Biztos út

Szériában kapják a vészmegállító rendszert a Mitsubishi Fuso városi buszai

A Mitsubishi Fuso városi-elővárosi típuscsaládja, a hazájában nagy népszerűségnek örvendő Aero Star sorozat is megkapja az Aero Ace/Aero Queen távolsági típuspárban idén februárban bemutatott Emergency Driving Stop System (EDSS) nevű balesetvédelmi rendszert. A vészhelyzetben, például a buszvezető elalvása vagy hirtelen rosszulléte esetén akár az utasok által is működtethető, az autóbuszt biztonságosan állóra fékező automatika mostantól alapáron jár a típus valamennyi kiviteléhez, jelentősen hozzájárulva ezzel a japán városok közlekedésbiztonságához.

Japánban nagy hangsúlyt fektetnek az utasbiztonságra, a helyi piacra gyártott autóbuszokban számos olyan aktív és passzív biztonsági megoldással találkozhatunk, amelyek nálunk, Európában nem számítanak megszokottnak. A Távol-Kelet meghatározó haszongépjármű-gyártói közé tartozó Mitsubishi Fuso (amely a Mitsubishi személyautó-gyártó részlegével ellentétben a Daimler AG többségi tulajdonát képezi, és ezen belül a Daimler Trucks Asia divízióba tartozik) idei újítása, az Emergency Driving Stop System (EDSS) névre keresztelt intelligens vészmegállító automatika is ezek egyike. A rendszert, amelytől a buszvezetők, az utasok és végeredményben az egész közösségi közlekedés biztonságának növelését várják, elsőként az idén megújult távolsági típusain vezette be a Mitsubishi Fuso, de szép lassan a teljes kínálat megkapja ezt az aktív biztonsági berendezést. Az EDSS egyébként tavaly óta más japán buszgyártók, például a Hino távolsági modelljeihez is elérhető.

Tipikus japán formavilágú városi autóbusz az Aero Star, élvonalbeli biztonsági felszereltséggel

A Mitsubishi Fusótól már megszokhattuk, hogy néha csak az esztendő második felében mutatja be egy-egy típusának az aktuális modellévre szánt kiadását, nincs ez másként az Aero Star széria 2019-esnek nevezett adaptációjával sem. A legfrissebb verzió, ami az első számú újdonságot jelentő EDSS rendszer bevezetése mellett több más, kisebb horderejű újítást is hordoz, szeptembertől rendelhető a japán piacon. Az EDSS lényegében egy okos vészféknek tekinthető, amellyel megelőzhetők a sofőr nem megfelelő egészségi állapotából származó balesetek. Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy a kavaszaki székhelyű buszgyártó szerint a közösségi közlekedésben világszerte tapasztalható sofőrhiány miatt a járművezetőkre nehezedő egyre nagyobb terhelés teszi szükségessé a rendszer telepítését minden egyes autóbuszon.

Az EDSS rendszer utastéri nyomógombja, közvetlenül a vezetőfülke mögött

A vészleállító rendszer baj esetén két, egymástól független nyomógombbal hozható működésbe, ezek közül az egyik az utastérben, közvetlenül a legelső üléssor előtti kapaszkodón található. Az EDSS-t maga a buszvezető is aktiválhatja a műszerfal bal oldalán elhelyezett gomb megnyomásával, ha úgy érzi, hogy nem képes biztonságosan tovább vezetni. A vészgombok bármelyikének megnyomása esetén a rendszer először a műszerfalon jelzést küld a sofőrnek, akinek három másodperce van az esetleges téves jelzés kiiktatására a saját EDSS-gombjának megnyomásával. Ezzel egy időben az utastérben hang- és fényjelzés (az utasfolyosó felett elhelyezett vörös fényű LED-sorok villogása) figyelmeztet a rendkívüli helyzetre. Ha a buszvezető három másodpercen belül nem reagál, a rendszer automatikusan megkezdi a fékezést, ezzel párhuzamosan bekapcsolja a vészvillogót és az autókürt működésbe hozásával hangjelzést is ad a többi közlekedő számára. (Videók itt és itt, egy Mitsubishi Fuso Aero Ace főszereplésével.) Az Aero Queen turistabusz esetében az EDSS aktiváláskor a BusConnect nevű telematikai rendszeren keresztül automatikusan jelzést küld a diszpécsernek a vészmegállás helyének GPS-koordinátáival, így szükség esetén az orvosi segítség is gyorsabban megérkezhet. Bár az Aero Star esetében a gyári sajtóanyag nem tér ki erre, joggal feltételezhető, hogy valamilyen formában a városi buszokhoz is elérhető ez a fontos kiegészítő funkció.

A buszvezető gombja a műszerfal bal oldalán, könnyen kézre álló helyen található

Érdekes kérdés, hogy a gyakorlatban mennyire lenne bevezethető egy hasonló biztonságtechnikai megoldás egy Japánnál kevésbé szabálytisztelő lakosokkal megáldott országban. Tény, hogy az EDSS rendszer rendeltetésszerű használatához kell egyfajta utazási kultúra is, hiszen akár komoly forgalmi fennakadásokat (és a buszvezetőnek nem kevés bosszúságot) okozhat, ha a leszállni kívánó figyelmetlen utasok a „közkedvelt” vészjelző helyett indokolatlanul ezt nyomkodják.

A rendszer működése képekben – és a japánul tudóknak írásban is

Aktív és passzív biztonság

A modern közúti járművek kapcsán az aktív és passzív biztonság gyakran emlegetett fogalmak, de tudjuk, hogy mit takarnak ezek a kifejezések, és pontosan mely berendezéseket értjük alattuk? Röviden, az aktív biztonsági elemek csoportjába azokat a balesetvédelmi rendszereket soroljuk, amelyek tevőlegesen, „aktívan” beavatkozva részt vesznek egy esetleges baleset elkerülésében. A cikkben szereplő EDSS is értelemszerűen ilyen, de a közismertebbek közül tipikusan ide tartoznak a különféle vezetést segítő, balesetmegelőző biztonsági elektronikák, mint például ABS, az ASR, az ESP, az éberségfigyelő, a sávelhagyásra figyelmeztető rendszer vagy a vészfékasszisztens (EBA). A passzív biztonsági elemek ezzel szemben a már bekövetkezett baleset következményeit hivatottak enyhíteni, és definíció szerint nem igénylik a sofőr beavatkozását; passzívnak azért nevezik őket, mert ha nincs baleset, nem lépnek működésbe. Ide tartozik egyebek mellett a gyűrődési zóna, a biztonsági utascella, a borulókeret, a légzsák és a biztonsági öv.

A 2019-es modellévre az Aero Star további újításként a Japan On-Board Diagnostics II (J-OBD II) szabványnak megfelelő, új fejlesztésű fedélzeti járműdiagnosztikai rendszert is kap, ami elsősorban az üzemeltetők számára jelent majd pluszt. A busz külső megjelenéséhez ezúttal is csak nagyon módjával nyúltak hozzá, az egyetlen változást az jelenti, hogy hátfalon mostantól a korábbinál nagyobb fényerőt biztosító, LED-es fényforrások világítanak, igaz, a hátsó rész formája európai szemmel nézve továbbra is meglehetősen elavultnak hat – amin nem is lehet csodálkozni, elvégre 1996 óta gyakorlatilag változatlan formában gyártják.

Apró újításként immár LED-esek a hátsó lámpák, de a hátfal ásatag designja egyelőre nem változik

A Mitsubishi Fuso városi-elővárosi típuscsaládja továbbra is egyféle, hathengeres, 7,545 literes, 270 lóerős (199 kW) Mitsubishi 6M60-T6 turbódízel erőforrással és 6+1 fokozatú Allison automataváltóval választható. A lehetséges karosszériaváltozatok száma már jóval több variációs lehetőséget kínál: összesen öt különböző hosszváltozat rendelhető, a legrövidebb kivitel 10,25, míg a leghosszabb 11,45 méteres. A nagyvárosokba szánt alacsony belépésű (low entry) verzió mellett normálpadlós, végig egylépcsős kivitel is létezik a típusból, 550 mm-es padlószinttel. Előbbi alapára fogyasztási adóval együtt 30 035 000, a főként elővárosi forgalomra ajánlott utóbbié pedig 25 740 000 japán jen (átszámolva közel 79,7, illetve 68,3 millió forint) Tokió prefektúra területén.

Több kép is van! Galéria megtekintéséhez kattintson ide!