Lépjen be, vagy regisztráljon!

Budavár midibuszra vár - Molitus S91 teszt

Végre a környék turisztikai látogatottságának megfelelő színvonalú midibusz kerül a budai Várba – igaz, sajnos egyelőre csak egyetlen darab, és az is csak augusztus közepéig. Július 12.-től egészen augusztus 22.-ig ugyanis a BKV-nál vendégszerepel a Molitus tervezőiroda S91 típusú városi midi autóbusza. Az egykori Ikarus Egyedi Autóbuszgyár mérnökei által tervezett modell nem teljesen ismeretlen a fővárosi utasok körében, 2008-ban már járt itt a típus elsőként elkészült példánya, ugyancsak a Várban, az akkori 10-es viszonylaton. Az aktuális tesztbusszal, amely már külföldön is járt próbaúton, ezúttal a 16-os járaton utazhatnak az érdeklődők.

Az S91 komoly összefogás eredménye: a Molitus felel az autóbusz felépítményéért, az alváz a Rába terméke, a légkondicionálóiról ismert Webasto pedig az anyagi háttérért, egy sor alkatrészért, illetve az első busz esetében a karosszálásért is. A jelenlegi tesztbusz, melyre a hírek szerint már van vevő, az S91 második példánya (az MTI által terjesztett (ál)hír, melyet egyéb médiumok is átvettek, miszerint az S91 már sok európai nagyvárosban közlekedik, és már több mint kétszáz darabot adtak el belőle, sajnos hírlapi kacsának bizonyul), készre szerelése a NABI budapesti gyáregységében történt. A modell elsőként elkészült prototípusa, a korábbi bemutatóbusz, melyet 2008-ban a BKV is kipróbált, időközben Gyömrő önkormányzatához került, jelenleg már új fényezéssel a Pest megyei kisváros helyi közlekedésében vesz részt – a hírek szerint szinte problémamentesen. Most ennek a busznak az üzemeltetési tapasztalatok felhasználásával némileg továbbfejlesztett változatával találkozhatunk Budapest utcáin. Ismerkedjünk hát meg vele közelebbről is!

Bevált recepten ne változtass

Külsejét tekintve csak apróságokban változott az eltalált formatervű midibusz megjelenése az első prototípushoz képest. Többek között ízléses feketítés került a sofőrablak alá (bár ez a dekorációtól nem igazán látszik), mely optikailag egy szintbe hozza az ablaköv alját a szélvédő alsó vonalával. Immár a busz homlokfalán is olvasható az S91 felirat, mégpedig a lökhárító felett található ezüstszínű díszsáv közepén. A hátfalon szintén a logó elhelyezése jelenti az egyetlen változást, ezúttal ugyanis nem középen, hanem jobboldalt szorítottak helyet a designerek az S91 feliratnak. Ettől eltekintve a Molitus midibuszának külseje maradt az eredeti, még a lassan a modell védjegyévé váló világoskék fényezésen sem változtattak.

A busz hátfala alapvetően egyszerű, mégis felvonultat egyedi megoldásokat
(a galéria megtekintéséhez kattintson a képre)

Számokban kifejezve az S91 hosszúsága 7905 mm, szélessége 2380 mm, magassága pedig 2970 mm. Egyértelmű a busz formai rokonsága az egykori Ikarus E91-essel, ami nem véletlen, hiszen mindkét típus ugyanannak a tervezőcsapatnak a keze munkáját dicséri. A hasonlóság azonban csak a külső megjelenésre korlátozódik, ugyanis az S91 egy teljesen új, korszerű konstrukció, bár kétségkívül felhasználták hozzá a skandináv piacon igen sikeres E91-nél szerzett tapasztalatokat. Az elődmodellel ellentétben az S91 egyenes oldalfalakkal rendelkezik, mely ugyan kevésbé látványos az E91 ívelt oldalfalához képest, cserébe viszont javítja a térérzetet a busz belsejében, továbbá előállítása is olcsóbb. A karosszériaelemek az első prototípushoz hasonlóan külön-külön lettek lefényezve, és csak ezt követően kerültek felragasztásra, ami igen jó festési minőség elérését teszi lehetővé. A jól sikerült formaterv abszolút megfelel a mai elvárásoknak, modern, igényes midibusz benyomását kelti az S91. Kiváló ötlet a busz bal oldalán, a peronrészen található panorámaablak, mely különösen jól jön egy olyan, turisták által gyakran látogatott vonalon, mint a város talán legszebb pontjait bejáró 16-os. A karosszéria színével kellemes kontrasztot képező sötétített üvegfelületek egyfelől eleganciát sugároznak, másrészt pedig gátolják az utastér felmelegedését. Szép részlet a hátsó lökhárítóba integrált kipufogócső. A buszon többfelé visszatér a sofőrablak mögötti ablakoszlopon elhelyezett szellőzőrács motívuma.

Találunk a buszon kifejezetten egyéni, formabontó designelemeket is. Ilyen például a hátsó szélvédő kialakítása, illetve a homlok- és hátfali utastájékoztató kijelzők elhelyezése. A Buse gyártmányú külső elektronikus kijelzők megfelelő méretűek és jól olvashatóak, azonban az oldalsó látható módon belülről koszolódik, feltehetően valamilyen szigetelési hézag miatt.

A kis midibusz igazán egyedi, figyelemfelkeltő matricás dekorációt is kapott – a busz oldalain Budapest legfőbb látványosságai elevenednek fel, láthatjuk például többek között a Lánchidat, a Hősök terét, a Budavári Palotát és a Halászbástyát is. A díszítés egyetlen hibája, hogy némileg korlátozza a különleges panorámaablakon való kilátást. A dekorációt a többfelé elszórt S91 logók és a BKV szlogenjének megfordításával keletkezett jelmondat („Jár Önnek”) teszi teljessé.

A kisméretű, Hella gyártmányú fényszórók fényereje megfelelő. A lámpafészkek „kifordíthatóak”, ezáltal a fényszórók könnyen hozzáférhetőek a szerelők számára, pl. izzócsere esetén. Valamennyi homlokfali fényszóró mélyedésben foglal helyet, hogy védve legyenek az esetleges koccanásoktól. A ködlámpák különlegessége, hogy a tompított fényszóró használata esetén az index használatakor a kanyarodás irányába eső ködlámpa automatikusan bekapcsol, bevilágítva ezzel a kanyar belső ívét. Ezzel az ötletes és okos megoldással elkerülhető az útpadkákkal való túlzottan is közeli megismerkedés.

A vakok és gyengénlátók számára előnyös figyelmesség a tervezők részéről az első ajtónál található külső hangszóró, mely a megállóban várakozó utasok számára hasznos információkat mond be (pl. „A jármű forgalmi okok miatt nem tud beállni a megállóba.”).

Tapasztalt kezek munkája

A lehajthatókat leszámítva egyedül ez a két ülés közelíthető meg dobogóra mászás nélkül
(a galéria megtekintéséhez kattintson a képre)

Az S91 belépési magassága 330 mm, ajtóképlete 1-2-0, azaz elöl egy egyszárnyú, középen pedig egy kétszárnyú bolygóajtó kapott helyet. Az ajtók kicsit lustán mozognak, működésük lehetne valamivel gyorsabb. (Az utasok egyébként jól láthatóan a szélesebb ajtót preferálják.) Érdekesség, hogy az első ajtónál a padló fűthető, amivel megakadályozható, hogy télen ráfagyjon a padlóra az utasok által behordott víz. A mozgássérültek bejutását az utastérbe térdeplő rendszer (ezzel a belépési magasság 260 mm-re csökken) és a második ajtónál mechanikusan kihajtható rámpa segíti. A kerekesszékesek számára fenntartott hely megfelel a legszigorúbb előírásoknak is, biztonsági övvel és védőkorláttal egyaránt el van látva. Az autóbusz padlómagassága gyári adat szerint a második ajtóig 373 mm, innen egy lépcső vezet a hátsó traktusba.

Az utastérbe lépve a busz külsejének színvilága fogad minket. Több helyen találkozhatunk a S91 létrehozásában részt vett cégek logóival is. A beltér szintén nem sok változást mutat a korábbi prototípushoz képest. Apró módosításként a tervezők megváltoztatták a második ajtót figyelő belső visszapillantó tükör helyét, melyet ezúttal a peronrész feletti vízszintes kapaszkodón rögzítettek. Az előző prototípushoz képest valamivel lejjebb helyezték a belső, LED-es utastájékoztató kijelzőt, melyet egy ezúttal felette található, kék fényű digitális óra egészít ki (ez korábban a kijelző mellett, baloldalt, az azt körülvevő feketített üvegterületen kívül helyezkedett el). Ez utóbbi a leszállási szándék jelzése esetén „STOP” feliratra vált át. Apró figyelmetlenség, hogy a teszt idején a kijelző és az óra olykor egymástól két perccel is eltérő pontos időt mutatott. Elhelyezésük egyébként kifejezetten ízléses, bár az óra fénye egyeseknek kicsit erős.

Az utastérben 18 darab fix (köztük két másfeles) és két darab lehajtható ülést helyeztek el a tervezők. Valamennyi ülőalkalmatosság a német Kiel cég terméke; viszonylag vastag párnázottságuknak köszönhetően akár hosszabb távra is kényelmesek. Az ülések szövete kellemes tapintású, színének köszönhetően pedig kevésbé látszik meg rajta a kosz. Apró, de ötletes figyelmesség a tervezők részéről, hogy a leghátsó ülések háttámláin vékony szivacsréteget helyeztek el, mely abban az esetben, ha esetleg az ülések háttámlája hozzáérne a műanyag burkolathoz, hatásosan csillapítja az ebből fakadó zajokat. A zajcsillapítás egyébként különösen fontos kérdés a kis midibusz esetében, ugyanis a Vár macskaköves útjai igencsak próbára teszik olykor az S91-est, aminek következtében olykor a legjobb zajszigetelés mellett is hallatszanak zörgések innen-onnan. Leghangosabban az elektromos működtetésű tetőablak tiltakozik, mely minden egyes komolyabb úthibánál jól hallhatóan zörög és nyikorog; ezen mindenképpen javítani kellene. Szerencsére a rezonancia mértékét elismerésre méltó módon sikerült a körülményekhez képest a minimumra redukálni, még alapjáraton is csak alig érezhető a rázkódás. A sínes kapaszkodórendszer kiváló, a rudak masszívak és jól vannak elhelyezve. Az illesztési hézagok sem okoztak csalódást, a márka hamar kialakult jó híréhez és a tervezők szakmai tudásához méltóan pontosak, precízek. Baloldalt a légcsatornák burkolata mindössze két darabból áll; jobboldalt a burkolat az ajtók miatt értelemszerűen több részre tagolódik.

A leszállás- és indításjelző lámpák (melyek egyben az ajtó megvilágító fényei is) kivitele kifejezetten szép, elhelyezésük nem szerencsés
(a galéria megtekintéséhez kattintson a képre)

A buszvezetők véleménye rendkívül pozitív a kis midibuszról: az általunk megkérdezett sofőrök között több is akadt, aki valamennyi, korábban a Várban kipróbált midibuszt (pl. Mercedes-Benz Sprinter City 77, Kutsenits City, Iveco Urby, Plasma Enterprise stb.) is tesztelte már, azonban valamennyien egyértelműen az S91-est tartották a legjobbnak közülük. Az esztétikus műszerfal maradt az eredeti, viszont új kormánykereket kapott a busz. A vezetőfülke kellően tágas, pakolóhelyeket és pohártartót is találunk benne; a sofőr Isri gyártmányú vezetőülésben foglal helyet, további kényelméről CD-s rádió gondoskodik. Az S91-est emellett az utasok is nagyon megkedvelték, többen csakis azért vártak egy vagy két busszal többet, hogy az új, tiszta, légkondicionált midibusszal utazhassanak.

A beltér kellemes hőmérsékletéért Spheros (korábban Webasto) gyártmányú légkondicionáló felel. A berendezés igen jó hatásfokkal, az egész utastérben egyenletes intenzitással működik, köszönhetően az autóbusz kis méreteinek. Örvendetesen sok a nyitható ablakfelület, ráadásul az S91 nem kibillenthető, hanem az utasok által sokkal jobban kedvelt, 1/2 arányban elhúzható ablakokkal rendelkezik.

Az S91-es utastere alapvetően jól van berendezve, ugyanakkor találkozhatunk néhány bosszantó aprósággal is a fedélzeten. A lassú ajtók és a kisebb zörgések mellett meglehetősen rosszul van elhelyezve a leszállás- illetve indításjelző lámpa, a busz bizonyos pontjaiból a fölöttük lévő légcsatornaburkolat miatt egyáltalán nem lehet rájuk látni; a problémát az indításjelző esetében fokozza, hogy az indításjelző csengő is igencsak halk.A leszállásjelző lámpát mi a konkurens típusokhoz hasonlóan inkább a légcsatorna burkolatára helyeznénk. További, apró kellemetlenség, hogy az eltolható ablakok sínje meglehetősen vastag, ráadásul a busz hátsó részében éppen az ülő utasok szemmagasságában helyezkedik el, rontva ezzel a kilátást.

Minőségi főegységek

Amint azt már a bevezetőben említettük, az S91 alvázas konstrukció, a Rába B115.50-174 jelű, független mellső kerékfelfüggesztésű, midibuszokhoz való önjáró alvázára épül. Ez az alváz egyébként a továbbfejlesztett kiadása annak az ugyancsak Rába gyártmányú egységnek, amelyre az E91-es bizonyos változatai is épültek (Rába B114.50-112). Természetesen a futóművek is a magyar cég termékei. A nem egészen 8 méteres autóbusz mozgatásáról a Mercedes-Benz Atego teherautóból származó, 4,25 lökettérfogatú, Mercedes-Benz OM 904 LA típusú négyhengeres dízelmotor gondoskodik. Az erőforrás teljesítménye 156 lóerő (115 kW), maximális nyomatéka 610 Nm. Előrelépés az előző prototípushoz képest, hogy az aggregát AdBlue adalék segítségével immár teljesíti az Euro V-ös besorolás követelményeit is. Az erőforrást a busz hátuljában, a padló alatt, hosszában helyezték el; a hőszigetelés viszonylag jól sikerült, mindössze a leghátsó üléssor lábterében érezhető valamelyest a motor melege. A hangja már valamivel erősebb, de még elfogadható, főleg a leváltani szánt Ikarus 405-ösökkel összevetve.

A motor kifejezetten energikusan mozgatja az üresen 7038 kg tömegű karosszériát, a Vár emelkedői sem jelentenek különösebb megterhelést neki. A kedvező menetteljesítmények minden bizonnyal az erőátvitelről gondoskodó Allison S 2100 GEN 4 típusú, 5+1 fokozatú automataváltónak is köszönhetőek. A légrugózású futómű hatásosan simítja el az úthibákat. A tapadásról Bridgestone gumiabroncsok gondoskodnak. A Várban a fordulékonyság sem utolsó szempont egy busz esetében, azonban az S91-re e téren sem lehet panasz, fordulókörének átmérője 17,4 m. A busz megengedett legnagyobb össztömege 9850 kg, ebből a mellső tengely maximálisan 3300 kg-mal, a hátsó pedig 6550 kg-mal részesedik.

Holtponton

Nem okozott csalódást az S91-es, elismerést érdemel a busz minőségi kivitele, kényelmes, jól kialakított utastere, precíz részletei. Figyelemreméltó a sok egyedi, ötletes megoldás. Egy-két apróságon azonban módosíthatnának a tervezők, mi leginkább ismételten a leszállásjelző lámpák elhelyezését emelnénk ki. Ettől eltekintve azonban valóban európai színvonalú, igényes busz érkezett az egyik leginkább frekventált budai vonalra az S91-es képében. Egyértelmű, a Várban mostanáig tesztelt féltucat midibusz közül eddig a Molitus S91 nyerte el leginkább az utazóközönség és a sofőrök rokonszenvét. A 16-os, 16A és 116-os jelzésű viszonylatok elég forgalmasak ahhoz, hogy valódi autóbuszt igényeljenek, nem pedig valamilyen midibusszá felfújt kisáruszállítót.

Mint ismeretes, tavaly év végén még úgy tűnt, hogy idén nyárra már elkezdhetik felváltani az S91-esek a kiöregedett Ikarus 405-ös midibuszokat, miután a Molitus midibuszával induló Orangeways Zrt. győzedelmeskedett a BKV járatkiszervezéses tenderén. Az eredményt azonban a harmadik helyezett Vértes Volán az irreálisan alacsony üzemeltetési költségekre hivatkozva megtámadta, majd végül a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) jogszerűen is eredménytelennek minősítette a pályázatot. A budapesti autóbuszközlekedés átalakításának terveivel párhuzamosan a midibusztender mintha lekerülni látszana a napirendről; a BKK tervei szerint a meglévő autóbuszgarázsok egy részét privatizálnák inkább, és az ezeken a tendereken győztes pályázók üzemeltetnék a fővárosi midibuszos vonalakat is. Ez viszont azt jelenti, hogy még egy ideig biztosan maradnak a 405-ösök, és csak reménykedhetünk abban, hogy hamarosan már az új S91-es flottával büszkélkedhetünk a Várba látogató külföldi turistáknak.

Ne maradjon le a magyar buszgyártással kapcsolatos legfrissebb hírekről! Kövessen minket Facebookon és Google Plus-on is!

Írta : Patthy Gellért (Dunstan) | | Rovat : Molitus

Hozzászólások