagyvállalattá váljon.”

A csarnokban egy Mercedes-Benz OC 500 LE önjáró alvázat is kiállítottak

„Az elmúlt öt évünk arról szólt, hogy kivívjuk a befektetők bizalmát, és arra ösztönözzük őket, hogy Debrecenben hozzák létre termelőegységeiket, ezáltal új munkahelyeket teremtsenek. A következő öt év arról fog szólni, hogy ezek a befektetői döntések valóra is váljanak, és ezáltal biztosítsunk a debrecenieknek és a régióban élőknek megélhetést, karriert. Az ITK Holding vadonatúj gyártóüzemében egy valóra vált beruházási ígéret tanúi lehetünk” – ecsetelte Dr. Papp László, Debrecen megyei jogú város polgármestere. „A mostani világjárvány idején is határozott lépésekkel haladunk afelé, hogy a közép-európai régió ipari, gazdasági, ezzel összefüggésben oktatási és közlekedési központja legyünk. Ebben pedig óriási szerepet töltenek be az olyan vállalatok, mint az ITK Holding.”

A beszédek végén a rendezvény kiemelt vendégei aláírásukkal láttak el három szélfogó üveget, amelyek közül kettő még aznap beépítésre is került az egy épülettel odébb éppen összeszerelés alatt álló Reform 501 LE autóbuszokba.

Régi ismerősünk, az ITE Reform 501 LE prototípusa ezúttal szintén díszletként funkcionált

A rendezvény elején vetített látványos imázsfilm és a hosszas ünnepi beszédek ellenére magáról a frissen átadott üzemcsarnokról és annak jellemzőiről a ceremónián viszonylag kevés konkrétum derült ki – pedig ennek felavatása szolgáltatta az esemény apropóját. Kérdésünkre a gyáriak elmondták, hogy az új épületnek technológiai szempontból nincs előzetesen kőbe vésett funkciója, az itt végzendő munkafolyamatokat a mindenkori rendelésállomány nagysága és jellege (tehát hogy saját karosszériás, vázas jellegű munkát is igénylő típusok gyártásáról, vagy pedig szinte kész Mercedes-Benz autóbuszok befejezéséről van-e szó) határozza meg. A gyár képviselői szerint felkészültek minden szóba jöhető feladat elvégzésére, a szükséges áram- és sűrített levegő-forrásokat, darupályákat, elszívókat stb. a csarnok teljes területén kiépítették. Az elérhető gyártási volumenről annyit tudtunk meg, hogy óvatos becslésként a jelenlegi termelőkapacitás duplájával lehet számolni a jövőben. Bízzunk benne, hogy ez minél nagyobb magyar hozzáadott értékarányt képviselő buszok gyártását jelenti majd.